Adatok
komolytalan samu
1 bejegyzést írt és 1065 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Amikor annak idején az Európai Unió gondolata megszületett, az alapítók egy erős és egységes kontinenst vizionáltak. Fontosnak tekintették a minél komplexebb gazdasági, pénzügyi és bürokratikus együttműködést, szem előtt tartva Európa békéjét, biztonságát és a lehető legteljesebb jólétét. Mára…..
komolytalan samu
2022.09.17 00:32:39
@cvsvrs: Se Dobrev, se Orbán nem kell hozzá. Ami nem azt jelenti, hogy egy európai identitáson belül ne lehetne erős magyar identitásom, a kettő pont úgy megfér egymás mellett, ahogy a bajor/szász megfér a némettel, vagy az erős szárd/toszkán/szicíliai identitás megfér az olasszal. Az utóbbiak már csak azért is relevánsak, mert több olasz régiónak saját, az olasztól markánsan eltérő nyelve van (és ezeket a dialettókat a 19 században a népesség jelentős része kizárólagosan használta, tehát nem értett olaszul ). Beszéltem olyan 12 éves calabriai gyerekkel, aki 10 éve kizárólag dialettóban beszélt, és fordítani kellett neki. Olaszról!!! Ami még egyszer arra mutat rá, hogy a nyelvi különbségek nem teszik lehetetlenné egy közös identitás létrejöttét.
Dobrev szociális európáját finoman szólva sem jó, sem kivitelezhető ötletnek nem tartom. Egy buta populista marhaságnak tartom egész konkrétan, egy rossz Móricka viccnek. Azért nem jó, mert egy egy adott tagállam gazdasági fejlettségétől, teljesítményétől/nyugdíj befizetési szerkezetétől független minimálnyugdíj durván torzítaná a nyugdíj/bér arányokat, súlyos belső konfliktusokat szülne (ha a keurópai minimálnyugdíj szintjén lenne, akkor nyugaton balhéznának miatta, ha a német minimálnyugdíj szintjén lenne, akkor meg keurópában vezetne olyan bizarr szituációkhoz, ahol a minimálnyugdíjas többet kapna, mint az átlagbér). Egy nálunk jelentősen magasabb minimálnyugdíj izomból rugná tökön az öngondoskodás és méltányosság elvét azzal amikor több százezer olyan az életét feketén/minimálbérre bejelentve ledolgozó a nyugdíjára szaró ember röhögné arcon az öregkorukig kényszerből (nyugdíjjárulék), vagy magától (önkéntes pénztár) brutális összegeket megtakarítókat.
Szerencsére az ötlet sosem fog megvalósulni, egyszerűen azért, mert a félfeketén adókerülő multikat, ahogy eddig, ezután is ki fogja szolgálni Hollandia/Írország és Luxemburg a legális adókerülési lehetőségekkel, amelyek a fenti országokban jelentős adóbevételeket és tőkebeáramlást generálnak, amiről természetesen nem fognak lemondani, nem hogy Dobrev Klára, de még a globális minimumadó kedvéért sem.
Dobrev szociális európáját finoman szólva sem jó, sem kivitelezhető ötletnek nem tartom. Egy buta populista marhaságnak tartom egész konkrétan, egy rossz Móricka viccnek. Azért nem jó, mert egy egy adott tagállam gazdasági fejlettségétől, teljesítményétől/nyugdíj befizetési szerkezetétől független minimálnyugdíj durván torzítaná a nyugdíj/bér arányokat, súlyos belső konfliktusokat szülne (ha a keurópai minimálnyugdíj szintjén lenne, akkor nyugaton balhéznának miatta, ha a német minimálnyugdíj szintjén lenne, akkor meg keurópában vezetne olyan bizarr szituációkhoz, ahol a minimálnyugdíjas többet kapna, mint az átlagbér). Egy nálunk jelentősen magasabb minimálnyugdíj izomból rugná tökön az öngondoskodás és méltányosság elvét azzal amikor több százezer olyan az életét feketén/minimálbérre bejelentve ledolgozó a nyugdíjára szaró ember röhögné arcon az öregkorukig kényszerből (nyugdíjjárulék), vagy magától (önkéntes pénztár) brutális összegeket megtakarítókat.
Szerencsére az ötlet sosem fog megvalósulni, egyszerűen azért, mert a félfeketén adókerülő multikat, ahogy eddig, ezután is ki fogja szolgálni Hollandia/Írország és Luxemburg a legális adókerülési lehetőségekkel, amelyek a fenti országokban jelentős adóbevételeket és tőkebeáramlást generálnak, amiről természetesen nem fognak lemondani, nem hogy Dobrev Klára, de még a globális minimumadó kedvéért sem.
komolytalan samu
2022.09.17 10:53:38
@cvsvrs: Már bocs, de micsoda keurópai békaperspektíva! Ebből ugyanis az következik, hogy a nyugati minimálnyugdíjasok számára ennek az égvilágon semmi értelme, és tkp. egy újabb masszív nyugat-kelet támogatási transzferről beszélünk.
Majd pont most fognak egy ilyenre rábólintani, amikor éppen minden költségvetés gatyára eladósodik, és százmilliárd eurókat kell beleinvesztálni abba, hogy az emberek ne fagyjanak meg télen, még Németországban se.
ps: a járulékok egyébként jellemzően már most is keurópában a legalacsonyabbak, magyarázd el az arányosan másfélszer akkor nyugdíjjárulékot fizető németeknek, meg a kétszer akkora járulékot fizető svédeknek, hogy a mi hozzájárulásunkat kellene még segíteni kicsit.
Majd pont most fognak egy ilyenre rábólintani, amikor éppen minden költségvetés gatyára eladósodik, és százmilliárd eurókat kell beleinvesztálni abba, hogy az emberek ne fagyjanak meg télen, még Németországban se.
ps: a járulékok egyébként jellemzően már most is keurópában a legalacsonyabbak, magyarázd el az arányosan másfélszer akkor nyugdíjjárulékot fizető németeknek, meg a kétszer akkora járulékot fizető svédeknek, hogy a mi hozzájárulásunkat kellene még segíteni kicsit.
Több hónapos előkészítés, tárgyalássorozat és huzavona után csütörtökön végre megszületett a megállapodás: Az Európai Unió úgy kezdi a 2021-es esztendőt, hogy lesz elfogadott költségvetése; továbbá a helyreállítási alap is startolhat. Fura, hogy ezt a viszonylag egyszerű hírt is százféle módon…..
komolytalan samu
2020.12.15 15:14:42
@6.Lenin: a fogyasztásnövekedés minden rendszer sajátja, alapvető emberi igény. A szocializmusban is jobb hűtőt, nagyobb polskit, nagyobb házat akartak és akarnak az emberek, és valószínűleg az ősembernek is kiverte a balhét az asszony, ha medvebőr helyett csak nyulprémet hozott. Az más kérdés, hogy az ember hajlamos az igényeit materiális formában megjeleníteni, a nem materiális javak kárára, de ez sem kapitalizmus specifikus, ezek az igények a kapitalizmusban csak hatékonyabban vannak kiszolgálva, a piac rugalmassága miatt.
Az afrikai népességrobbanás és az ázsiaiak gazdagodása a co2 kibocsátás és a környezetszennyezés csökkentésének a legnagyobb akadálya, én is ezt mondom. Hiába javít ezeken Európa és az USA 50-60%-ot (ennél több a technológiai lehetőségek miatt a köv. 30-40 évben nem látszik reálisnak), a fejlődő országoknak elég nehéz azt mondani, hogy akkor ti légyszi áldozzátok fel a jóléteteket a föld érdekében, meg ne is vállalj 10 gyereket egy olyan helyen, ahol csak a gyerekeid tudnak majd gondoskodni rólag öregkorodban, mert nyugdíjrendszer, az nincs.
Az EÜ és a technológia képes arra, hogy baromi sok gyereket tartson életben, arra viszont nincs meggyőző válasz, hogy a sokmilliárd embert miként tartsuk el fenntarthatóan. Ill van, a fejlett társadalmak megmutatták: ahol a rendszer idős korodra is biztosítja a jólétet, van tuti fogamzásgátlás, ott az emberek már nem vállalnak gyereket és csökken a népesség, csak hát ez még Kínában is baromi messze van, a lakosság többsége még ott is évtizedekre van attól, hogy a jólét perspektívájából tervezze az életét, Afrika meg még attól is évtizedekre van.
De az alternatív energia már most is versenyképes a termelésben, ha annak a tárolását is megoldják, ami azért 4-5 évtizeden belül szerintem reális, akkor a környezetszennyezés problémája nagyrészt megoldódik.
