JTom • 6 nap
A szociológiának nemcsak az irodalommal van kapcsolata, hanem a filmekkel is. Az irodalom és a film hat és visszahat a társadalomra, és meg tudja változtatni. Ehhez a filmhez nem érdemes a mozgóképes művészi látásmód felől közelíteni, mert a filmes ipar terméke, de ha van szórakoztató irodalom, van zsánerfilm is. Most egy felnövekedés történet találkozik a sarkon egy love story-val, egy családi filmmel, és összeteszik amijük van.
Már az első jelenetből látjuk, zsánerfilm, az alkotók nem mentek messzire, a reggeli káosz minden családi film metaforája, a lelki és fizikai nehézséggel küzdés létmódja. Fő jellemzője, hogy valamelyik egyedülálló szülő később kel fel, mint a gyerekei (ami azért a hihetőség határát súrolja), akinek vannak gyerekei, tudja, miről beszélek. Későn kel fel, és mire kimegy a konyhába, a feje tetején áll minden. Elkezd kapkodni, amitől majdnem vagy felrobban vagy leég a lakás. Később kiderül, a gyerekek fordítva vették fel a cipőt, a hajukban maradt az előző esti legódarab, vagy lenyelték. A boltban mindent válogatás nélkül dobálnak a kosárba, nagyjából ötven magyar közmunkás egyhavi bérét. Ebben a filmben ugyan nincs ilyen jelenet, de csak mert a forgatókönyvírónak nem jutott eszébe: a frissen elkészült étel egyből a szemetesbe landol. A Futni mentem-ben Herendi Gábornak viszont eszébe jutott. Nem lenne itt az idő, hogy a frusztráltság kifejezésére valamilyen más mozgóképes megoldást találjanak?
Mrs. Darcy televíziós producer. Renée Zellweger
De hogy jön ide a szociológia? Úgy, ahogy a Futni mentem című filmhez. Összeülnek, író és forgatókönyvíró megbeszélik, milyen trendi, kortárs problémák vannak a társadalomban. Amíg a feminista filozófiai és társadalomtudományi elméletek ragyogó és korszakalkotó gondolatai papíron maradt betűk, addig a filmek, az irodalmi alkotások, na meg a képzőművészet megmutatja a publikumnak úgy, hogy Abaújszántón Özvegy Nagy Vendel és felesége is megértse. Mik ezek? Csak hirtelenjében: szexista univerzumban élünk, az idősebb nőknek nem jut pasi (heteronormatív üzemmódban), mi a ghosting, a politikai korrektség szükségessége, a klímakatasztrófa és a húsfogyasztás összefüggései, a gyermeki önrendelkezés, és a többi, és a többi.
Bridget Jones (Renée Zellweger), akarom mondani Mrs. Darcy egyedül neveli a gyerekeit, Billy-t és Mabel-t, mert az előző részekben megismert Mark Darcy (Colin Firth) – a gyerekek apja – meghalt Szudánban. Arra mindig figyelnek az alkotók, hogy csak azoknak az egyedül maradt szülőknek álljon jól a komikus idétlenkedés, akiknek vagy saját jogán, vagy a házastársa jogán magas társadalmi státusza van. Itt mindketten a foglalkozási hierarchia magas pozíciójában vannak, Mark Darcy míg élt, nemzetközi szintű emberjogi harcos volt, Bridget pedig médiaproducer. A gyász negyedik évében belső és külső megerősítés eredményeként bepasizik egy jóval fiatalabb férfivel, akit a felejthetetlen One Day és a Fehér Lótusz sorozatból megismert Leo Woodall (Roxster) játszik.
A véletlen hozta össze őket. Renée Zellweger és Leo Woodall. A valóságban huszonhét év van köztük.
