Apuleius • 9 nap
Hazánkban körülbelül 3,5 millió ember küzd visszérbetegséggel, ami kezeletlenül lábszárfekélyhez, akár trombózishoz (életet veszélyeztető állapothoz) is vezethet. Mit tehetünk a megelőzésért? Íme néhány jó tanács.
A visszérbetegség tulajdonképpen a lábszár vénáinak kóros kitágulását jelenti, amely az érfal rugalmasságának csökkenésével függ össze. Ilyenkor a falnál található billentyűtasakok eltávolodnak egymástól, nem záródnak rendesen, és ez lehetővé teszi, hogy a széndioxidban dús vér egy része a végtagokba visszaáramoljon, és ott pangjon. Ekkor nagyobb nyomás nehezedik a végtagokra, ödéma alakul ki, amely nyomást gyakorol az idegekre (fájdalmat okoz), emellett romlik a testrész vérellátása is.
Kialakulhat visszérgyulladás, ezen felül a vénatágulatokban besűrűsödhet a vér, vérrög keletkezhet, trombózis alakulhat ki.
Hormonális okokból a betegséggel küzdők kétharmada nő. Negatív trend, hogy évről évre több fiatal szembesül a problémával – a 30 éveseket egyre nagyobb arányban érinti a visszér. Ha egy mód van rá, tegyünk a megelőzésért! Lássuk, milyen eszközök, lehetőségek vannak!
Létezik családi hajlam a visszérre – ekkor veleszületett gyengeség tapasztalható a kötőszöveteknél, ezáltal gyengébbek a vénabillentyűk, érfalak is. Akinek van ilyen genetikai hajlama a varikozitásra (visszerességre), és munkaidejében sokat ül vagy áll, annak különösen oda kell figyelnie a végtagok rendszeres átmozgatására, a véna körüli izmok dolgoztatására. Ha ez a helyzet nálunk is, teremtsünk alkalmat minél gyakrabban egy rövid sétára!
Lehetőleg a hazaút során is gyalogoljunk minél többet. Sétáljunk le egy villamos/buszmegállót! Ha megoldható, és reális távolságra van a bolt, gyalogoljunk inkább autózás és tömegközlekedés helyett!
Amennyiben mozgásszegény életmódot élünk, nincs lehetőségünk elegendő mozgásra, használhatunk kompressziós harisnyát is.
A filmnézés helyett vagy mellett szerepeljen a feltöltődési listánkon a kirándulás is! Ha domb-, vagy hegyvidéken kirándulunk, biztosak lehetünk benne, hogy alaposan megdolgoztatják a lábszárizmainkat az emelkedők, lejtők. Az elhízás elleni harcban is sokat segít a túrázás, ami szintén rizikótényezője a visszérbetegségnek.
A munkamentes napokon alighanem tornázni is több időnk van. A visszértorna keretében emeljük fel a lábainkat, végezzünk körző mozgást a lábfejünkkel, majd váltogassuk a spicc-pipa helyzetet, végül végezzünk karmoló mozdulatokat a lábujjainkkal!
A második gyakorlathoz álljunk fel, majd álljunk lábujjhegyre, és engedjük vissza magunkat (ezt ismételjük többször), ezáltal a lábszár izmait – a vénák mellett – vérkeringést serkentő, pumpáló mozgásra késztetjük.
A harmadik gyakorlatot ülve kell végezni. A lábak elé tegyünk valamilyen puha dolgot (leginkább erre a párna alkalmas), ezeket kezdjük el váltott lábfejjel nyomkodni!
Az egészséges testsúly megtartása mellett a gyakori és rendszeres mozgással, az üléssel, állással töltött idő csökkentésével tehetünk a legtöbbet a visszér ellen.
Amennyiben mégis felmerül a visszér lehetősége, érdemes minél hamarabb felkeresni egy szakorvost szűrés céljából, és ha beigazolódik a gyanú, a szövődmények elkerülése érdekében minél hamarabb el kell kezdeni a kezelést, vagy ha az orvos javasolja, visszérműtétet kell végezni.
