Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Szabó Máté Dániel

22 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Most, hogy a polgárok életét közvetlenül érintő döntéseket egyik napról a másikra, a Parlamentben még utólag sem megvitatható módon fogják meghozni, a szabadságot védő munkára minden korábbinál nagyobb szükség lesz...
Mennyi ideig tart ma jogot érvényesíteni az Alkotmánybíróságon? Nagyon sokáig. Az alkotmányjogi panaszok elintézésének nincs határideje, ami miatt sokszor évekig semmi nem történik egy-egy ügyben. Amíg pedig a testület nem dönt, addig fennmarad a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság döntése csak…..
Kórházban lenni sehol sem jó. De az ottlétet az orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók által teremtett körülmények jobbá vagy rosszabbá is tehetik. Szakmai igazgatónknak – életében először – alkalma nyílt megtapasztalni egy külföldi, az olasz sürgősségi betegellátást egy baleset miatt, és ez…..
Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott.…..
  Csak úgy röpködtek az álcivilezések az elmúlt hetekben. A kormány és a kormánypárt vezetői a velük szemben kritikus szervezeteket minősítették álcivileknek, akiket a radikálisabbak szerint ki kell takarítani az országból, a mérsékeltebbek szerint pedig a jelenleginél átláthatóbbá kell tenni.…..
Az október 23-i állami ünnepségre nem engedték be Juhász Pétert, az EGYÜTT politikusát. 2014. július 5-én Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester nagyjából ugyanott, a Kossuth téren próbált sikertelenül csatlakozni a Budapest Pride felvonuláshoz, de a rendezők neki sem hagyták ezt. Első látásra…..
A plakátok letépése ma komoly politikai állásfoglalás: legyen szó a Kormány  bevándorlás-ellenes, gyűlöletkeltő vagy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt plakátjairól. Amikor a plakátok letépése a hírekben megjelenik, úgy tűnhet, mintha mindenki a politikai szimpátiája alapján ítélné meg a tépkedők…..
  Toborzásra hívták több megyében a közfoglalkoztatottakat. Ellentmondásos híreket olvashattunk  arról, hogy a közfoglalkoztatottak számára a megjelenés, és a felajánlott katonai szolgálat, mint állásajánlat elvállalása kötelező-e. A Honvédelmi Minisztérium közleménye és néhány megszólaló állami…..
  A magyar politikusok a saját belügyüknek tekintik, hogy használhatunk-e a jövőben titkosítást az online kommunikációnk védelmére, hogy rakhatunk-e zárat az ajtónkra, használhatjuk-e például a WhatsAppot vagy az iMessage-et, esetleg a Snapchat-et. Belügynek tekintik, hogy megfosztanak-e minket…..
Miért fontos a TASZ-nak a titkosítás? Természetesen azért, mert Soros György minden hétfőn titkosított videóhívás útján lát el bennünket utasításokkal, és persze nem akarjuk, hogy kapcsolatunk nyilvánosságra kerüljön. PGP titkosítást használunk, amikor idegenszívű megbízóinknak napi progress…..
Pár éve egyes focimeccsekre a szurkolók csak akkor mehetnek be, ha előzetesen megadják a nevüket, címüket, születési adataikat, képmásukat, és megengedik, hogy a tenyerük vénalenyomatát is rögzítsék. A stadionokba való beléptetéskor pedig egyeztetik az adatokat: a beléptető kapuk egyik ellenőrző…..
Mint ismeretes, Kósa Lajos többek között a következő mondattal védte az MNB-ről szóló törvény védhetetlen módosítását: „Azt gondoljuk, hogy az MNB által alapított alapítványok egy olyan speciális alapítványok, amelyek függetlenül attól, hogy nem teljesítik a közhasznúságra vonatkozó…..
A korrupciót leleplező információ értéke a legtöbb esetben nagyon gyorsan csökken. A közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító szabályok ezért határoznak meg rövid határidőket és soron kívüli bírósági eljárást jogvita esetére. A törvény mégis lehetővé teszi az időhúzást, és bár az információ avul,…..
2015. október 1-jén az információszabadság törvényben jelentősen bővült annak a lehetősége, hogy az adatigénylés teljesítések költségeit áthárítsák az adatigénylőkre. Az törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek az adatot igénylőkkel fizettethetik meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő…..
Az Alkotmánybíróság teljes ülésén foglalkozik a Paks II beruházással kapcsolatos adatok titkosításáról szóló törvénnyel. Az Alkotmánybíróság eljárását az Országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezte: csak pár olyan ügy van, amelyben az ellenzéki képviselők összefogtak egy indítvány erejéig, ez…..
Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológiai tudományokban doktori (PhD) fokozatot szerzett, így döntött az egyetem Doktori Tanácsa. Mégsem vehette át a doktori fokozat megszerzését igazoló oklevelét, mert az egyetemi doktori szabályzata szerinti esküt lelkiismereti okból nem tette le...
A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé. A közérdekű adatok megismerésének szabadsága, az információszabadság érvényesülése a véleménynyilvánítási szabadságnak és a tudatos választópolgári magatartásnak az előfeltétele a…..
Egy emberi jogi konferencia reggelén a regisztrációnál a következő beszélgetés zajlott le a házigazda Károli Gáspár Egyetem jogi karának egy hallgatója és köztem, amikor kereste a nevemet a konferencia résztvevőinek listáján, és megkérdezte, hogy honnan jöttem: Társaság a…..
  Az eredeti kép forrása: szupercella.tumblr.com Érpatak polgármestere, Orosz Mihály Zoltán a TASZ-ra hivatkozva szeretett volna bejutni a hétvégi Budapest Pride felvonulás gyülekező helyszínére. A rendezők ezt nem engedték neki, amire válaszul ő egy olyan ítéletet lobogtatott, ami a TASZ keresete…..
A dehir.hu, debreceni online híroldal publicisztikát közölt egy régi problémáról: az intézkedő rendőrről készült fénykép csak kikockázott arccal jelenhet meg az újságban. A cikk első felében a szerző felvázolja a sajtómunkások sanyarú sorsát: éjt nappallá téve…..
Szabó Máté Dániel 2014.02.08 12:44:45
@Köves D. Gábor: Tisztelt Köves D. Gábor Úr!

