A hatalmas méretű, több mint 2 millió négyzetkilométer nagyságú és így bolygónk legnagyobb szigetnek tekintett Grönland gyakran szerepel mostanában a hírekben, mivel Donald Trump másodszor nyilvánította ki azon szándékát, hogy amerikai tuajdonba vegye a területet. Szó ami szó, földrajzi értelemben Grönland valóban Észak-Amerika része, ám politkailag a parányi (alig fél magyarországnyi) Dániához tartozik. Ugyanakkor jelentős önállósággal, autonómiával bír, így valójában önmagát igazgatja. Mielőtt ennek magyarázatára kitérnénk, essen pár szó erről a különéleges szigetről.
A kép forrása: Encyclopedia Britannica. Forrás: kids.britanncica.com
Grönland a messzi északon fekszik, fővárosa Nuuk alig 240 km-re van csupán az északi sarkkörtől és a sziget 84%-át egybefüggő jég borítja. A lakosság alig 56 ezer fő és főleg partmenti településeken él. A grönlandi népesség 88%-a inuit (eszkimó) és csak alig 12%-a dán származású. A legtöbben a fővárosban, Nuukban (18 ezren) élnek, mely a sziget gazdasági és kultúrális központja. A fővároshoz legközelebbi nagyvárosok: Reykjavik keletre (Izlandon) mely 140 ezer lakosú és a kanadai St.John's déli irányban (ahol 110 ezren élnek). Mindkét település kb kétórás repülőútra van (1400-1500 km távolságban).
Grönland szigetén a fővároson kívül csak 4 település lélekszáma haladja meg a 2 ezer főt: Sisimiut (5500), Illulissat (4737 lakos), Aasiat (3200) és Mannitsoq (2500). Mindegyik a sziget Amerika felőli oldalán fekszik és mind délen. (Legészakabbi a felsoroltak közül Illulissat.) Érdekesség, hogy a grönlandi települések között nincsenek utak, ezért egyik kisvárosból a másikba csak repülővel vagy helikopterrel lehet eljutni. Egyéb lehetőség még kis távolságokra nyáron a part menti hajózás vagy szárazföldön a kutyaszán.
A kép forrása: vasarnap.hu
Jelentős lakott terület Grönlandon a felsorolt városok mellett a Thule légibázis, mely amerikai személyzettel működik a sziget északi részén már 1943 óta. A támaszpont a 646 lakosú Qaanaaq település mellett található. A bázis a hidegháborús években fontos támaszpontként működött a szovjetek megfigyelésére és az észak-orosz sarkvidék ellenőrzésére. Komoly repülőgép forgalmat bonyolított le az 1960-as években. Mára az amerikaiak kivonták onnan harci repülőiket és újra megfigyelőállomásként használják.
Grönland a nagyhatalmak közt. LINK
Grönlnad jelentőségét három tényező adja: egyrészt fekvése (stratégiai szempontból), hiszen a napjainkra kiújult nagyhatalmi versengés és új-hidegháború éveiben az USA és Oroszország közti katonai feszültség az északi régiókban összpontosul, ahol határos egymással az amerikai és orosz érdekszféra. Amellett az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közti átjárás ma már legfontosabb útvonala az úgynevezett északnyugati átjáró, mely pont Grönland partjai mentén húzódik. Grönland második jelentőségét a kereskedelmi-hajózó útvonal jelenti, hiszen a felmelegedéssel egyre több északi útvonal válik jégmentessé így a nagyhatalmak szinte versengenek azért, hogy ki birtokolja (és ellenőrzi) az északi útvonalak többségét. Végül Grönland harmadik jelentőségét ásványkincsei, főleg földfém készletei és urántartalékai adják illetve egyéb feltáratlan készletei.
A kép forrása: britannica.com
És most néhány szó Grönland történelméről és arról, hogy miként került Dánia birtokába? Grönlandot egy Vörös Erik nevű viking nevezte el Zöld földnek, amikor 983-ban felfedezte a szigetet. Az eredeti nevén Erik Thorvaldssonnak hívott hajós, aki egyébként norvég gyökerekkel rendelkezett több kolóniát is alapított Grönlandon. Később fia, Leif Eriksson hajózott el először európaiként az amerikai kontinensre. Vörös Erik miatt Grönland tehát a X. század végén a Norvég Királyság birtoka lett. Eltelt azonban 4 évszázad és 1397-ben a megerősödő Dánia kiterjesztette befolyását Norvégiára (és Svédországra) létrehozva az úgynevezett Kalmari Uniót. Ezzel Dániáé lett minden norvég birtok, így Grönland is.
Európa északi része a XV. században
A hatalmas Észak-európai birodalom (több néven) a dán uralkodók alatt működött egészen 1814-ig (kieli békéig), amikor teljesen szétesett. (Közben 1523-ban kilépett ugyan belőle Svédország, de Norvégia a része maradt 1814-ig.) A szétesés során Dánia megtarthatta tengerentúli területeit így Grönlandot is.
Nuuk városa. Forrás: LINK
A dán uralom alatt Grönland státusza fokozatosan változott: 1953-ban gyarmatból megyévé lépett elő, majd a sziget 1979-ben önkormányzatot kapott, melyet meg is újítottak 2009-ben. Így ma már saját kormánnyal és parlamenttel rendelkezik és a dán vezetést csupán egy főbiztos képviseli, míg a grönlandi ügyeket Dánia előtt két szavazati joggal is rendelkező, megválasztott követ képviseli a dán parlamentben.
Egyelőre bolygónk legnagyobb szigete határozottan ellenáll az amerikai bekebelezési (felvásárlási) szándékoknak és Donald Trump nyilatkozatainak. Ahogyan Mute Egede grönlandi miniszterelnök fogalmazott:
Grönland a miénk. Nem vagyunk és nem is leszünk soha eladók. Nem veszíthetjük el a szabadságunkért vívott hosszú harcunkat. /Forrás/
Kérdés, hogy mi lesz Grönland további sorsa a nagyhatalmak játszmáiban. Teljes függetlenség, dániai fennhatóság vagy bekebelezés?
Grönland zászlaja és címere
A Föld egyik legkülönlegesebb és legszebb szigetének, (mely egyben a legnagyobb is) a sorsa a jövő titka egyelőre.
Szintén érdekes témájú posztjaink: Hunyadi János élete, A T-34 harckocsi, A Sándor-palota, Rózsa Sándor, hős, vagy bűnöző, Kabulra figyel a világ, A II. világháborús fegyver-verseny, Adolf Hitler személyi testtőre, Lengyelország 1939-es lerohanása, A Barbarossa-hadművelet, Hitler ellenség-képe,