Adatok
Vas Zoltán
0 bejegyzést írt és 35 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
szerző: Vas Zoltán, rajz: Szőke Viktória
A sárga-fekete egyenruhás társas darazsakat azok is ismerik, akik kevéssé vannak otthon a rovarok világában. Gyakran túlzott félelem vagy ellenszenv célpontjai. Ennek oka a rettegett “darázscsípés” – amely kifejezés alighanem súlyosan sértő lenne egy darázs…..
Vas Zoltán
2017.03.24 07:03:45
@Reactor: A vészferomon csak aktivál, célpontot nem jelöl meg. A többit látással oldják meg, és azért érdemes nem mozdulni, mert a mozgó alak lesz az első számú gyanúsított. Elfutni lehet, de ha akarnak, utolérnek, gyorsabbak, és az elfutó ember mögötti légáram légcsatornaként kijelöli, merre kell üldözni.
A rezisztencia kapcsán talán félreérhető voltam: nem épül be semmi a DNS-be, hanem az eleve meglévő genetikai változatossággól az adott szerre rezisztensebbek élnek túl és szaporodnak, így ennek a génváltozatnak (allélnak) a gyakorisága nő meg a populációban.
A rezisztencia kapcsán talán félreérhető voltam: nem épül be semmi a DNS-be, hanem az eleve meglévő genetikai változatossággól az adott szerre rezisztensebbek élnek túl és szaporodnak, így ennek a génváltozatnak (allélnak) a gyakorisága nő meg a populációban.
Vas Zoltán
2017.03.27 08:59:23
@Reactor: Én sem tudok semmilyen vegyi riasztóról az esetükben. Árulnak nagy darázsfészeknek tűnő tárgyat, állítólag ennek a kilógatása pár méteres körzetben távol tartja őket, de nem tudom, ez mennyire hatékony.
A veszélyferomonhoz nem kell szükségképpen szúrás.
A feltűnő, kontrasztos (sárga-fekete, vörös-fekete stb.) színek számos mérgező állat figyelmeztető színezetére jellemzőek, és valóban erre az evolúciós pszichológiai hatásra építenek az emberi felhasználásaikban is.
A veszélyferomonhoz nem kell szükségképpen szúrás.
A feltűnő, kontrasztos (sárga-fekete, vörös-fekete stb.) színek számos mérgező állat figyelmeztető színezetére jellemzőek, és valóban erre az evolúciós pszichológiai hatásra építenek az emberi felhasználásaikban is.
A Magyar Rovartani Társaság idén hetedik alkalommal bocsátja szavazásra, immár a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen, melyik faj legyen az év rovara a következő évben. Idén is három jelölt közül lehet választani, ők a fecskefarkú lepke, az óriás-énekeskabóca és a nagy szarvasbogár.
A…..
Vas Zoltán
2016.11.25 07:05:53
@Happy trolling, asshole!: Kedves Asshole! Úgy tűnik, annyira elvonta a figyelmét a "pornójelenet", hogy sem felismerni, sem elolvasni nem sikerült, hogy szarvasbogárról van szó, nem cserebogárról. Szerintem ez a felszínesség a szomorú.
Dr. Vas Zoltán, Magyar Természettudományi Múzeum
Dr. Vas Zoltán, Magyar Természettudományi Múzeum
Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások,…..
Vas Zoltán
2016.03.17 19:44:16
@issun: Biztosan lesz idén is olyan közönségrendezvény a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol lesz darazsas téma.
Vas Zoltán
2016.07.29 11:33:15
@szemelyiedzes:
Valóban veszélyesek lehetnek, nem állítottam, hogy nem; és tényleg vannak el nem kerülhető esetek. De vannak elkerülhetők is, és ezekre figyelve máris jelentősen csökkenthető az esély, hogy nagy gondot okozzanak. A szövegben behivatkozott bejegyzésekben ki is tértem a legfontosabbakra.
Valóban veszélyesek lehetnek, nem állítottam, hogy nem; és tényleg vannak el nem kerülhető esetek. De vannak elkerülhetők is, és ezekre figyelve máris jelentősen csökkenthető az esély, hogy nagy gondot okozzanak. A szövegben behivatkozott bejegyzésekben ki is tértem a legfontosabbakra.
Magyar Természettudományi Múzeum Blog
Ne riogassunk darázzsal, legalábbis ne így!
2016.05.20 08:32:45
2016. május 19-én az index.hu hírportál közzé tette, hogy Nagy-Britanniában is megjelent a 2004-ben Kínából Franciaországba behurcolt, és azóta Európa-szerte rohamosan terjeszkedő ázsiai lódarázs. Az esemény egyébként teljességgel várható volt, sőt furcsa, hogy előbb jutott el a faj Portugáliáig,…..
Vas Zoltán
2016.05.20 10:02:59
@heyjoe: Köszönöm, remek tippek :) "Kattintékonyság" kapcsán bizony van mit tanulni. :)
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Munding Márton írását olvashatjuk egy Európában kevéssé…..
Vas Zoltán
2016.03.22 08:43:45
@Terror Dzsoni: Javítva. 1839 és 1895 a helyes.
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Zsinka Bernadett írását olvashatjuk a hazai madárvilág…..
Vas Zoltán
2016.03.02 18:14:30
@Irbisz: Tolmácsolom a szerző válaszát:
"Kedves Irbisz!
Köszönöm a hozzászólást!
Az intelligenciával kapcsolatos kérdés javarészt még megválaszolásra vár. Saját fajunknál sem ismert pontosan minden tényező, ami az evolúciót ebbe az irányba terelte. Feltételezhető, hogy az intelligencia a szociális információk megértése és feldolgozása végett fejlődött. Az egyednek előnyére válhat, ha képes felfogni a csapat tagjai közötti kapcsolatot, valamint ha képes megtéveszteni a többi egyedet. Az élelemszerzés és elrejtés hatékonyságának növeléséhez is szükség volt az intelligencia fejlődésére; például a szajkók emlékeznek arra, hogyha valaki figyelte őket a táplálék elrejtése közben, és ebben az esetben visszatérnek, hogy áthelyezzék az élelmet máshová.
Köszi!
Zsinka Bernadett"
"Kedves Irbisz!
Köszönöm a hozzászólást!
Az intelligenciával kapcsolatos kérdés javarészt még megválaszolásra vár. Saját fajunknál sem ismert pontosan minden tényező, ami az evolúciót ebbe az irányba terelte. Feltételezhető, hogy az intelligencia a szociális információk megértése és feldolgozása végett fejlődött. Az egyednek előnyére válhat, ha képes felfogni a csapat tagjai közötti kapcsolatot, valamint ha képes megtéveszteni a többi egyedet. Az élelemszerzés és elrejtés hatékonyságának növeléséhez is szükség volt az intelligencia fejlődésére; például a szajkók emlékeznek arra, hogyha valaki figyelte őket a táplálék elrejtése közben, és ebben az esetben visszatérnek, hogy áthelyezzék az élelmet máshová.
Köszi!
Zsinka Bernadett"
Szerző: Vas Zoltán, Hártyásszárnyúak gyűjteménye
Az emberben kifejlődő, kitörésekor gazdáját elpusztító élősködő rémképe csak a mozivásznon létezik. A gerinctelenek életében ugyanakkor ez valós, mindennapos jelenség. A cikkben a rovarvilág „halálfalói”, a fürkészdarázs lárvák útitársául szegődünk a…..
Vas Zoltán
2015.10.19 07:16:31
@Szilágyi András: Kedves András! A cikken már nem módosítok, a kommentben az ön magyarázatához annyit tennék csak akkor hozzá, hogy a gazda vetésfehérítő bogár (Oumena melanopus), a parazitoid fémfürkész, ami épp kibújt belőle pedig Tetrastichus julis. Valóban vélhető poliembriónás fertőzöttségtől szenvedő lárvának, bár ez jóval később kerül csak elő a bejegyzésben, és nem közismert életmód. Ugyanakkor, talán ez sem nagy gond, hiszen egy poliembrióniás lárva ugyanígy így néz ki, csak arról nem találtam szabadon felhasználható képet; erről a képről pedig nem szerepel valótlan állítás a szövegben. :) Üdv,
Vas Zoltán
2015.10.19 07:19:22
@Vas Zoltán: Bocsánat, elírtam, Oulema melanopus.
Vas Zoltán
2016.02.19 14:41:03
@never.mind: Természetesen. A fájdalomérzetnek nagyon alapos evolúciós okai vannak; beépített figyelmeztetés, negatív visszacsatolás, hogy amit éppen tesz az élőlény, azt ne tegye, mert károsítja a szervezetet.
Az utóbbi hetek egyik vezető híre, hogy a számos latin-amerikai országban diagnosztizált magzati fejlődési rendellenességek kialakulásának oka a kevéssé ismert Zika-vírus okozta fertőzés. Mind több hír jelenik meg arról is, hogy egyre több országban, köztük európaiakban is találtak Zika-vírussal…..