Az Ön által hajmeresztőnek minősített álláspont a következő alapjogi megfontoláson nyugszik. Igyekszem rámutatni arra is, hogy az Ön által felhozott példák miért nem cáfolják a cikk fő állítását.

Az állítás lényege a következő. Ha egy ügyben olyan természetes személy alapjoggyakorlását kell megítélni, aki közhatalmat is gyakorol (például rendőr, köztisztviselő, miniszter, bíró), alapjogi jogalanyiságuk esethez kötött vizsgálatára van szükség. Alapjogi jogképességük ugyanis szituatív: annak fennállása attól függ, hogy helyzetük, magatartásuk, amelynek alapjogi védelmét igénylik, ember mivoltukhoz vagy közhatalom-gyakorlásukhoz kötődik-e. A közhatalmat gyakorló, a közhatalom képviseletében eljáró természetes személyeket ebben a minőségükben alapjogok nem illetik meg, közhatalom-gyakorlásukkal kapcsolatban alapjogi védelmet nem kaphatnak, alapjogi igényt nem érvényesíthetnek.

Ez az alapjogok funkciójából következik: az alapjogok kizárólagos rendeltetése az egyének szabadságának és méltóságának védelme, ennek érdekében a közhatalmi cselekvés korlátok közé szorítása. Ennek alapján a közhatalom és annak képviselője az alapjogoknak kötelezettje, sosem állhat a jogosulti pozícióban.

