Adatok
Imre József
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Palló József abban a szerencsés helyzetben van, hogy világháborút megjárt nagyapja még mesélt neki a fronton töltött évekről. Sorait olvasva úgy érezzük: mi is ott ülünk a vasárnapi ebéd után a családi asztalnál és hallgatjuk, ahogy Mihály nagyapa ízes nyelvezettel meséli…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Örömmel töltött el az, hogy gyökereidet keresve, nagyapád által megjárt utakat kutatod.
Én kisgyermekként, később fiatalemberként ismertem nagyapádat, hiszen szomszédok voltunk.
Képzeletemben, ha benyitok az utcáról a régi-régi udvarra, a fehérre meszelt kisablakos házba, kedves emlékek, de leginkább szívmelengető érzések töltenek el. Emlékszem, a konyhába belépve mindjárt az ajtótól jobbra a falon, számomra rejtélyes, ismeretlen világról hoztak hírt azok a falra akasztott dombornyomott színes képek, amik egy tengeri kikötőt ábrázoltak, de lehet, hogy csak egy volt már, nem vagyok biztos benne.
Az akkori szomszédság mást jelentett, mint manapság, az emberek nemcsak az egymásrautaltságuk révén, de valószínűleg sok-sok generáció üzeneteként, tisztelték, szerették egymást. Nagyapádat is mindenki szerette, mert ő kedves, segítőkész ember volt. Emlékeim szerint szemében mindig ott csillogott egy kis huncutság, beszéde közvetlenné tette, és nem volt híján a humoros megjegyzéseknek sem. A disznóvágásoknak volt mestere, de milyen mestere? Egyetlen húzással bontott, egyetlen mozdulattal kerítette ki a sonkát, bárdjával minden ütésével felezte a gerincvelőt, nem volt egyetlen egy felesleges mozdulata sem. Szakszerű volt és pontos, talán ezt kapta ő is örökségül. Az a generáció, akit képviselt, csak a katonaság révén jutott el idegen tájakra, országokba. Hogy onnan mit hoztak magukkal, milyen emlékeket, ma már csak találgatjuk.
Azt tudom, hogy téged nagyon várt, és határtalanul boldog volt, amikor megszülettél, és nagyon büszke volt rád. Idős korának minden percét az a boldog tudat töltötte ki, hogy van egy csodálatos unokája, és örömmel, ragyogó szemekkel mesélt rólad. Számomra megható az, hogy nagyapádra így gondolsz, keresed, kutatod emlékeit. Azt hiszem, hogy jó úton jársz.
Üdv,
Jóska