Az afrikai népességrobbanás és az ázsiaiak gazdagodása a co2 kibocsátás és a környezetszennyezés csökkentésének a legnagyobb akadálya, én is ezt mondom. Hiába javít ezeken Európa és az USA 50-60%-ot (ennél több a technológiai lehetőségek miatt a köv. 30-40 évben nem látszik reálisnak), a fejlődő országoknak elég nehéz azt mondani, hogy akkor ti légyszi áldozzátok fel a jóléteteket a föld érdekében, meg ne is vállalj 10 gyereket egy olyan helyen, ahol csak a gyerekeid tudnak majd gondoskodni rólag öregkorodban, mert nyugdíjrendszer, az nincs.
Az EÜ és a technológia képes arra, hogy baromi sok gyereket tartson életben, arra viszont nincs meggyőző válasz, hogy a sokmilliárd embert miként tartsuk el fenntarthatóan. Ill van, a fejlett társadalmak megmutatták: ahol a rendszer idős korodra is biztosítja a jólétet, van tuti fogamzásgátlás, ott az emberek már nem vállalnak gyereket és csökken a népesség, csak hát ez még Kínában is baromi messze van, a lakosság többsége még ott is évtizedekre van attól, hogy a jólét perspektívájából tervezze az életét, Afrika meg még attól is évtizedekre van.
De az alternatív energia már most is versenyképes a termelésben, ha annak a tárolását is megoldják, ami azért 4-5 évtizeden belül szerintem reális, akkor a környezetszennyezés problémája nagyrészt megoldódik.
komolytalan samu
2020.12.15 20:50:31
@6.Lenin: Nem hiszem, hogy egy drog vagy fegyver kereskedő lenne a model az emberek többségének. Úszómedencém, szaunám nekem is van, egyiket sem a szomszédaim miatt, vagy kérkedés miatt építettem, egyszerűen szeretek szaunázni, és a dögmeleg nyári estéken csobbanni. Hozzáteszem legalább ennyire szeretek csobbani a nagyszüleim nyaralója melletti esti dunában is, ami ugye tök ingyenes. Voltam pár jó strandon a világban, kevés ér fel azzal az érzéssel, ahogy a felső strandról hanyatt bámulva a csillagokat lecsorgok az alsó strandig.
A többi érved között is van pár ilyen külső megfelelésből épített, csinált eredmény érved, amivel én nem tudok mit kezdeni. Régen túl vagyok azon, hogy mások miatt keressem a jót, vagy kifelé akarjak megfelelni. Ez, ha nem haragszol, a te problémádnak tűnik, még akkor is, ha amúgy nem vagy vele egyedül.
Írtam, hogy hajlamosak vagyunk tárgyakban keresni az örömöt, mondjuk kapcsolatok helyett, ebben azt hiszem egyetértünk. De elárulom, mindenki, te is válthatsz. A családom egy része pl. kivonult a rohanásból, vidéken (balatonfelvidék) élnek jobbára olyan életet, amilyet azt hiszem te is ideálisnak gondolsz. Lehet, hogy egyszer maj én is ezt választom, megtehetem, ahogy bárki más is.
Ahogy mások élik, az életüket, arra nincs, vagy nagyon kevés befolyásod van, a sajátodat viszont eldöntheted. Nem lesz áldozat nélkül, de az ezzel jár. Ha úgy is megfelel, hajrá!
A többi érved között is van pár ilyen külső megfelelésből épített, csinált eredmény érved, amivel én nem tudok mit kezdeni. Régen túl vagyok azon, hogy mások miatt keressem a jót, vagy kifelé akarjak megfelelni. Ez, ha nem haragszol, a te problémádnak tűnik, még akkor is, ha amúgy nem vagy vele egyedül.
Írtam, hogy hajlamosak vagyunk tárgyakban keresni az örömöt, mondjuk kapcsolatok helyett, ebben azt hiszem egyetértünk. De elárulom, mindenki, te is válthatsz. A családom egy része pl. kivonult a rohanásból, vidéken (balatonfelvidék) élnek jobbára olyan életet, amilyet azt hiszem te is ideálisnak gondolsz. Lehet, hogy egyszer maj én is ezt választom, megtehetem, ahogy bárki más is.
Ahogy mások élik, az életüket, arra nincs, vagy nagyon kevés befolyásod van, a sajátodat viszont eldöntheted. Nem lesz áldozat nélkül, de az ezzel jár. Ha úgy is megfelel, hajrá!
komolytalan samu
2020.12.15 21:15:24
@Zabalint: Másodszor mondom, nekem ez nem mentegetés, NEKED az.