a) Ezt a közhatalmi szervek tekintetében könnyebb belátni, mint a közhatalmat gyakorló emberek tekintetében, ezért először ezzel foglalkozom: Az alapjogok fogalmának lényegi összetevője, hogy azok az egyének (és közösségeik) szabadságát hivatottak biztosítani (elsősorban) a közhatalommal szemben. Az alapjogok történeti eredetüket tekintve, klasszikus formájukban az állam és az egyén kapcsolatát voltak hivatottak rendezni, olyan viszonyokban, amelyeknek a közhatalom birtokában fellépő állam, illetve annak valamely szerve az egyik szereplője. Az alapjogok rendeltetése a közhatalom korlátok közé szorítása. Csak utóbb, az állami feladatok magánszektorba való kiszervezésével (magániskolák, magánkórházak alapítása, közbeszerzés intézményesítése stb.) merült fel annak a gondolata, illetve később lehettünk a jogrendszerben is tanúi annak, hogy az alapjogok bizonyos esetekben a magánszektorban működő, közhatalommal nem rendelkező szervezeteket is kötelezhetnek, amelyek így tehát alapjogi kötelezettek lehetnek. Ezek a fejlemények azonban nem változtattak azon, hogy a közhatalom birtokosai kizárólag az alapjogi jogviszony kötelezetti oldalán állhatnak, és soha nem kerülhetnek a jogosulti pozícióba. Az egyének szabadok, szabadságukat az alapjogok garantálják az állammal, szerveivel és más, közhatalommal rendelkező szervezetekkel szemben. Utóbbiakat azonban nem illeti meg a szabadság, éppen ellenkezőleg, tevékenységükre a jogi kötöttség jellemző. A magyar alkotmányjogi gondolkodásnak is része, hogy közhatalom csak a jognak alárendelten – tehát nem szabadon – gyakorolható. A közhatalom jog alá rendeltségéből az következik, hogy a közhatalmi szervek csak azt tehetik meg, amire a jogszabályok felhatalmazzák őket, vagyis ami a feladat- és hatáskörükbe tartozik. E jogi kötöttséggel az alapjogi jogosultság összeegyeztethetetlen.

b) Most nézzük a közhatalom-gyakorló ember esetét. Esetükben is érvényes a fenti érvelés, ám annak kiegészítését szükségessé teszi hogy közhatalom képviseletében eljáró emberekről van szó. Ők ugyanis emberi mivoltukban természetesen nem foszthatók meg alapjogaiktól. Az ő alapjogi jogalanyiságuk kizárása tehát csak közhatalom-gyakorlásukkal összefüggésben, közhatalom-gyakorlói minőségükben áll fenn.

Törvényi szabályok egyes alapjogokra, illetve olyan meghatározott élethelyzetekre vonatkozóan, amelyekben ez a kérdés jellemzően felmerül, a joggyakorlatot segítendő konkrétan előírják, milyen következményekkel jár a közhatalom-gyakorló személyek alapjogi jogalanyiságának korlátozottsága. Az információs önrendelkezési jog alapján például a természetes személyek maguk dönthetnek személyes adataik sorsáról. Az Infotv. egyik szabálya viszont, amelyik a közfeladatot ellátó személyek e tevékenységével összefüggő adatait közérdekből nyilvános adattá nyilvánítja, lényegében ezen adatok tekintetében nem ismeri el a közfeladatot ellátó személyek információs önrendelkezési jogát, azokra az információszabadság szabályait rendeli alkalmazni. Ennek alapján az ilyen adatok sorsáról nem az érintettek, hanem azok a polgárok hozhatnak döntést, akik azokat meg kívánják ismerni, vagy terjeszteni akarják.

