Linda Morvai • 11 nap
A második világháború 1939 szeptember elsején robbant ki, amikor a hitleri Németország hadserege megtámadta Lengyelországot. A következő évben, 1940-ben a németek Skandinávia ellen fordultak (Dánia, Norvégie), majd sorra támadták meg Nyugat-Európa országait (Belgiumot, Hollandiát, Luxemburgot, Franciaországot és Angliát). Bár a britekkel nem bírtak (a légi-háborúban 1940 őszén) és elhalasztották a szigetország szárazföldi lerohanását, következett a Balkán, majd Afrika (Rommel és az Afrika Korps) és végül 1941 júniusában a Szovjetunió. A náci sikersorozat is megszakadt a Moszkva alatti német vereséggel, amit súlyosbított, hogy 1942-ben Sztálingrádnál is odaveszett 300 ezer emberük. Az 1943-as esztendő a német visszavonulások és az Afrikából való kiszorulás éve lett. Ázisában a fordulat ugyancsak 1942/43-ban következett be: a japánok hódításai után Midway mellett nagy vereséget szenvedtek az amerikaiaktól. Ilyen előzmények után következett a minden eldöntő 1944-es esztendő. A náci és fasiszta országok végső megmérettetése és a szövetségesek utolsó nagy rohama minden létező fronton. 
A kép forrása: euronews.com
Az 1944-es esztendő volt a második világháború legvéresebb és legeseménydúsabb éve, a legtöbb pusztítással és áldozattal járó időszak, a második világégés legtöbb harcot, hadjáratot és csatát hozó 12 hónapja. Ebben az időszakban változtak legtöbbet a frontvonalak, ahogyan ezt az alábbi térkép is szemlélteti:
Nyugat-Európában megnyílt a nyugati front a normandiai partraszállással. Ez lett a háború egyik legnagyobb hadművelete: 1944 június 6-án 170 ezer szövetséges katona szállt partra az Észak-francaiországi Normandia tartományban. Az ezt követő hónapokban pedig (1944 júliusáig) további 800 ezer katona érkezett. A nyugati front létrehozása és gyors előretörése hatalmas sikereket hozott: Párizs augusztusi felszabadítása után az angolok és amerikaiak felszabadították egész Franciaországot és elérték Németország határait is. Később 1944 őszére azonban megtorpant a szövetséges előretörés, az úgynevezett Market-Garden hadművelet (ejtőernyős akció) hollandiai kudarca miatt. Néhány hónapra teljesen lelassult az angol és amerikai csapatok támadása, noha már közel jártak Németország határaihoz.
A kép forrása: thoughtco.com
1944-re Olaszország túlnyomó része szövetséges kézre került (az Afrikából előző évben kiszorult németek Dél-Itáliába helyezték át állásaikat). 1944 június 4-én Róma is amerikai kézre került. Ázsiában Japán az októberi nagy Fülöp-szigeteki veresége után (a Leyte-öbölbeli csatát követően, melyben odavesztek utolsó nagyobb hadihajói és hordozói is) az év végére elvesztette korábbi hódításai 90%-át.
Ez az esztendő Magyarországon is hatalmas változásokat hozott: márciusban kiugrásunkat megakadályozandó megszállta hazánkat a Wehrmacht. Megkeződött a magyar zsidóság összegyűjtése és koncentrációs táborokba szállítása. Horthy októberben így is megkísérelte a kiugrást, mely elbukott. Hatalmomra kerültek a nyilasok.
Az 1944-es esztendő utolsó hónapjai újabb szövetséges sikereket hoztak: bár Hitler az decemberében kísérletet tett az Ardennekben (BelgiumÍ) egy nagy ellentámadásra (melyben felhasználta utolsó nagy páncélos-tartalékait) az offenzíva végül elbukott. A britek és amerikaiak megindultak a német határ és a Rajna irányába. Ám a német területekre való betörés már 1945-re maradt.
A kép forrása: tortenelemcikkek.hu
Közben a keleti fronton a németek sztálingrádi veresége után hatalmas szovjet előretörés történt, amit 1943 nyarán a kurszki német ellentámadási kísérlet sem tudott megakasztani (ez volt a háború legnagyobb tankcsatája). Az 1944-es esztendő legtöbb harca a keleti fronton leginkább az ukrán pusztákon zajlott: nagy nehézségek árán májusra került csak vissza az oroszokhoz a Krím félsziget és az év végre sikerült csak teljesen kűzni Ukrajnából a németeket. A szovjet front szeptember 23-án érte el a magyar határokat (Battonyánál) és az év végéig teljesen kezükre került a Dunáig minden magyar terület (sőt délen át is keltek a Dunántúlra). A főváros bevétele azonban elhúzódott: 1944 karácsonyára tudták csak a szovjetek körbezárni Budapestet így ekkor kezdődött meg a város 50 napig tartó ostroma.
Következett délen a Balkán felszabadítása északon pedig a harc a Balti területekért és Lengyelországért. Az év végére a szovjet csapatok már Varsó közelében jártak. Sztálin azonban itt parancsba adta csapatainak a lassabb előretörést, hogy a számára nem kívánatos jobboldali varsói felkelőket előbb leverje az SS és utána a a vele szövetséges lengyel kommunisták kezébe vándoroljon az ellenállás, mire katonái megérkeznek Varsóba.
1944 a haditermelésben is rekordokat hozott: a német megkezdték a Panzer V és VI (Párduc és Tigris) valódi tömeggyártását: az év során 4 ezer Párduc és 669 Tigris harckocsi gördült ki a németországi fegyvergyárakból. Persze még így is elmaradtak a szovjetek T-34 dömpingjétől, ugyanis az oroszok a közel 4 ezer hagyományos T-34-es mellé kifejlesztették és gyártani kezdték az új, 85 mm-es löveggel összeszerelt T-34-es tankokat is, melyből 1944-ben több mint 10 ezer készült. Öszsesen 7 millió német katona állt harcban keleten a szovjetek ellen, Olaszországban az amerikaik ellenében és nyugaton az egyesített szövetséges haderő feltartóztatására. Ám ennyi fronton már nem győzték a harcot a visszavonulásuk mindenhol folyamatossá vált.
Az 1944-es esztendő lett a második világháború legnagyobb fordulópontja minden hadszíntéren. Bár a háború végérvényesen még nem dőlt el az év utolsó napjaira, az esélyek már egyértelműen a szövetségesek számára lettek kedvezőbbek.
Kronológia 1944:
