189. A test melege (Body Heat) (1981)

USA (The Ladd Company), 113 perc, Technicolor, neo noir

A Filmről

Ned Racine (William Hurt) egy floridai kisváros ügyvédje a szörnyű kánikula idején összefut Matty Walkerrel (Kathleen Turner), a közeli kertvárosban lakó gazdag asszonnyal. Viharos viszonyba kezdenek és Matty hamarosan ráveszi Nedet, hogy a hatalmas örökség reményében gyilkolja meg férjét (Richard Crenna) és írja át a végrendeletet - mindezt úgy éri el, mintha a férfi ötlete volna. A gyilkosság után azonban Ned hamarosan ráébred, hogy az asszony az elejétől fogva kettős játékot űzött vele és egyáltalán nem az, akinek gondolta. 

A klasszikus és legjobb noirokat ugyan a '40-50-es években készítették, ez azonban nem tartott vissza néhány bátor alkotót attól, hogy akár 30-50 évvel a műfaj lefutása után kipróbálják magukat benne. Így tett Lawrence Kasdan is, akinek rendezésén egyáltalán nem látszik, hogy ez a film volt az első rendezői munkája. A Birodalom visszavág és az Elveszett frigyláda fosztogatói (1981) forgatókönyvírójának rendezői bemutatkozása meglehetősen heves vitákat kavart a maga idejében. Egyes kritikusok döbbenetes első filmnek tartották, míg mások erőteljesen bírálták mesterkéltségéért és ál-noir stílusáért. Holott a noir minden egyes jellemzője megtalálható a filmben. A tipikus történet mellett, melyben a rejtélyes és vonzó femme fatale az ujjai köré csavarja, majd átveri és tönkreteszi a jóképű és laza erkölcsű férfit, számos további ismertetőjegy is megtalálható benne. 

Idővel a film kritikai megítélése is javult, sőt követökre is talált. A Véresen egyszerű (Blood Simple, 1984), az Alibi test (Body Double, 1984), a Kicsorbult tőr (Jagged Edge, 1985) vagy épp a Fekete özvegy (Black Widow, 1987) épp annyira épít A test melegére, mint amennyire az merített a Gyilkos vagyok (1944) példájából, amit egyesek a film eredetijének tartanak. Van azonban Lawrence Kasdan filmjének egy határokat átlépő vonása is, amely közelebb viszi az erotikus thriller műfajához. Amire a régebbi filmekben még csak rejtett utalások történtek, az itt már egyértelműen uralja a képi világot. William Hurt és Kathleen Turner elnyújtott softcore szexjeleneteinek merészségén olykor még a mai kor nézői is elámulnak, annak ellenére is, hogy egyáltalán nem lépi át a jó ízlés határát.

Érdekességek

- Amikor Kathleen Turner a második felolvasáson volt Lawrence Kasdannál, a rendező elmondta, hogy ez volt az első alkalom, amikor valaki úgy olvasta fel Matty szövegét, ahogyan azt ő elképzelte, amikor írta a forgatókönyvet.

- Christopher Reeve visszautasította Ned Racine szerepét, amelyet végül barátja, William Hurt kapott meg. Reeve később megbánta a döntést, bár örült barátja sikerének.

- A film története a legnagyobb kánikulában játszódik, a forgatáson azonban olyan hideg volt, hogy a főszereplőknek jégkockát kellett szopogatniuk felvétel előtt, hogy ne látszódjon a leheletük.

- Hogy a stáb ne érezze magát kellemetlenül az ágyjelenetek forgatás során, Kathleen Turner és William Hurt felsorakoztatta a teljes stábot és meztelenül mutatkoztak be nekik.

Vélemény

Aki rendszeresen olvassa a blogomat, főként a korábbi bejegyzéseimet, az tudja, hogy nagy rajongója vagyok a noir műfajának, így mindig izgatottan várom az olyan filmeket a listámon, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a zsánerhez. Így volt ez most is, amikor az igencsak beszédes címmel rendelkező neo-noir következett, bár itt a helyzet annyival volt másabb, hogy tudtam mire számíthatok, mivel a filmet már láttam korábban. Ráadásul nem is annyira régen láttam Lawrence Kasdan filmjét így nagy meglepetést nem okozott a film végső csavarja. Most azonban a blogom kapcsán nyilván kritikusi szemmel is néztem a filmet, amiről röviden annyi mondható el, hogy alapvetően egy korrekt alkotásról van szó. Azonban akárcsak néhány nálam jóval nevesebb kritikus, egyrészt én is hozzájuk hasonlóan kissé mesterkéltnek tartottam, másrészt végig úgy voltam vele, hogy láttam már ilyet. Bár alapvetően a film nem a Gyilkos vagyok/Kettős kárigény feldolgozásának tekinthető, de le sem tagadhatja, hogy nagyon sokat merített belőle, így gyakorlatilag annak a modernizált változatának tekinthető.

Ugyanakkor ezen megállapítás egy pozitív tulajdonság is egyben, mivel az inspirációt jelentő film nem csupán az egyik legjobb noir, hanem egyik személyes kedvencem is. A test melegét megelőzően Kasdan Hollywoodban leginkább elismert forgatókönyvíróként volt ismert, két olyan filmmel a háta mögött, mint A Birodalom visszavág és Az elveszett frigyláda fosztogatói, így a történet megírása nem jelenthetett gondot számára. Szerencséjére a színészválasztás is jól sikerült. Az igencsak szexi és vonzó Kathleen Turner tökéletes volt első filmszerepében, keresve sem találhattak volna jobbat nála az igazi végzet asszonya szerepének az eljátszására. Neki igazán bejött a szerep, így nem véletlenül vált ezután a film után az egyik legkeresettebb sztárrá a '80-as évek elején. Olyan kasszasikerekben tűnt fel később, mint A smaragd románca (Romancing the Stone, 1984), A prizzik becsülete (Prizzi's Honor, 1985) és A Nílus gyöngye (The Jewel of the Nile, 1985).

Nem csak a rendező és a színésznő számított még kezdőnek a szakmában, a Ned Racine szerepében feltűnő William Hurt sem rendelkezett még komoly filmes rutinnal, így róla is elmondható, hogy a film indította be a karrierjét. 1985-ben ráadásul még az Oscar-díjat is sikerült bezsebelnie A pókasszony csókja (Kiss of the Spider Woman) című film főszerepéért, majd később újra Kathleen Turnerrel együtt tűnt fel Az alkalmi turistában (Accidental Tourist, 1988) szintén Lawrence Kasdan rendezésében.

A test melege ugyan nem újítja meg a műfajt és a hozzám hasonlóan noir rajongók számára sem ez jelenti majd a legjobb filmélményt, de szerencsére csalódást sem kelt, így egy megtekintésre mindenképp melegen ajánlott. Jelentősége inkább abban rejlik, hogy a későbbi erotikus thrillerek fontos mérföldkövének tekinthető, mely nélkül talán az olyan filmek sem készülhettek volna el, mint a Végzetes vonzerő (Fatal Attraction, 1987), az Elemi ösztön (Basic Instinct, 1992), a Fülledtség (Bound, 1996) vagy épp a Vad vágyak (Wild Things, 1998).

https://videa.hu/videok/film-animacio/a-test-melege-1981-film-animacio-bf6XJ2HGePDJH27U

Ítélet: 10/7,5