Hasonlóan szabályozza a Pp., hogy kik jogosultak maguk eldönteni, készíthető-e róluk felvétel a bíróság nyilvános tárgyalásán, és kiknek a beleegyezésére nincs szükség ahhoz, hogy róluk felvételt készítsenek. A tárgyaláson megjelentekről általában csak a kifejezett hozzájárulásuk esetén készíthető felvétel, hiszen megilleti őket az információs önrendelkezési jog, ám ez nem vonatkozik a közhatalom képviselőire, akikről hozzájárulásuk nélkül is készíthető felvétel, vagyis e tekintetben ők nem alanyai e jognak.

folytatom....
Szabó Máté Dániel 2014.02.08 12:47:54
@Köves D. Gábor: .... folytatás:

A közhatalom-gyakorló természetes személyek alapjogi jogalanyiságával kapcsolatos alapjogi követelmény alkalmazása során meghatározó definíciós kérdés annak megállapítása, hogy kik tartoznak ebbe az alanyi körbe, egy adott személy közhatalmat gyakorol-e. A közhatalom-gyakorló személyt jellemzően az különbözteti meg a többi embertől, hogy valamilyen közjogi szabály olyan, másokat is érintő jogosítvánnyal ruházza fel, amivel egy magánszemély egyébként nem rendelkezhetne. A határozatot előkészítő köztisztviselő, a mások felett ítélkező bíró, a népszavazás időpontját kitűző köztársasági elnök, a tömegoszlató rendőr nem magánemberi minőségében tevékenykedik, hanem a magánembert egyébként megilletőkön túli jogosítványt, közhatalmat gyakorol. A közhatalom-gyakorló személyek jellemzően bizonyos foglalkozásokat, illetve hivatásokat gyakorló, illetve közmegbízatásokat betöltő emberek, akik a munkájuk végzése során az állampolgárokkal szemben nem egy másik állampolgárként állnak.

Az Ön által ellenérvként felhozott példák megítéléséhez a következő megfontolások fontosak: Az alapjogi jogalanyiság fennállásának megítélésekor nem elegendő annak megállapítása, hogy az érintett közhatalom-gyakorló személy, hanem arról is dönteni szükséges, hogy olyan jogviszonyban merül fel egy esetleges alapjogának érvényesülése, amelynek ő a közhatalom gyakorlójaként részese. A közhatalom-gyakorlók alapjogi jogalanyiságának kizárását ugyanis az alapozza meg, hogy a polgárokat kötelező közhatalmi jogosítványaik gyakorlása során ők éppen az érintett polgárok alapjogai által kötelezettek pozíciójában állnak. A jogalanyiság kizártsága tehát nem abszolút, hanem a közhatalom-gyakorlással összefüggő élethelyzetekre vonatkozik. Az egyébként közhatalmat gyakorló emberek ugyanakkor a közhatalom-gyakorlástól független, illetve azon túli viszonyaikban, emberi mivoltukhoz kapcsolódóan alapjogi jogalanyoknak minősülnek, és igényt tarthatnak az alapjogok nyújtotta védelemre.

A közhatalom-gyakorló személy is kerülhet ugyanis olyan helyzetbe, amelyben vele szemben gyakorol valaki más közhatalmat, akinek/aminek ő – a közhatalmat nem gyakorló polgárhoz hasonlóan – kiszolgáltatott. Az ilyen viszonyok azonosítása különösen akkor jelenthet nehézséget, amikor az egyébként valamilyen módon kapcsolódik a kiszolgáltatott pozícióban lévő személy közhatalom-gyakorlási tevékenységéhez. (Ilyen eset lehet például a kormánytisztviselők nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelése). Az ilyen szituációkban – ennek az összefüggésnek az ellenére – az érintett alapjogi státuszát nem a közhatalom-gyakorlása határozza meg, hanem a közhatalomnak való kiszolgáltatottsága, amivel szemben az alapjogok számára is védelmet biztosítanak (folytatva a példát: a kormánytisztviselők megfigyelésének korlátját képezik a kormánytisztviselők magánszféra-jogai).

Összefoglalva: A közhatalom-gyakorló természetes személy tehát közhatalom-gyakorlói minőségében ahhoz hasonlóan nem tarthat igényt alapjogi védelemre, ahogyan a közhatalom-gyakorló szervek sem. Szükséges azonban ettől megkülönböztetni azokat az élethelyzeteket, amelyeknek az egyébként közhatalom-gyakorló természetes személy nem ilyen minőségében részese; ilyenkor státuszát alapjogi jogalanyként kell megítélni.
Szabó Máté Dániel 2014.02.12 16:29:01
@Köves D. Gábor: Kedves Köves Úr!

