sunthatneversets • 9 nap
USA (Omni, Zoetrope), 154 perc, Technicolor, háborús dráma
A Filmről
Francis Ford Coppola nem harcolt a vietnami háborúban, nem tudhatta, hogy milyen volt, mégis az egyik legismertebb és legelismertebb filmet készítette el a témában. A sokak által minden idők egyik legjobb háborús filmjének vélt Apokalipszis most nem csak önállóan, vagy Coppola munkásságával együtt értelmezhető igazán különleges alkotásként, hanem zsigeri mondanivalója és felszín alatt megbújó tematikája miatt mostanra egy több mint egy egész évszázadon átívelő értékes mesét tár elénk. Olyan alapigazságokat próbál tanítani, amik messze nem csak a vietnami háború köntösében hatnak izgalmasnak.
Willard százados (Martin Sheen) azt a különleges és szigorúan titkos megbízást kapja, hogy kutassa fel, majd likvidálja a valahol a kambodzsai dzsungel mélyén saját hadsereget toborzó, öntörvényű és minden jel szerint megőrült Walter Kurtz ezredest (Marlon Brando). Willard a feladathoz kap egy járőrnaszádot, melynek kapitánya (Albert Hall) és legénysége (Frederic Forrest, Sam Bottoms és Larry Fishburne) egy igencsak válogatott társaság. Utazásuk elején elkíséri őket a Kilgore alezredes (Robert Duvall) által vezetett helikopteres egység is, amely excentrikus parancsnoka utasítására földig bombáz egy vietnami falut. Az út végén elérnek céljukhoz, ahol még összefutnak egy amerikai fotóriporterrel (Dennis Hopper) és Willard parancsnok hamarosan maga is kezdi megkérdőjelezni az eredeti parancs jogosságát.
Joseph Conrad regényének (A sötétség mélyén, 1902) a vietnami háborúra aktualizált, laza adaptációjához egyfelől a lelkes háborúpárti, John Miliustól kapott segítséget Coppola, másfelől a Zoetrope stúdióbeli kollégájától és barátjától, a hozzá hasonlóan háborúellenes George Lucastól, aki eredetileg rendezte volna a filmet. Végül a projekt megcsúszott, mivel Lucast lefoglalta az Amerikai graffiti című filmje, és elkezdte előkészíteni a Csillagok háborúját is, úgyhogy lemondott a háborús övezetbe tett kiruccanásról. Francis Ford Coppolának pont kapóra jött, hogy van egy kész forgatókönyv, úgyhogy lecsapott az Apokalipszis mostra. Sokat nem hagyott meg Conrad alaptörténetéből, gyakorlatilag csak a folyón hajózás ténye, és a Kurtz neve maradt meg a regényből. Milius története viszont egy hatalmas harcjelenettel ért véget, de Coppola már az elejétől fogva viszolygott attól, hogy így fejezze be a filmet, amitől létrejött az a helyzet, hogy úgy utazott a forgatásra, hogy nem tudta, hogy mi is lesz a finálé, de végül ez lett a legkisebb problémája.
Az, hogy milyen rettenetes körülmények között kellett leforgatni a filmet a Fülöp-szigetek dzsungeleiben legalább annyira a részét képezi a filmtörténet legendáinak, mint az, hogy mekkora összegekkel léptél túl az alkotók az eredeti költségvetést és mennyien omlottak össze fizikailag és érzelmileg a stáb tagjai közül a forgatás ideje alatt. Az eredetileg 16 hetesre tervezett munka végül 238 napos lett és az alkotóknak újra végig kellett gondolniuk, hogyan tudnák befejezni a filmet, mielőtt az végez velük. Az akkor 36 éves Martin Sheen saját bevallása szerint naponta három doboz cigit szívott és komoly alkoholproblémákkal küzdött, de ez mind semmi volt ahhoz képest, hogy csaknem végzetes szívrohamot kapott a helyszínen, de öt hét kihagyás után végül visszatért. Marlon Brando mellett azonban még az ő dühkitörései és alkoholizmusa is semmiségnek számított. A színészlegenda 3 millió dollárt követelt a három hetes forgatásért, az első milliót pedig előre elkérte. Ezután felvetette, hogy igazából nem is nagyon van kedve odamenni, amikor pedig végül megérkezett, túlsúlyosan és felkészületlenül érkezett a forgatásra. A mondatait krétával kellett felírni táblákra, és azokat a feltartani neki a forgatás alatt. Amikor ez is befuccsolt, Coppola amellett döntött, hogy inkább improvizáljon, kitalálnak majd hozzá mondatokat, vezérfonalakat, ő csak beszéljen, hátha lesz majd abból valami.
A színészek mellett a helyszínnek választott ország sem könnyítette meg a stáb dolgát. Részletek ugyan nem derültek ki, de a rendezőnek sikerült egy olyan megállapodást kötni az országot vezető Ferdinand Marcosszal, hogy használhatják a rezsim összes helikopterét, de csak azzal a feltétellel, hogy egy katonai vezetőnek mindig ott kell lennie a forgatáson, illetve hogy bármikor visszahívhatják őket, ha bevetésre kell menniük. Ez többször megtörtént, még olyan eset is volt, hogy felvétel közben húzott el egy helikopter. Ráadásul legtöbbször nem ugyanazok a pilóták jöttek vissza a következő nap, így amit egyszer betanítottak valakinek, azt megint el kellett mesélni a rákövetkező turnusnak. Ha a színészek és a rezsim nem lett volna elég, az Apokalipszis most stábját a természet is verte. Az Olga tájfun elpusztította a díszletek legalább nyolcvan százalékát, miközben több száz halálos áldozatot követelt az ország különböző részein.
Minden nehézség ellenére Francis Ford Coppola azonban elérte a célját, amit úgy fogalmazott meg, hogy meg akarta mutatni azt a rettenetet, őrületet és erkölcsi dilemmát, amiről a vietnami háború valójában szólt. „A film nem Vietnámról szól, a film maga Vietnám” – mondta Coppola a mozi cannes-i sajtótájékoztatóján. Az egész hipnotikus utazásban mégis az a legszörnyűbb, hogy háború túlélői szerint is élethűen jeleníti meg a vietnami háború valóságát. Vittorio Storaro operatőr lélegzetelállítóan gyönyörű képei teszik igazi utazássá a filmet, hiszen a borzalmak ilyen kifinomult ábrázolása magával ragadja a nézőt, és minden részletre kíváncsivá teszi. A filmet pedig a részletek teszik sokkal többé egy szokásos háborús filmnél, hiszen amellett, hogy rámutat a háború abszurditására és ellentmondásaira, mélyrehatóan mutatja be az ember ezzel kapcsolatos belső folyamatait is, feltárva a kegyetlenség és a mindent körülvevő értelmetlenség emberi lélekre gyakorolt hatásait.
I love the smell of napalm in the morning
Imádom a reggeli napalm illatát
A nyitójelenet egy kiváló példa arra, milyen hatásosan képes Coppola kombinálni a képi és hanghatásokat. Csodálatos, ahogy a helikopter rotorjainak zaja és látványa átúszik a Willard feje felett forgó ventillátor lapátjaiba. A fényképezés, a vágás és a hangmérnöki munka értő használatának köszönhetően a Valkűrök lovaglása zenéjére megkomponált bombázás jelenete a filmtörténet egyik legkiemelkedőbb epizódja lett.
A film végleges amerikai bemutatója 1979. augusztusán volt, de előtte még egy hivatalosan munkakópiának nevezett változatot bemutatott a Cannes-i Filmfesztiválon, ahol elnyerte az Arany Pálmát, megosztva Volker Schlöndorff A bádogdobjával. Később a filmet nyolc Oscar-díjra jelölték, melyből kettőt meg is nyert. 2001-ben megjelent az Apokalipszis most rendezői változata (Apocalypse Now Redux), melyben az alkotók az eredeti filmet kiegészítették negyvenkilenc percnyi korábban nem látott anyaggal, a minőséget feljavították, a hangot pedig hatcsatornásra cserélték. Végül 2019-ben, negyven évvel a bemutató után elkészült egy új, véglegesnek nevezett változat (Apocalypse Now - The Final Cut), amely talán a legközelebb áll Coppola eredeti elképzeléséhez.
Érdekességek
- Joseph Conrad regényéből már Orson Welles is filmet szeretett volna készíteni még 1940-ben. Coppola pedig felajánlotta neki a központi figurának számító Kurtz szerepét, de ő visszautasította.
- Jack Nicholson és Al Pacino is nemet mondott Coppola invitálásának. Utóbbi azt mondta a rendezőnek, nem hajlandó elmenni úgy egy forgatásra, hogy a rendező öt hónapon keresztül üvöltözik egy helikopterről, miközben ő a sárban dagonyázik.
- Coppola többször kapott ideg összeroppanást a forgatás alatt, és nemegyszer öngyilkossággal fenyegetőzött.
- A film forgatásának körülményeiről később egy dokumentumfilm is készült (Hearts of Darkness: A Filmmaker’s Apocalypse, 1991), amely archív felvételekkel és interjúkkal támasztja alá az egyébként hihetetlen történetet.
- Egy hét forgatás után Coppola búcsút intett eredetileg kinézett főszereplőjének, Harvey Keitelnek, a rendező ugyanis nem volt megelégedve a munkájával, miután megnézte a leforgatott anyagot.
- Miután Martin Sheen-t a szívrohama miatt haza kellett szállítani a forgatásról, néhány jelenetbe testvére, a végül kreditet sem kapó Joe Estevez ugrott be helyette. Coppola elmondása szerint néhány képen már ő sem tudja utólag megmondani, mikor látható Sheen, és mikor a testvére.
- Az apró szerepben felbukkanó Harrison Ford karakterét nem véletlenül hívják Lucas ezredesnek a filmben. A nevet ő maga választotta, így akarta megköszönni George Lucasnak a lehetőséget, ami a Star Wars-ban megadatott neki.
- Laurence Fishburne (itt még Larry Fishburne-ként) hazudott a koráról. A színész a forgatás kezdetén ugyanis mindösszesen 14 éves volt.
- 2001-ben, mint „kulturálisan, történelmileg vagy esztétikailag jelentős” film bekerült az Amerikai Egyesült államok Kongresszusi Könyvtárának Nemzeti Filmadatbázisába.
Vélemény
Számos kritikus és mozirajongó véli úgy, hogy az Apokalipszis most minden idők legjobb háborús filmje, sőt valakik egyenesen odáig mennek, hogy Francis Ford Coppola alkotása a mozitörténelem legjobb filmjeinek egyike. Nem egyszer láttam már a filmet, de valahogy még egyszer sem tudtam azt mondani, hogy ez lenen a legjobb filmek egyike. Véleményem szerint az, hogy a film a filmtörténelem egyik alapművévé válhasson, leginkább annak volt köszönhető, hogy a film elkészítése méltó volt a film címéhez, azaz egy kisebbfajta apokalipszist sikerült összehozniuk. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a film méltatlanul szerepelne minden idők legjobb alkotásai között, de jómagam kissé túlértékeltnek tartom.
Annyi bizonyos, hogy aki vérbeli háborús filmet szeretne látni, az semmiképp sem ezt nézze meg. Ugyanis a film nem látványos csatajelenetekkel, különféle háborús haditervekkel vagy épp a vietnami háború hőseinek a bemutatásával szeretne foglalkozni, hanem sokkal inkább tekinthető egyfajta vádiratnak, ami a háború értelmetlenségét szeretné bemutatni. Erre két jelenet is kiváló példaként szolgál: az egyik ilyen jelenet, amikor Kilgore alezredes valami abszurd módon csupán azért rombol le egy teljes vietnami falut, hogy szenvedélyének hódolva szörfözhessen. A másik sokatmondó jelenet pedig az, amikor a Do Lung hídnál az amerikaiak valójában azt sem tudják, kikre és miért tüzelnek folyamatosan, mert a hidat, amit a vietnamiak egyfolytában lerombolnak, nekik mindig újra kell építeni, maguk sem tudva az okát. A film legfontosabb, morális kérdése ugyanakkor pont az, amit Willard százados is feltesz magában, miszerint tényleg őrült-e Kurtz, vagy éppen ellenkezőleg, a világ őrült meg körülötte?
A filmet már többször láttam, de minden egyes alkalommal más és más verziót sikerült megtekintenem. Összességében kimondhatom, hogy ha választanom kellene én mindenképp az eredeti változat mellett tenném le a voksom, még akkor is, ha maga Coppola a 2019-es változattal volt a legelégedettebb. A két hosszabb verzióban ugyanis pont az a két hosszabb jelenet került bele, ami szerintem megtöri a film ritmusát. Az egyikben a naszád legénysége újfent találkozik a Playboy-nyuszikat szállító, lezuhant helikopterrel, a másikban pedig a csapat összefut egy francia ültetvényes családdal, akik generációk óta élnek a dzsungel közepén.
Lehet, hogy sokan szinte majdnem beleőrültek a forgatás körülményeibe és bizonyos, hogy komoly problémák volt mind Martin Sheen-nel, mind Marlon Brandoval, a végeredményen ez szerencsére nem látszódik (bár ez feltehetően leginkább Coppola érdeme). Brando alakítása még így is letaglózóan zseniális, ilyen előzmények után ilyen pazarul játszani csak a legnagyobbak tudnak. Mindezt úgy, hogy csak a film utolsó fél órájában jelenik meg személyesen is. Amit pedig Vittorio Storaro operatőr művelt a film fényképezése során, arról tényleg csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, amit egyszerűen látni kell. Francis Ford Coppola bemutatja a háborúk abszurditását és totális értelmetlenségét, miközben a lélek legsötétebb bugyraiba kalauzolja a nézőt, kegyetlen színészi játékkal és felkavaró felvételekkel. Az Apokalipszis most ha nem is a legjobb film, de minden kétséget kizáróan korszakalkotó alapmű, amely a mai napig semmit nem veszett aktualitásából.
https://videa.hu/videok/film-animacio/apokalipszis-most-1979-bv8c3EL4ckHZE1Hb
Ítélet: 10/8
