sunthatneversets • 8 nap
A bejegyzésben szereplő cseréppipa töredéke Cegléd külterületén került elő.
Érdekesnek találtam és érdemesnek gondoltam megemlékezni róla, mivel nem sűrűn találkozik ilyesmivel az ember egy hátizsákos kirándulás során.
A cseréppipa darabját út közben találtam egy napraforgós szélénél. Nem lehetett nem észrevenni, mivel még portól megfakultan is színesen világított a földes tarlóban, ahol mint később kiderült, régen pont egy tanya állt.
A kerámia közvetlenül a megtalálást követően:
Mivel a pipa, amihez a darab tartozott, konkrét személyhez és talán egyedüli használóhoz köthető, továbbá ennek kapcsán a megtalálási hely is informatív, ezért a pipadarabot saját szemszögemből tekintve különlegesnek tartom (mikor, ki használhatta a pipát, hol vásárolta, milyen helyeken fordulhatott meg a tárgy, hol árusíthatták...stb.)
A későbbiekben rövid kutakodást követően sikerült azonosítani a cserepet, amelyről kiderült, hogy vélhetően egy XIX. századi, mesterjeggyel ellátott "Hönig" féle cseréppipa maradványa, vagy hamisítványa, de bízzunk benne, hogy eredeti (kép: felületes megtisztítást követően) - nagyítóval is megnéztem, a felirata M.HONIG:
Azonosítás:
M.HONIG mesterjeggyel és felirattal ellátott, hasonló cseréppipa darabja:
- kép forrása: mek.oszk.hu, Dr. Nagy Zoltán -
M.HONIG és Schemnitz felirat és mesterjegy a Ceglédnél talált pipatöredéken (a virágpecsét kissé másmilyennek tűnik):
Michael Hönig névbélyegzőjével ellátott pipa
"...Ez a klasszikus, méltóságteljes forma elsősorban a városi polgárság körében vált népszerűvé.
Nem a hivalkodó, de a józan, előretekintő polgáré:
„midőn te, vagy közületek egyik és másik, selyemmel kivarrott sallangós dohányzacskót és ezüst kupaku taj-pipát vesz, én akkor puszta dohányzacskóval és selymeczi cseréppipával is be érem”
- írja a Hasznos Mulatságok 1834-ben...."
- forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, mnm.hu
A ceglédi töredéken lévő felirat és mesterjegy közeli fényképe:
Később utánanéztem a helynek, hol is hevert ez a különös cseréptöredék, de előbb néhány szót, minek a darabja is lehet ez valójában.
Rövid leírás a Hönig féle pipákról, melyekből leírás szerint még az amerikai hadsereg is rendelt:
"...A második jelentős selmecbányai pipaműhely a 19. század első negyedében a Hönig család műhelye volt.
A műhelyt Anton Hönig alapította, majd Michael Hönig, özvegye és legkisebb fia.
Még a kiválóan égetett pipák is népszerűek voltak a lakosság minden rétegében, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is.
Nagy népszerűségét bizonyítja például, hogy még az amerikai hadsereg is megrendelte.
A termékek 1846-ban a III. pesti regionális ipari kiállításon, 1873-ban pedig a bécsi világkiállításon kaptak fontos díjat.
A két alapváltozat - téglabarna és fekete - mellett márványozott is készült.
A műhely az A. HONIG, M. HÖNIG SCHEMNITZ, körtű férfi mellszobrával, kör alakú rozetta, M. HÖNIG SOHNSCHEMNITZ, családi címer, Selmecbánya HÖNIGmen M. és HÖNIG SCHEMNITZ M. megnevezéseket használta. ..."
- forrás: lovecpokladu weboldal // Fajka
A ceglédi pipadarab:
A Magyar Nemzeti Múzeum honlapján fellelhető adatok alapján a Múzeumkert rekonstrukciója során került elő több ládányi cseréptöredék, amelyben két maréknyi cseréppipa is napvilágra került - amely azon leletek koruk alapján a múzeum építésének idején kerültek a kert földjébe:
"...A Múzeumkert rekonstrukciója során több ládányi cseréptöredék mellett két maréknyi cseréppipa is napvilágra került
A legelterjedtebb, legnépszerűbb formát, mely a XIX. század hatalmas termelése miatt máig a leggyakrabban előkerülő pipa a Magyar Királyság területén, minden jel szerint Hönig Mihály, vagy inkább Michael Hönig alkotta meg.
A fej alját fésűskagyló (Pecten) forma alkotja, a kémény magas, nyolcszögletes hasáb.
A pipa felszíne külön kezelés eredményeként márványozott vagy pettyegetett lett, ez is előnyösen különböztette meg a többi vetélytárs termékeitől: a debreceni pipakészítők nyers, kissé fakó cserépszínű áruitól vagy a lassan erejét vesztő podrecsányi gyár fekete gyártmányaitól.
A pipákat a kor divatja szerint „meg is patkolták”: a piparezezők mestersége volt, hogy a kéményre fel-lehajtható rézkupakot készítsenek, mely amellett, hogy fokozta a tetszetős külsőt, a pipát zsebre vágva főképp a piszkolás ellen védett (az áttört kupakok természetesen nem).
A nyak végét (a nyakgyűrűt) szintén rézborítással díszítették, erősítették
Nem csoda, hogy a Múzeumkertben előkerült pipák közül három is viseli Hönig Mihály pecsétlőjét, eképpen: M.HONIG / SCHEMNITZ.
Ebből kiolvashatóan Hönig mester selmecbányai volt.
Mint polgártársai többsége, fiatalon bányászként dolgozott. Legkésőbb 1802-től azonban pipakészítéssel kezdett foglalkozni, leginkább az Ahnert fivérek hatására, akik az első, s egyben művészi színvonalú cseréppipákat készíteni kezdték a városban.
Selmecbányán a század során közel 90 pipakészítő működött, közülük a legtöbben átvették Hönig mester formáját (amellett más alakokkal is kísérleteztek), de nevet és termékeiknek széles piacot csak kevesen szereztek...."
- forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, mnm.hu
További jelölés a Ceglédnél előkerült cserépen:
A talált pipadarab hasonló féle pipához tartozhatott, mint ami a képen látható:
- kép forrása: lovecpokladu** Fajka -
A megtalálási hely
A Ceglédnél talált XIX. századra tehető pipadarab a régi térkép szerint az 1880. évben Hoffer Jánosné tulajdonát képező birtokon és az ahhoz tartozó tanya helyén került elő.
Tkp: 1880. - tanya Hoffer Jánosné földjén - a ceglédi pipadarab pontosan ennek a tanyának a földjéről került elő:
Mégpedig ezen a helyen - a Létrásnál, a napraforgótábla mellett ("Létrás": elkorhadt, összetákolt létra egy fához támasztva a régi tanyahely földje melletti fasoron):
Madártávlat - ahol egykor a tanya állt, napjainkban tarló és mellette napraforgós ( a képen a száraz fa is rajta van a létrával):
1963-ban ezen a helyen még tanya állt:
Pontosan nem tudható, Selmecbányán kívül hol készülhettek még valódi Hönig-féle pipák:
"...Hönig = nagyformátumú mester, illetve készítő műhely
Selmecbányán tevékenykedett akárcsak pl. Bodnar.
„Lehetetlenné válik arra a kérdésre válaszolni, hogy (Selmecbányán kívül) hol is készült a valódi Hönig pipa, hiszen az Trauersdorf, Körmend, Vasvár, Bonyhád, Pápa földjében egyaránt „terem", igaz közülük egy sem akad, mely egymással teljesen megegyező lenne.
A különbözőségek, a parányi sajátosságok vagy a bepecsételt név betűtípusában, nagyságában, szó és betűközök ritmusának váltakozásában, vagy a mesterjegyek alkalmazásában érhetők tetten, de az ékezetek alkalmankénti hiánya is fontos különbségtétel lehet."
- forrás: mek.oszk.hu
A Ceglédről előkerült, Hönig-féle cseréppipa töredék:
De az is felmerülhet, hogy a Ceglédnél talált M.HONIG feliratos cseréppipa maradványa nem eredeti, hanem hamisítvány. Ennek kapcsán hozzáértőnek kellene nyilatkozni.
A talált cseréppipa töredék további sorsa még függőben, terveim szerint valamikor visszaviszem oda, ahol előkerült, viszont félő, hogy abban az esetben idővel a traktorok, vagy a mezőgazdasági munkálatok végleges áldozatává válik.
2024.08.06.
B.
További képek, egyéb:
Olvasói üzenet (2024.08.18):
Boldizsár László által talált cseréppipa darabok - Eger, Kőporos (kis Kőporos) területén:
Cegléd továbbiak:
Cegléden a Hoffer névhez az alábbi adatot találtam az 1800-as évek végéről - hogy van e köze esetleg az egykori Hoffer tanyához, amelynek helyén a pipatöredék előkerült, nem tudni:
"...Kossuth téri artézi kút: Cz. és V. 1895. nov. 24., Cz. és V. 1897. jún. 13., szept. 19. A kútfúró a ceglédi Hoffer Lajos volt...."
- forrás: Reznák Erzsébet: A milleniumi Cegléd
Képek a ceglédi pipatöredékről:
Pecsétes tégla az egykori tanyahelynél:
A tégla azonosítása - Első Czeglédi Téglagyár Rt:
- kép forrása: pecsetestegla.hu -
A tanyahely 1965-ben:
1992-ben a tanya már nem állt:
Érdekesnek tűnő kődarab a tanyahelynél:
Alsókara
2022-ben a valamikori Kara-pusztán (Alsókara) egy nyírfaerdő mellett szintén találtam egy barnás cseréppipa töredéket, amiről akkor ezt az egyetlen képet készítettem - milyen pipához tartozhatott, nem tudni, sorsára hagytam:
Alsókara - a talált pipatöredék melletti erdő:
