Linda Morvai • 1 hónap
Az akna részletes történetét a banyaszkor. hu honlapunkon olvashatjátok, azt a szöveget Molnár Márk írta.
Fotó: Dorogi Könyvtár Helytörténeti gyűjteménye
Pick József gyűjteményéből, kiszínezve:
A VI-os akna története összefügg a Reimann (I-es)-aknával. A szénmező fejtése innen kezdődött, de a nagy távolság és a jobb megközelíthetőség miatt új aknát terveztek építeni. Ez lett a VI-os akna.
A lenti térképen az 1. a Reimann-akna a 2. a VI-os akna. A bányatérkép a szürke háttér. Így jól látszik, hogy a két akna területe hol és hogyan találkozott.
A szénmező nagyrésze a Liget-hegy alatti területen feküdt.
Az aknát közvetlenül bekötötték az altáróba, így a szállítás is kedvezőbb volt, valamint a munkásoknak nem kellett munkafelvételkor a föld alatt a két akna közötti 100 méter szintkülönbséget megtenni. A fürdőépület a csolnoki út mellett épült. Innen egy darabig felsétáltak a toronyhoz, majd késöbb egy tárót (Beszálló-táró, a 2. térképen látható) építettek, így még kényelmesebb lett a lejutás a bányába. Sajnos az akna történetét végigkisérték a folyamatos küzdelmek a vízzel. Volt amikor az öregségi vizek ( Reimann-akna területeiről), volt amikor a karsztvíz vagy éppen a cementálásból áttörő cementes-vízes homok okozta a problémát.
A lenti időrendi történetet Tóth Tibor könyvéből állítottam össze.
Alább olvasható az 1936 és 1968 között történt nagyobb vízbetörések listája. De ezeken kívül sok kissebb 1-2 m3/percet el nem elérő vízbetörés akadályozta a hatékony munkavégzést.
1936.december 25. 8.5 m3/p -101 méteren
1942.szeptember 27. 4.3 m3/p -113 méteren
1949.február 5. 47,1 m3/p -62 méteren
1950.március 4. 42 m3/p nincs adat
1963.november 27. 1.2 m3/p -159 méteren
1967.június 8. 6 m3/p -138 méteren
1968.február 15. 25 m3/p -136 méteren
Az aknák működésének fontosabb eseményei a fenti felsorolás nélkül:
"1930. augusztus 10-én indult az akna mélyítése és másfél évi szünet után,
1933 októberében fejeződött be."
Térkép Székely Lajos könyvéből:
1935. június 10. Elkészült a VII-es légakna (220 m)
Fotó: Molnár Márk gyűjteménye
1935 Az üzemrész szervezetileg Reimann-aknához tartozott. Augusztusban, a VII-es akna felől a IV. lejtaknát mélyítették a légvezetés megteremtéséhez. (A lenti térképen megtalálható.)
1938 megnyitják a Felsőligeti (A térképen: LIgeti felső mező) paleocén mezőt
Térkép Székely Lajos könyvéből:
1940. A VII-es aknai mezőt az aknapillérig lefejtik és befejezik a ligethegyi oligocén telep fejtését.
1943. február 3. A VII-es aknát a cementálás sikere érdekében tervszerűen víz alá engedték.
Ez előtt több cementálási kísérlet kudarcal végződött, ezért a termelés felfüggesztése mellett folytatják a tömedékelést. Innentől az akna folyamatosan küzdött a betörő vizekkel.
1961-ben már csak a felsőligeti mező paleocén telepében folytatták a művelést.
1962-ben kihajtják a -56 és a -141 szinteket összekötő Ligeti ereszkét (1963. március 30-ra készül el).
1963. július 1. VI-os, Tömedék és XXI-es aknákat összevonják; megalakult a Dorogi bányaüzem,
amelynek VI-os akna az egyik mezeje lesz.
1963.augusztus 18. Tömeges baleset a -201 szinti feltörésben. A z öregségből lezúduló víz 6 dol-
gozót sodort el és három súlyos sérülést okozott.
1964. A Felsőligeti bányamező termelése befejezést nyert.
1965. Az alsóligeti bányamezőben a szabad területeket lényegében lefejtették.
1966. A ligeti alsó mezőben befejezik a vágatpillérek visszafejtését.
1968. a VI-os akna üzemrészt feladták."
Az akna érdekessége, hogy szerepel az Öreg Bánya titka című ifjúsági filsorozatban.
Végül egy szerencsés kimentelű baleset leírása Székely Lajostól:
"A biztonsági szabályok betartásának mellőzéséből származó káros következményekre és személyes bátorság és gyors beavatkozás szerepére élesen rávilágitó aknaüzemi esemény ismertetését okulás céljából szükségesnek tartom. Mint emlitettem, az alagút VI. aknai szárnyvágatából lemélyitett VII. ereszkéből tárták fel a középső eocén széntelepet. Az 1950-es években újranyitott ereszke 100 m szintjéről 1,6 m vastag középső eocén telepben a mező előkészitésére annak a 70 m-es szintjéről a II. ereszkét mélyitették le. (A fenti térkép bal felső sarkában láthatóak a helyszínek.) A 45 m szintről feltöréssel kivántunk lyukasztani a felsőbb szintre. Mivel ott a szállitó közléből lefelé nyúló fejtések is voltak, amelyek a szinten termelt meddő elhelyezésére szolgáltak,az elővájó csapatnak biztonsági előfúrások végzését irta elő az üzem vezetősége. Egy fúrólyukkal elérték a régi műveletet,amelyből viz folyt. A csapatvezető a vizlecsapolás bevárása nélkül a köztes szénfal lefejtéséhez fogott. Közben a meggyengitett szénfalat az összegyűlt viz áttörte s a feltörésen lefutva kb. kétharmad magasságig megtöltötte a szállitó közlét, elzárva a viszszavonulás útját. A vizen keresztűl gázoló egyik vájár nem tudott felvilágositást adni, mi lett társának sorsa. Szerencsére a bányamérnök, az eseményről tudomást szerzett Lévárdi Ferenc a tröszt termelési osztályának vezetője, s odasietve habozás nélkül a vizen átgázolva a munkahelyre ment. A viz által lemosott készlet között találta Pecho András vájárt, mivel nem volt járóképes, hátára véve visszafelé indult. Az ereszkéhez érve azonban a tartóácsolatnél le kellett buknia a vizbe, mert különben nem fért volna el. Pecho a vizbefúlók ösztönével lenyomni igyekezett Lévérdi főmérnököt, akinek ereje megfeszitésével sikerilt szárazra vinni, s igy megmenteni Pechot"
Jó szerencsét!
2023.09.01.
Csolnok bányászata:
Bányászat történelem 18. Csolnok bányászata, általános ismeretek
Bányászat történelem 19. Csolnok, Miklósberek csolnoki területről 1795-1881
Bányászat történelem 20. Csolnok, csolnoki területről 1905-1975
Bányászat történelem 21. Csolnok, Auguszta-akna 1905-1923
Bányászat történelem 22. Csolnok, Borókási-táró és a Reimann-altáró csolnoki szakasza. 1940-1988
Bányászat történelem 23. Csolnok, Frischmann-akna 1870-1913
Bányászat történelem 24. Csolnok, I. (Reimann)-akna 1915-1941
Bányászat történelem 25. Csolnok, II-akna 1923-1966
Bányászat történelem 26. Csolnok, III (Teréz)-akna 1910-1941
Bányászat történelem, 11. I. közbevetés Alois Fischer 1788-1861
Alapozó bejegyzések:
