JTom • 6 nap
Helyszín: Gomba, Várhegy és környéke (1929: Pogányvár)
2010 körül egy túrázó a gombai Várhegynél egy lándzsahegyet talált.
A bejegyzés e tekintetben különösen fontos és releváns adatokat tartalmaz Gomba község múltjának és történelmének vonatkozásában.
(blog információgyűjtés, 2023)
A gombai bronz lándzsahegy grafikai képen:
Gomba község szélén található a Várhegy, amelyhez a Vár utca vezet. A Várhegyen egy bronzkori földvár maradványa található (hatvani és vatya kultúra).
1858 - a földvárat Kubinyi Ferenc megásta, ahol bronzvésőt, nyílhegyet, kőbaltát, őrlős és csiszolóköveket, parittyakövet, csontszerszámokat, kisbögrét, cseréptöredékeket...stb., leginkább kőkori dolgokat talált.
A Kubinyi részéről talált leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek - talán megvannak még.
1997 - Bolega Erika és Kulcsár Gabriella végzett ásatásokat a földvárnál (Cegléd, Kossuth Múzeum), melynek során vélhetően öntőmintából származó töredéket találtak.
A Kubinyi által 1858 körül talált nyílhegyen kívül a földvárnál egyéb fegyverek, bronztárgyak előkerüléséről nem esik említés (talán odaajándékozott két bronztű).
A gombai Várhegy jelölése a második katonai felmérés térképén (1819-1869):
A sáncolt, földből készült erődítményt mindig is szerettem volna havas környezetben lefotózni, amely 2023 telén végül sikerült.
Gomba község több ezer éves bronzkori földvára 2023-telén, távlati képen, amely egy lezuhant régi és betemetett űrhajóhoz hasonlító földnyelv tetején található:
2021 év nyarán, zöld színekkel:
A lándzsahegy
Több, mint másfél évvel ezelőtt, előzetes információgyűjtést és egyeztetést követően sikerült találkoznom a megtalálóval, majd volt alkalmam megtekinteni és kezemben tartani az általa a gombai Várhegynél 2010 körül talált - minden bizonnyal bronzból készült - lándzsahegyet, amelyről néhány fényképet is készítettem.
(Mivel szakértői vélemény nem áll, illetve nem állt rendelkezésre, addig ugye csak egy lándzsahegynek tűnő tárgyról lehet beszélni, de a továbbiakban a szóban forgó tárgyat a blog a bejegyzésben bronz lándzsahegynek nevezi, illetve kezeli.)
"F" úr elmondása:
"....Kifejezetten szeretem a földvárakat. Az összes ismert környékbeli földvárat felkerestem, illetve meglátogattam már. A kókai, tápióbicskei, úri, tápiósági, kávai, pótharaszti, gombai földvárat, a mendei földvárakat.
Van közülük, amelyikre pl. krosszpálya települt.
Kb. 15 évvel ezelőtt - olyan 2010 körül - egy alkalommal a gombai földvárhoz kirándultam.
Úton a földvárhoz egy szántóföld szélén lévő vadászles mellett gyalogoltam el.
Amikor a vadászles mellé értem, a les mellett láttam meg és találtam a lándzsahegyet, ami a föld felszínén, egy mélyebb barázdában hevert.
Amikor felvettem és kiderült mi az, majdnem elsírtam magam.
Emlékszem, hogy a szántóföldön a lándzsahegy mellett elszórtan cserepek voltak. szerintem azok a cserepek a földvárhoz tartozó urnasírok cserepei lehettek.
A lándzsahegy esetleg akkor kerülhetett a felszínre, amikor a vadászlest telepítették.
A lándzsahegyet nem a földvárnál, hanem a földváron kívül és attól odébb, a szántóföld szélében lévő egyik vadászlesnél találtam.
A lándzsahegyet a megtalálása óta féltve őrizgetem, azt egyelőre nem szeretném kiadni a kezemből, múzeumba történő későbbi eljuttatásán gondolkozom..."
(2023.)
Fényképek a gombai földvár közelében 2010 körül előkerült lándzsahegyről (blog fotók, 2023):
Az adatközlés során sajnos az előkerülés pontos helye nem került tisztázásra. A megtaláláskor kép nem készült.
A helyszínről annyi tudható, hogy a lándzsahegy a földvártól kívül és attól odébb, a szántóföld melletti egyik vadászles mellett került elő, ahol a megtaláló cserépdarabokat is említett, melyeket urnasírok cserepeinek vélt.
Amennyiben az említett cserepek valóban urnasírok cserepei voltak, azt jelentheti, hogy a vár urnás temetője jóval a földváron kívül található. Hogy pontosan hol, egyelőre ez a kérdés megfejtésre vár, kis utánajárással kideríthető lehet.
Részemről 2021-ben jártam a Várhegynél, ahol a földváron kívül a szántó mellett emlékeztem ugyan egy vadászlesre, viszont ott cserepekre nem figyeltem fel, vadászles pedig máshol is volt.
Újszerű vadászles a szántóföld szélén a földvár közelében (ahol régebben lesre emlékeztem, azon a helyen les nem állt):
A szóban forgó lándzsahegyet - ha az, aminek látszik - a gombai önkormányzat egy díszes vitrinjében őrizve tudnám elképzelni, mint a község több ezer éves tárgyi emlékét, amellyel nem mellesleg egy őslakos vadászgatott, vagy akár gyilkolt is.
Sőt, még a község címerében feltüntetve is el tudnám képzelni.
Kérdésként felmerülhet, hogy a lándzsahegy képezhette e urnasír mellékletét..?
Továbbá a tárggyal kapcsolatban levonható egyéb következtetések, kultúra, korszak...stb., mivel a lándzsahegy és a földvár között az összefüggés szinte biztosnak mondható.
Egy kis kitérő:
Kitérőként megjegyezve - nem ez az egyetlen, amikor egy földvárnál hasonló dolog csak úgy előkerül, mint pl. az innen 15 km-re lévő, közeli Pótharaszton:
Pótharaszti földvár (Árpád-kor)
- Az elérhető források szerint a Monor melletti Pótharaszton található Árpád-kori földvárnál többek között buzogány került elő, amely vélhetően azóta is a megtaláló - mint helyi műgyűjtő - birtokában lehet, vagy található.
Pótharaszti buzogány
A leírások szerint B. Ferenc újlengyeli gyűjtő évekkel (évtizedekkel) ezelőtt gyűjtött össze számos fémtárgyat a pótharaszti földvárnál, nyílcsúcsokat, lándzsahegyeket, valamint egy XV. századra tehető láncos-buzogányt.
A pótharaszti földvár kapcsán érdemes lenne valakinek ezen a vonalon elindulni és egy kis régészeti nyomozást végezni, B. Ferencet felkeresni, megvannak e még a pótharaszti földvárnál talált tárgyak, ha igen, akkor azokról fényképet beszerezni vagy eszközölni (megtalálás körülményei...stb.)
Pótharaszt Árpád-kori, sáncolt kis földvára:
De visszatérve a gombai földvárhoz, amelyet 1929-ben Pogányvárnak neveztek.
A Várhegyhez és a várhoz több legenda is kötődött, melyek a hegy belsejében lévő rejtett forrásról, elásott kincsekről szóltak.
Alagút a gombai Várhegynél
A gombai Várhegy oldalában alagút biztosan volt, amelynek bejárata még az 1960-as években is ismert volt, amely azóta már beomlott.
A gombai Várhegy oldalába vájt alagutat 1929-ben is megemlítik:
1929:
"..Kubinyi ásatása után felbuzdult a ma embere és nemrégiben egy kartel alakult.
Csupa paraszti emberből, kik éjjel-nappal ástak bele a hegybe - pénz után.