Ne haragudjon, most nem tudok a korábbiakhoz hasonló terjedelemben válaszolni, de talán nem is szükséges, mert jelentős mértékben csak ismételném magam. Azt szeretném csak tisztázni, amennyiben szerintem félreértett engem.

A rendőrök nem társadalmi státuszuk alapján vagy a végzett tevékenységük alapján nem alanyai minden vonatkozásban az alapjogoknak, hanem e tekintetben fontos az is, hogy az a sérelem, ami alapján ők esetleg alapjogi védelemre hivatkoznak, milyen viszonyban merül fel, kivel szemben hivatkoznak alapjogi védelemre. Akivel szemben ők gyakorolnak közhatalmat, azzal szemben, mint közhatalom-gyakorlók nem hivatkozhatnak alapjogaikra. Ebből következően azok alapjoggyakorlását, akikkel szemben közhatalmat gyakorolnak, nem korlátozza a közhatalom alapjoga, hiszen ilyen nincsen.

Vagyis: ha egy tüntetésen intézkedő rendőrt a tüntető vagy a tüntetésről beszámoló sajtó lefényképez, a rendőrt ezzel szemben nem védi alapjog. Ugyanebben a szituációban, ha a rendőrség figyeli meg a rendőrt, akkor azzal szemben igényt tarthatnak alapjogi védelemre. De még a munkáját teljesítő rendőr sem feltétlenül fényképezhető a sajtó által minden körülmények között. Az intézkedése közben meglőtt és haldokló rendőr fényképezése például már nem a közhatalom megnyilvánulásának lefényképezése, ezért ebben az esetben van értelme az alapjogi védelemnek.

Szerintem ez nem az alapjogi jogalanyiság önkényes elvonása, hanem az alapjogok mibenlétének egyenes következménye.

A hozzászólása végén javasolt, az Infotv. alkalmazását jelentő jogi megoldás ettől függetlenül használható (Dojcsák Dalma általa figyelmébe ajánlott 2008-as cikkemben én is erre teszek javaslatot), azonban nem azon az elvi alapon, hogy a közfeladatot ellátó személyek e tevékenységére vonatkozó adatának nyilvánosságát előíró szabály a közfeladatot ellátó személy alapjogának korlátozása lenne, hanem valójában annak az elismerése (illetve törvényi megfogalmazása), hogy a közhatalmat gyakorló személy – a fenti megkötésekkel, itt most nem ismétlem meg – mint ilyen, nem alanya az információs önrendelkezési jognak.

Az alapjogi jogviszony és az alapjogi jogalanyiság kérdésében figyelmébe ajánlom két szerzőtárssal (Somody Bernadette és Vissy Beatrix) együtt nemrég írt könyvünket, amelynek címe: Az alapjogi bíráskodás kézikönyve (HVG-ORAC, Budapest, 2013). Ebben sok, ezek szerint Önt is foglalkoztató kérdéssel foglalkozunk egy koherens alapjogelméleti rendszerben, ami talán a maga teljességében érthetőbbé teszi az álláspontomat.

Üdvözlettel:

SzM
A TASZ nemcsak jogvédő, de jogfejlesztő civil szervezet is, egyik alaptevékenységeként szabadságjogi témákban stratégiai pereket folytat. Pereinket elsősorban a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, az információszabadság, az adatvédelem témájában, valamint a romák, a betegek, a drogfogyasztók és…..
Az emberi jogok napja alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az idei év eseményeire, és értékeljük az emberi jogok helyzetét. Az eredmény nem ünnepelni való...
Mostantól rendszeresen értékeljük a TASZ témáin keresztül a magyarországi jogállamiság és alapjogvédelem állapotát. Az alábbi írás a 2013. októberi tapasztalatok alapján azzal foglalkozik, hogy bár szűkülnek a hagyományos jogvédelem lehetőségei Magyarországon, de átgondolt pereskedéssel még lehet…..