Vas Zoltán
2016.02.05 07:30:05
@BéLóg: Kedves BéLóg, ez egy szakmai blog, amihez a Magyar Természettudományi Múzeum a nevét adja, és szakembergárdája által magas tudományos ismeretterjesztő minőséget képvisel. Szeretnénk, ha a komment szekció is olyan lenne, ami mellett nem válik kellemetlenné az intézmény számára, hogy a neve fémjelzi. Szakmai vitának, további kérdéseknek helye van, de a vulgaritás mellőzése és némi tartalmi önkontroll elvárt. Mi a nevünket adtuk ehhez, ön nem; kérem, nem minket hozzon kellemetlen helyzetbe a hozzászólásaival az anonimitás biztonságos helyzetéből. Mint blogszerkesztő, a kommentjeit törlöm, de a normális hangnemben feltett kérdéseit természetesen továbbra is várjuk, és legjobb tudásunk alapján megválaszoljuk.
Vas Zoltán
2016.02.08 21:34:29
@BéLóg: Kedves János!
Ha az azóta megválaszolt kérdéseken felül is maradt további kérdése, kérem, tegye fel újra. Csak a problémás posztok törlésének nem lett volna értelme, így a teljes szóváltásukat töröltem. A blog természetesen nem zártkörű, de a vulgaritást a továbbiakban sem fogjuk megtűrni ezen az oldalon, akkor sem, ha ez megmosolyogtató Önnek. Várjuk az esetleges kérdéseit, és az intézménytől várható szakmai színvonalon megválaszoljuk; további vitába viszont a posztjai törlése kapcsán nem szállok.
Üdv,
Vas Zoltán
p.s. A nevem nem anonim, az MTM honlapon erről meggyőződhet.
Ha az azóta megválaszolt kérdéseken felül is maradt további kérdése, kérem, tegye fel újra. Csak a problémás posztok törlésének nem lett volna értelme, így a teljes szóváltásukat töröltem. A blog természetesen nem zártkörű, de a vulgaritást a továbbiakban sem fogjuk megtűrni ezen az oldalon, akkor sem, ha ez megmosolyogtató Önnek. Várjuk az esetleges kérdéseit, és az intézménytől várható szakmai színvonalon megválaszoljuk; további vitába viszont a posztjai törlése kapcsán nem szállok.
Üdv,
Vas Zoltán
p.s. A nevem nem anonim, az MTM honlapon erről meggyőződhet.
Vas Zoltán
2016.02.12 12:40:10
@BéLóg: Rendben, és várjuk a további kérdéseit!
Magyar Természettudományi Múzeum Blog
Kommentek az apokalipszis magas lováról – avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb?
2015.11.25 14:58:17
Mindnyájan gyilkosok vagyunk. Ha tetszik, ha nem, kedves tettestársaim, ez vitán felül áll. Nincs az olvasók közt olyan, aki még ne pusztította volna el állatok ezreit, millióit. És nem azokra gondolok, amiket elfogyasztottunk vagy amiket lecsaptunk, mert épp a vérünket szívták – ezek elég jól…..
Vas Zoltán
2015.11.26 18:59:44
@tralalala: Tanulságos grafikon. :)
Magyar Természettudományi Múzeum Blog
Újkor.hu: A Magyar Természettudományi Múzeum tragédiája 1956-ban
2014.10.20 09:15:45
Nagy Enikő múzeumunk könyvtárában dolgozik, mint informatikus könyvtáros, történész. A teljes cikket az Újkor.hu történelmi portálon tudod elolvasni. Kattints a képre és átirányítunk.
Minden múzeum életében történnek tragédiák, sorscsapások. Az 1838-as…..
szerző: Vas Zoltán
Gyermekkorom egyik meghatározó olvasmánya volt Charlie Bood: A természet csodái című sorozata. Mai fejjel is csodálom, hogy a képregényszerű kivitelezés rövidke szövegblokkjaiba micsoda mély, mégis olvasmányos ismeretterjesztő tartalmakat sűrített a szerző. Nagyon megragadta…..
Vas Zoltán
2013.02.22 13:40:02
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Más: a DDT ma is hatékony, épp azért nem alkalmazzák, mert túlságosan és nem szelektíven az. A rezisztencia evolúciója általánosságban és nagyon röviden úgy zajlik, hogy akik túlélik az adott szerrel való kezelést, csak azok fognak csak szaporodni és géneket továbbadni, a génekben pedig jó eséllyel azt a tulajdonságot is, hogy az adott fajta szer nem ölte meg őket. De a társas darazsak nem rezisztensek ezekre a szerekre. A hatóanyagok egyre szelektívebbek, és nem olyan általános vagy irtószerek, mint a DDT vagy más korábbi szerek.