Logo Pic
Kerek Bálint 2024. április 16.

A Kádár-kocka

Így vált a Kádár-korban a magyar falvak emblematikus épületévé a sátortetős  kockaház

(Egy csávolyi kockaház kis gerinces tetővel, forrás: Magyar Nemzeti Levéltár)

Kétrészes cikksorozatom második részében a Kádár-korszakban elterjedt családiház-típussal az úgynevezett Kádár-kockával foglalkozok. A Kádár-kocka egy négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetős családiház-típus, amelyeknek építése hazánkban az 1960-as évek elejétől az 1970-es évek végéig tartott.

Ennek a háztípusnak az elődje a 19.-20. század fordulójáig a kockaházak, valamint a kétszobás tisztviselői és munkásházak voltak.

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

(A kispesti állami munkásház telep a dualizmusban, forrás: Digitális Képarchívum)

Az úgynevezett Kádár-kockák építéséhez két nagy árvíz az 1956-os, de különösen az 1970-es nagy árvizek járultak hozzá. 1970-ben a Tiszán és mellékfolyóin hatalmas árvíz vonult le és nagy pusztítást hagyott maga után. 

1970. Tiszai árvíz, Komlódtótfalu (Fotó: MTI)

(1970. Tiszai árvíz, Komlódtótújfalu, forrás: MTI)

1970. Tiszai árvíz, Géberjén (Fotó: Hámor Szabolcs/VízDok)

(1970. Tiszai árvíz, Géberjén, forrás: Hámor Szabolcs/VízDok)

1970. Tiszai árvíz, Tunyogmatolcs (Fotó: Hámor Szabolcs/VízDok)

(1970. Tiszai árvíz, Tunyogmatolcs, forrás: Hámor Szabolcs/VízDok)

Az árvíz sújtotta területeken a korábbi nyeregtetős házak helyett sátortetős kockaházak építettek, de ez beleesik a 15 éves lakásépítési tervbe, amely 1961-től egészen 1976-ig tartott. A lakásépítési tervnek köszönhetően Budapesten és a nagyobb városokban, ipari településeken összesen több mint 700.000 panellakás épült fel.

IV. kerület - Újpest | Drágább a téglaházas otthon, mint a panellakás  Újpesten

(Az újpesti lakótelep hazánk legnagyobb lakótelepe, forrás: IV. kerület - Ittlakunk.hu)

Időtengely (infografika) vázlat, Szolnoki József, 2013

(A lakásépítések időtengelye, forrás: Szolnoki József)

Országszerte az 1960-as, de inkább az 1970-es években kezdtek el sátortetős kockaházakat építeni. Ilyen típusú lakóépületből összesen 844 000 darab áll az országban. A kádárkockák átlagos falazóanyaga B30-as, másnéven blokktégla, amelynek a hőszigetelő képessége igen rossz. A hőátbocsátási tényezője 1,57 W/m2K, amely már az 1980-as években sem volt energiahatékony. 

Paraszti hosszúház kockára bővítése

(Paraszti hosszúház kockára bővítése, forrás: Magyar Nemzeti Levéltár)

Az egyik legfőbb előnye a korábbi parasztház típusokkal szemben az alaprajzi kialakításában rejlett. A parasztházaknál a szobák gyakran egybe nyíltak, ami korlátozta a belső terek elrendezésének variálhatóságát. A Kádár-kocka esetében azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy központi folyosóról nyíljanak az egyes helyiségek, ami rugalmasságot biztosított a belső tér tagolásában. Ez nemcsak a funkcionalitást, hanem a lakók privát szféráját is szolgálta.

alaprajz.jpg

(Sátortetős ház alaprajza, forrás: Magyar Építőipar)

A kockaházak külseje az egyszerűséget és a funkcionalitást egyesítette. A jellegzetes tűzfalak, melyek a régebbi épületeket jellemezték, a Kádár-kockáknál eltűntek, helyettük az egyszerű, letisztult formavilág került előtérbe.

Nagykáta

(Nagykátai kockaház, forrás: Magyar Nemzeti Levéltár)

Az alapozás terén is jelentős változásokat hozott ez az építési stílus. Míg a régi parasztházakat gyakran egyszerű vagy alig létező alapra építették, a Kádár-kockák akár 2 méter mélységű alapra is kerülhettek, ami a stabilitást és a hosszú élettartamot garantálta.

Költséghatékonyság szempontjából is előnyös választásnak bizonyult. Olcsó volt a kivitelezése, és az alapterületének köszönhetően nem foglalta el az egész telket, így a kertészkedésre vágyóknak is maradt elegendő terület. Mindent összetömörített egy kocka formában, mégis kényelmes életteret biztosított a lakóknak.

A fűtés terén is innovációt hozott. A központi helyen elhelyezett kandalló vagy kályha az egész házat képes volt kifűteni, így a téli hónapokban is meleg otthont biztosított a családoknak. 

Azonban ezeknek a házaknak az energiafelhasználása később a panellakásokhoz képest jelentősen megnövekedett és ez plusz terheket rótt az ottlakókra és időszerűvé vált a felújítása.

Ezeknek az épületeknek a sátortetős kialakítása azért alakult ki így, mert a sátortető a leggazdaságosabb megoldás egy négyzet alaprajzú épületen, ellenben egy téglalap alaprajzú épülettel, mint, amilyenek a régi parasztházak voltak, ahol az észszerűség a nyeregtetős megoldást diktálta. Ugyanakkor részben a telkekre vonatkozó építészeti előírások, részben a könnyű engedélyeztetési eljárás, valamint a korabeli tervezés kezdetlegessége miatt terjedtek el a kockaházak hazánkban.

Magyar sátortetős ház - 3-as típus | Hobbipark - VAMITOOLS

(Sátortetős ház makettje, forrás: Hobbipark)

Az egyszerű tervezhetőség, a Tüzelő- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat (ismertebb nevén: TÜZÉP) telepeken beszerezhető – a hiánygazdaságból eredően szűkös választékú, ugyanakkor olcsó alapanyagok, valamint a szomszédok, kollégák munkakölcsönszerű bevonásával a kalákában történő építés lehetősége mellett a kockaházak könnyű felhúzhatóságához, folyományaként az elterjedéséhez a kedvező állami dotációs környezet is nagyban hozzájárult.

A kaláka egy szokásokon alapuló munkakölcsön, amely az idősebbektől áramlik a fiatalok felé. Előnye, hogy a fiatal házasok viszonylag hamar fedélhez jutnak. Ezért cserébe évekig, évtizedekig járnak majd viszonozni a munkát rokonokhoz, barátokhoz. A kalákát egyszerűsítette, ha egy-egy utcában a szomszédok egyszerre építkeztek, így nagy tételben olcsóbban tudták az anyagot megvásárolni. 

Kaláka egy taktaharkányi építkezésen

(Kaláka egy taktaharkányi építkezésen, forrás: Magyar Nemzeti Levéltár)

Azonban ezeknek a házaknak az építését a panellakásokkal ellentétben nem az állam állta, tehát vidéken ezért volt szükséges, hogy kalákában építettek házat az emberek és minél olcsóbban próbálták az alapanyagokat beszerezni, valamint akár hitelt is felvenni a házépítésre.

Bár a Kádár-korszak már régen elmúlt, az időszak egyik jelképe a mai napig meghatározza Magyarország képét, és ez minden bizonnyal így marad még pár évtizedig, hiszen jelenleg is az ország minden pontján megtalálhatóak. Közép-Magyarországon kívül Somogyban a legnagyobb a Kádár-kockák aránya: 10,25 százalékos, de Hajdú-Biharban, Zalában és Baranyában is 8 százalék fölötti ez az arány, Nógrádban, Vasban és Tolnában 3 százalék alatti az eloszlás. A magyar lakosság jókora része lakik ilyen házakban.

Két kockaház Lövőn (a kép közepén), Győr-Moson-Sopron vármegyében

(A kép közepén két kockaház Lövőn, Győr-Moson-Sopron vármegyében, forrás: Wikipédia)

Egy példa Neszmélyről

(Kockaház a kép jobb szélén Neszmélyen, forrás: Wikipédia)

Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!

Felhasznált források:

- Hornyik Sándor (2014): A posztkommunista "magyar kocka". Utóirat. 2014/4. https://meonline.hu/archivum/a-posztkommunista-magyar-kocka/ (2024. 04. 20.)

- Vajna Tamás (2022): Így vált a Kádár-korban a magyar falvak emblematikus épületévé a sátortetős kockaház. Qubit. https://qubit.hu/2022/02/07/igy-valt-a-kadar-korban-a-magyar-falvak-emblematikus-epuleteve-a-satortetos-kockahaz (2024. 04. 20.)

- Füredi Anna (2022): Ön is rosszul ismeri a Kádár-kocka eredetét! Tó-retró blog. https://toretro.blog.hu/2022/02/07/on_is_rosszul_ismeri_a_kadar-kocka_eredetet (2024. 04. 20.)

- Kondi Árpád: A Kádár-kocka házak felújítása, átépítése és belső átalakítása pályázati támogatással. Homlokzat és belső felújítás. https://homlokzatesbelsofelujitas.hu/a-kadar-kocka-hazak-felujitasa-atepitese-es-belso-atalakitasa/ (2024. 04. 20.)

 

Vissza a címlapra
Mert így KEREK a világ!
Legjobban pörgő posztok
HIVATALOS: A Juventus menesztette Allegrit
Apuleius • 5 nap
A Bologna elleni mérkőzés
Apuleius • 2 nap
A lapok szerint Motta érkezése számos játékos sorsát befolyásolhatja
venember83 • 3 nap
Nagy déligyümölcs ízű szörp teszt
Linda Morvai • 12 nap
Az Atalanta elleni mérkőzés
Apuleius • 7 nap
Cikkek a címlapról
A magyar honvédség létrejötte
A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata Információs és Módszertani Konferenciáján 2009. november 28-án elhangzott előadás szerkesztett változata.  Május 21 a Magyar Honvédelem Napja Ezt a különleges alkalmat 1992 óta ünnepeljünk ezen a napon. Dátumának kiválasztása tisztelgés a Görgei Artúr…
Claudio Chiaverotti – Val Romeo: Morgan Lost – 0. A ​kezdetek
Ez már a sokadik, nyolc és feledik Morgan Lost füzet, amiről írok. Lusta szokásom szerint az alapokat nem ismétlem már meg. Nem mondom el, hogy a furcsa jövőben élő, tetovált szemű pasas miért olyan, amilyen, és miért specializálta magát az aberráltakra. A bejegyzés alján megtalálhatod a magyarul…
>