Sokáig ástak. Talán nem is ők, de az ösztönük.
Az emberi ösztön, mely a könnyű meggazdagodás után mindig vágyik.
Talán fölösleges is mondanom, hogy a hatalmas mérvű vállalkozás nem járt sikerrel,úgy, ahogyan jött a nagy kedv, el is múlt.
Ma gúnyosan mosolyognak az „aranyásókon“ és örök mementóként ott ásít egy barlang, melyet a XX. század embere vágott mohóságában...."
- forrás: Magyarság, 1929 - A Pogányvár, Farkas Klári írásából
A Vár utcában lakó egyik lakos 2021-ben részemre történő közlése szerint a a "hegy" oldalában régen egy alagút, vagy nyílás volt, ami később beomlott. Ezt a nyílást később vasráccsal lezárták. Hogy pontosan hol volt ez a beomlott bejárat, arra már nem emlékezett.
2024-ben telefonon beszéltem id. Borzsák Andrással (Monor) - a beszélgetést utólag is tisztelettel köszönöm - aki az alábbiakat mesélte a gombai Várhegy alagútja kapcsán:
"....Amikor gimnazista voltam, tanszoba foglalkozásról fogtuk magunkat és egy üllői sráccal elmentünk biciklivel Gombára, ahol a várnak az alagútjába akartunk bemenni.
A gombai Várhegyhez érve ott elkezdtünk ásni, mert a Borsányi(?) tanár úr mondta, hogy ő bent volt régen a vár "első termében" és mi is oda szerettünk volna bejutni, de nekünk ez már nem sikerült, a bejáratot nem tudtuk kiásni.
Bejárat az volt, de kiásni nem tudtuk.
Úgy tudom, hogy a háború alatt ebben az alagútban bent voltak az emberek állítólag. Vagyis a gombai Várhegy alatt lévő termekben, amik a Vár utca végén voltak..."
- id. Borzsák András elmondása, 2024. Monor
1967-ből származó leírás beomlott borospincének tarttotta ezt az alagutat. (PMH 1967, Rolkó István)
1968 - az 1950-es évek végén még olyan ~15 méternyire be lehetett hatolni a domb belsejébe, amit lélekluknak hívtak. (PMH 1968, Baky László)
"...Az agyagrétegződés, a folyosó belső kiképzése, az ott talált apróbb használati tárgyak, ivóedények, égetett cserépedények, hamisítatlanul földvár jellegre utaltak..." - 1968, Baky László
Hogy ez a beomlott alagút-féleség régen hol lehetett, napjainkra már azt sem tudni.
A gombai Várhegy, rajta a több ezer éves földvárral:
2021 - felmásztam a Várhegyre. Akkor azt hittem, a földvárnál jártam, de mint később kiderült, csak a földnyelv földvár melletti teraszra jutottam. A hegytetőn a sűrű növényzet miatt közlekedni pedig nem lehetett.
A fák sűrűjében gödröket, beásásokat lehetett tapasztalni és régi cserepek maradványait:
A cserépdarabok közül:
1929-ben szintén említenek cserepeket a Pogányvárnál:
1929 - szántás alkalmával urnák kerültek elő, melyek magángyűjteménybe kerültek:
"...Urnáról szólva, van a gyűjteményben az is. Egy teljesen ép példány, még a fedele is rajta van.
Sőt. Emberi csontokat is őriztek benne.
Hét ilyen urna került ki egyszerre egy szántás alkalmával.
Egy színben feküdtek, bizonyos távolságban egymás mellett...."
- 1929, A Pogányvár
A Pogányvár:
A várat kéretik békében hagyni - írták róla 1929-ben:
A 2010 körül a Pogányvár közelében talált bronz lándzsahegy a vár fennmaradt egyik olyan emléke lehet, amely már ősidők óta azt várhatta, hogy valaki egyszer rátaláljon.
20241017
B.
Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum:
