Európai túlképzettség

Túlképzettségről akkor beszélünk, ha a felsőfokú végzettséggel rendelkezők olyan munkakörben dolgoznak, amelyek nem igényelnek ilyen magas szintű képzettséget. Jó ez vagy rossz? Infografikánkból és posztunkból az is kiderül, hogy áll ebben az Európai Unió. 

2023-ban az EU munkavállalóinak mintegy 22 százaléka volt túlképzett. Infografikánkon láthatjátok az országonkénti megoszlást – a legalacsonyabb (Luxemburg) és a legmagasabb (Spanyolország) érték között a különbség közel hétszeres. Mi magyarok az uniós átlag alatt szereplünk, 15,9 százalékkal.

A nők átlagosan inkább túlképzettek (23%), mint a férfiak (21%): arányuk a 27 uniós ország közül 18-ban volt magasabb. Ide tartozik Magyarország is, 2-3 százalékpontos különbséggel. A legnagyobb különbségeket Máltán és Szlovákiában (8-8 százalékpont) és Olaszországban (7 százalékpont) regisztrálták. Kilenc uniós országban viszont a férfiak túlképzettségi rátája magasabb: a legnagyobb különbség Litvániában (5 százalékpont), Lettországban (4 százalékpont) és Bulgáriában (3 százalékpont) volt tapasztalható.

A túlképzettségnek felemás a megítélése: pozitív hatása is lehet, hiszen a munkavállaló magasabb szintű tudással sokkal jobb eredményeket érhet el. Emellett ismert az a trend is, hogy diplomások – akár pályájuk kezdetén csalódva, akár középkorúként kiégve – kétkezi munkával, pékként, szobafestőként vagy virágkötőként folytatják vagy éppen kezdik újra karrierjüket. Ilyenkor sok esetben előnyt jelent a főiskola vagy egyetem – például a marketingtudás –, vagy a felsőfokú végzettség során megszerezhető „puha” képességek a szervezőkészségtől a kommunikáción keresztül a kreativitásig.

Fennáll a veszélye ugyanakkor, hogy aki túlképzett, az hosszú távon kevésbé lesz elégedett a helyzetével – már ha egyáltalán el tud helyezkedni, a HR szakemberek ugyanis nem szívesen vesznek fel túlképzett munkavállalókat. Illetve a túlképzett nők magasabb uniós átlagából arra is gondolhatunk, hogy nemcsak a más területen újrakezdésről, mint inkább a női karrierépítés nehézségéről is szó lehet.

Persze a túlképzettséggel járó hátrányok nem jelentik azt, hogy ne lenne érdemes felsőfokú végzettséget szerezni: a diplomás munkanélküliség aránya sokkal kisebb, mint a teljes munkanélküliségi arány.

És mi a helyzet magával a foglalkoztatottsággal? A fogalom teljesen pontos definíciójába nem megyünk bele, de a lényeg, hogy – a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghatározását követve – ide tartozik az, aki, az adatfelvétel idejének hetében legalább egy órát dolgozott fizetetten, illetve az is, aki munkaviszonyban van vagy vállalkozásban dolgozik, még akkor is, ha mondjuk épp szabadságon vagy betegállományban van.

Tavaly az Európai Unióban a 20-64 éves korosztály már több mint háromnegyede (mintegy 195 millió fő) volt foglalkoztatott, ami a hasonló mérés 2009-es kezdete óta a legmagasabb arány. A növekedés – a COVID-19 világjárvány miatti 2020-as visszaesés (72%) óta – három éve folyamatos. A foglalkoztatottság az uniós országok közül Hollandiában (83,5%), Svédországban (82,6%) és Észtországban (82,1%) volt a legmagasabb, de Magyarország (80,7%) is az élmezőnyben található. A legalacsonyabb arányt Olaszországban (66%), Görögországban (67%) és Romániában (69%) regisztrálták.

Borítókép: Vasyl Dolmatov, iStockphoto

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!