Brigdet nemcsak bepasizik, de vissza is megy dolgozni, hogy az élete még kaotikusabb legyen, szerencsére vannak barátai, ott van mindjárt Hugh Grant (Daniel Cleaver), akire semmi nem vonatkozik Bridget korlátaiból, pedig idősebb nála. Ő vígan hajkurássza a huszonéves nőket a nyugdíj korhatáron is túl, ám mindig lehet rá számítani. Bridget innovatív producer a szakmájában, de a magánéletéből ez a profizmus hiányzik. Mikor lett Bridget Jones-ból Mrs. Darcy? Milyen felnövekedés történet ez? Évekig a bensőségesség gettójában élt, saját maga érdekelte a legjobban, amiről naplót is írt, csúcsra járatta az egóját, most meg egy férfi nevén él? Arra reflektál, hogy az iskola "Kedves szülőket" ír így, többes számban, de az nem zavarja hogy egy másik ember nevén szólítják meg. Mark Darcy-ból valahogy nem lett Mark Jones. A már említett One Day sorozatban reflektálnak a rabszolganevekre, az egyik pár úgy házasodik össze, hogy a férfi veszi fel a nő vezetéknevét. Vagy amikor Bridget azt mondja "Már van barátom." Nem azért nem fogadunk el italmeghívást, mert valaki már lestoppolt bennünket, hanem, mert így döntünk. Nem mondjuk a gyerekünknek 2025-ben London közepén, hogy apu a mennyországban van, és nem eregetünk lufikat az égre akkor sem, ha környezetbarát műanyagból van. De hát Mrs. Darcy is csak egy ember, aki sokat hibázik.
Mrs. Darcy hisz a mennyországban és a lélekben. Renée Zellweger és Chiwetel Ejiofor
Szóval, miért nem működik a fiatal férfi-jóval idősebb nő kombó? Sok oka van, de a legfontosabb a társadalom, amelyben élünk. Olyan hatalmi aszimmetria van a nemek között, ami fokozza a nők amúgy is alávetett helyzetét. A korsovinizmus és a hatalmi különbségek miatt a nők aszimmetrikus helyzetbe kerülnek. Harry Houdini-nek könnyebb volt kijutni a Temzébe dobott ládából, mint perspektívát látni egy ilyen kapcsolatba. A nők és a férfiak nem tudnak kiszabadulni abból az öntőformából, amelybe a társadalom helyezi őket, és a nők a végén saját magukat szabotálják. A társadalmiból egyre inkább személyes lesz, a személyesből pedig egyre inkább társadalmi. Egyetlen eset van, amikor működhet a dolog, amikor olyan mélyről jön a hatóerő, annyira szinguláris, annyira lebírhatatlan, hogy Sir Isaac Newton harmadik törvénye lép működésbe, amiről Mr. Scott Wallaker (Chivetel Ejiofor) beszél.
Nem hiszek az életút narratívába, hogy máshol tartanak, abban meg pláne nem, amit Leo Woodall karaktere mond, a bölcs és érett nőkről. Egyfelől ezekre nincs akkora kereslet, másfelől egyszerűen nem igaz, csak sok nyilvános beszéd és szöveg témája, amitől igaznak tűnik. A filmben van egy mellékszereplő, Chloe (Nico Parker) a fiatal baby sitter, aki olyanokat mond, hogy a középkorú Mrs. Darcy lehidal. Szóval, ne sajátítsuk ki a bölcsességet és az érett viselkedést az idősebb korosztálynak. Az érett nők jobban ismerik a játszmákat és a manipulációkat, ami azért nem az érettség jele. Nem lesz mindenki bölcs, csak mert múlik az idő.
Mrs. Darcy és barátai
A filmből azonban leszűrhetünk pár bölcsességet. 1. A veszteségekkel együtt kell élni. 2. A barátok nagyon fontosak, velük lehet mindent túlélni. 3. A bölcsességre nincs senkinek monopóliuma. Na, de mi a végső lényege a Bridges Jones-filmeknek? Egy szubliminális üzenet a komolytalan női létről: "Hagyd a gondolkodást a férfiakra."
Renée Zellweger kritikán aluli, senki nem szólt neki, hogy vidám filmekben ne grimaszoljon úgy, mintha élete első castingján lenne. Nagyon kellemetlen. A többiek persze jók, de hogy Isla Fisher-t (szomszéd) mivel lehetett rávenni egy fél perces szerepre, az örök rejtély marad. 5/3
∗
