Linda Morvai • 7 nap
(Érettségizők 1989-ből, forrás: Bors)
Sokan a kommunizmus teljes bukásaként tartják számon, hogy 1989 májusában az érettségi vizsgák előtt kiszivárogtak a matematika írásbeli feladatai. Ennek nyilván a diákok közül mindenki örült, de ez "baki" súlyos szakmai hiányosságokról, felkészületlenségről és teljes dilettantizmusról árulkodik. Ez a cikk a botrányt fogja feltárni és az azt követő szigorításokat, óvintézkedéseket fogja bemutatni.
1989-ben több budapesti és Pest megyei középiskolában már napokkal a május 15-ével kezdődő hétre kitűzött írásbeli érettségik időpontja előtt megtudták a negyedikes diákok a matematika érettségin megoldandó kilenc feladat feladatgyűjtemény-beli sorszámait. Ugyanabban az évben nemcsak a matematika feladatsor szivárgott ki, hanem a magyar érettségi tételek témái is – gyermekmotívumok József Attila költészetében, Vörösmarty Mihály és Nagy Lajos.
Egy diák így emlékezett vissza a magyar érettségi reggelére:
"Amikor május 15-én reggel odamentem egy csoport izgatottan magyarázó évfolyamtársamhoz a gimnázium udvarán, még azt hittem, hogy a szokásos témákról van szó: Fidesz-sejt alakításról, házibuliról, esetleg hogy Béla tényleg lefeküdt-e Magdival. (Update: Az esetet ismerő Kussinszky Péter a délutáni órákban közölte lapunkkal, hogy nem.)
Ehelyett József Attila, Vörösmarty és Nagy Lajos neveit hajtogatták, ami még úgy is furcsa volt, hogy percek választottak el minket a magyarérettségitől. A szokásos találgatásoktól az különböztette meg ezt, hogy más tipp nem hangzott el, mindenki ugyanazt a fülest kapta.
Délután a matematikai példatár című kötet felett görnyedtem, amikor beállított mozdonyfetisiszta barátom, Zoltán, félszegen megjegyezve, hogy felesleges minden feladatot átnéznem, mert ez a kilenc lesz az érettségin.
A papírfecnire felírt feladatszámokat a magántanárától kapta, és bár fogalma sincs, hogyan szerezhette meg, de biztos tipp.
Komótosan írtam a megoldást, időnként áthúztam néhány számot, igyekeztem olyan vizuális hatást kelteni, ami egy megfeszített gondolkodással végül jó eredményre jutó diákra utal."
Már a magyar érettségi napján délelőtt a híradó is beszámolt a rendkívüli esetről: „A hírszerkesztőségünkbe érkezett lakossági bejelentések alapján feltételezhető, hogy több fővárosi gimnáziumban a diákok előre tudták a tételeket magyar nyelv és irodalom tárgyból. A művelődési minisztériumban értekezletet hívtak össze, hogy az ügyet minél hamarabb kivizsgálhassák.”
Az esetre annak köszönhetően derült fény, hogy több diák is feltűnő gyorsasággal készült el a dolgozatának megoldásával.
Ismét a diák visszaemlékezése: "Délután a bulira való készülődést háttérbe szorította a hír, miszerint minden középiskolában ismerték a tételeket, és az egész érettségit érvényteleníteni fogják. A Lehel téri aluljáróban reggel fél nyolckor állítólag pénzért árulták a tételeket. Képtelen voltam kimenni Ádámmal a Margitszigetre, hogy reménytelenül próbáljunk csajokkal beszélgetésbe elegyedni. A fejünk felett lebegett egy újabb, mindennél szigorúbb írásbeli."
„Hogy az idei tételek kiszivárogtak, azt itt a minisztériumban már délelőtt tényként kezelték, ugyanis meglehetősen sok jelzés érkezett. Lehet-e tudni - kérdezte a riporter Glatz Ferenc művelődésügyi minisztertől -, hogy körülbelül hány iskolát érint ez a tételbotrány?” A miniszter válasza: „Pontosan nem lehet tudni (...), írásbeli jelzés érkezett nyolc gimnáziumból, és erre föl miniszteri értekezletet hívtunk össze".
(Glatz Ferenc az akkori művelődési miniszter, akit 6 nappal a vizsgák kezdete előtt neveztek ki, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
Ennek a minisztériumi értekezletnek lett az az eredménye, hogy a matematika írásbeli vizsgákat az egész országban érvénytelenítették, a vizsgát azonban senkinek nem kellett újraírnia, helyette az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matematika osztályzat került.
Más tantárgyak érettségijeivel is adódtak gondok ugyanebben az évben: fizikából és kémiából például a kiszivárgások miatt új tételsort állítottak össze, ezeket a biztonság kedvéért már nem borítékba rakva juttatták el az iskolákhoz, hanem a rádióban olvasták be.
Az 1989-es érettségi botrányról így vélekedtek az akkori székesfehérvári diákok:
(Forrás: Youtube)
Olyan malőrök is történtek, melyek révén egyes tantárgyak vizsgáit egyes intézményekben egy nappal hamarabb bonyolították le, mint máshol – azonos tételsorokkal –, így a normál vizsganapon érettségizők közül sokan megismerhették a tételeket az előző nap vizsgázott társaiktól. Az ekkoriban már egyre erősödő rendszerváltó hangulat közepette sokak az érettségi botrány megtörténtét is a rendszer fellazulásának biztos jeleként értékelték.
A kiszivárgott tételek útvonalának felderítésére rendőrségi nyomozás is indult a Budapesti Rendőrfő-kapitányságon, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatójától érkezett bejelentés alapján. Az eljárás rendőrségi szakasza arra a megállapításra jutott, hogy az intézetben a kiválasztott tételek sorszámát áttetsző borítékokba tették, „ily módon lehetővé vált, hogy illetéktelen személyek is megismerjék a tételeket”.
A rendőrség a maga részéről ezzel lezárt az ügyet, amit a fegyelmi felelősség megállapítására visszaadott az OPI-nak, azzal a megjegyzéssel, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
(A sajtó beszámolója a történtekről: Népszava és Magyar Nemzet, forrás: Arcanum)
A következő évben 1990-ben az érettségi előtt változtatásokat eszközöltek a szakemberek. Például azt, hogy az érettségi napjának reggelén a Magyar Televízió stúdiójában üljenek össze az erre kiválasztott szakemberek, és ott helyben fogalmazzák meg a tételeket, amiket aztán a kijátszható borítékos megoldás helyett televízión és a rádión keresztül kell kihirdetni és egészen 2004-ig az egyszintű érettségi megszűnéséig így volt.
(Érettségi tételek kihirdetése a televízióban 1990-ben, forrás: Youtube)
Az érettségi-botrány megjelenik a Moszkva tér című, 2001-ben bemutatott magyar játékfilmben is, ott a diákok a magyar irodalom érettségi tételeinek címét tudják meg a dolgozat napját megelőzően. Az elvileg titkos információt annyira nyíltan kezelik, hogy még osztályfőnöküket is beavatják, bár az nem hisz nekik. A filmbeli érettségizők körében ugyancsak Vörösmarty és Nagy Lajos neve szerepel közszájon forgó információként, és az is kiderül, hogy az érettségi egyik tétele valóban Nagy Lajos Január című novellájának elemzése lett.
(Részlet a Moszkva tér című filmből, forrás: Youtube)
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- Földes András (2009): Az érettségibotrány döntötte meg a kommunizmust. Index. https://index.hu/belfold/1989/2009/05/15/az_erettsegi_botrany_dontotte_meg_a_kommunizmust/?token=f4c0c70aed476a9bc3ecd7bacb669da7 (2024. 05. 16.)
- Laczó Balázs (2022): A ’89-es érettségi botrány: a diák átment, de a vizsgarendszer megbukott. Új Szó Nálunk. https://nalunk.ujszo.com/oktatas/a-89-es-erettsegi-botrany-a-diak-atment-de-a-vizsgarendszer-megbukott-galeria (2024. 05. 16.)
- Érettségi 1989-ben és 1990-ben? Nem botrány volt, kabaré! Ekkoriban blog. https://ekkoriban.blog.hu/2016/04/30/erettsegi_inkabb_kabare_1989_es_1990-bol (2024. 05. 16.)