Reálisan háromféleképpen lehet a támogatásokat felhasználni (lehetnek átfedések).
1. úgy, ahogy a szocik csinálták: a rendszer bonyolult, sokan elhibázták a pályázatokat, a sokfelé szétosztott, félamatőr módon, és mellesleg korrupcióval lezsírozott, lepályáztatott pénzek egy része bent ragad. A szoci érában ez átlag 30-35% volt.
2. ahogy a fidesz csinálja: központosítva, nagy pályázatokba terelve, sablonosítva, és persze irányítva a kimenetelt is. Az eredménye az elődjénél magasabb korrupció (arányaiban is), viszont az elérhető források 100%-át tudják lehívni. A szoci érához képest kevesebb saját pályán mozgó szarkavaró korrupt geci, a korrupció hierarchizált rendszerben üzemszerűen működik. Kevésbé lehet elkerülni (nem lehetetlen, de nehezebb, és kevesebb forrás érhető el nélküle), cserébe a beadott pályázat szinte biztosan nyer.
3. az állam által világosan, hatékonysági szempontok alapján kiemelt területekre fókuszált, pályázati rendszer. Egyszerű, világos feltételrendszerrel, elektronikus, anonim pályázatokkal, ami lehetőséget biztosít a rosszul, nem hatékonyan elköltött pályázatokra, de a szarkavaró korrupt pályázati közvetítők létét értelmetlenné teszi. Én ezt szeretném, de z így persze teljes idealizmus, ekkora pénzeket egyetlen hatalom sem fog érintetlenül hagyni, ahhoz túl nagy a zsákmány, De legalább egyes szektorokban, ill. forrásoknál reálisan megvalósítható (a részletekbe hadd ne menjek bele). E mellett nem tartom ördögtől valónak, hogy a nagyobb összegű pályázati fejlesztések mögé beállva az állam, egyes kiemelt magyar cégek számára különajtót biztosít, és námi hátszelet is. Ha Wizzair nyerhet egy komolyabb EU-s támogatást, nincs kifogásom az ellen, hogy kicsit elnézőbbek legyenek. Ha ez utóbbi (államilag megtolt nagy értékű pályázatok megtolása) nincs, akkor a pályázati pénzek egy része valószínűleg bennragad. Sajnos mindenképpen kell hagyni valami koncot a sleppnek is, de limitálva azt, és nem bánnám, ha skandináv módra a kiválasztottak korrupcióját akkor néznék el, ha a legalacsonyabb ajánlat alá, 10 ft-al aláígérve nyernének (szólnak nekik, hogy annyival), de ezt se tartom reálisnak, a következő 2-3 ciklusban, oldalfüggetlenül.
Én a harmadik verziót választanám, ha lenne bármi befolyásom. A kevesebb lehívott támogatással, az egyszerüsített pályázati feltételek miatt, óhatatlan kretén beruházásokkal, és az elkerülhetetlen, de alacsonyabb szintű korrupcióval együtt.
Reálisan háromféleképpen lehet a támogatásokat felhasználni (lehetnek átfedések).
1. úgy, ahogy a szocik csinálták: a rendszer bonyolult, sokan elhibázták a pályázatokat, a sokfelé szétosztott, félamatőr módon, és mellesleg korrupcióval lezsírozott, lepályáztatott pénzek egy része bent ragad. A szoci érában ez átlag 30-35% volt.
2. ahogy a fidesz csinálja: központosítva, nagy pályázatokba terelve, sablonosítva, és persze irányítva a kimenetelt is. Az eredménye az elődjénél magasabb korrupció (arányaiban is), viszont az elérhető források 100%-át tudják lehívni. A szoci érához képest kevesebb saját pályán mozgó szarkavaró korrupt geci, a korrupció hierarchizált rendszerben üzemszerűen működik. Kevésbé lehet elkerülni (nem lehetetlen, de nehezebb, és kevesebb forrás érhető el nélküle), cserébe a beadott pályázat szinte biztosan nyer.
3. az állam által világosan, hatékonysági szempontok alapján kiemelt területekre fókuszált, pályázati rendszer. Egyszerű, világos feltételrendszerrel, elektronikus, anonim pályázatokkal, ami lehetőséget biztosít a rosszul, nem hatékonyan elköltött pályázatokra, de a szarkavaró korrupt pályázati közvetítők létét értelmetlenné teszi. Én ezt szeretném, de z így persze teljes idealizmus, ekkora pénzeket egyetlen hatalom sem fog érintetlenül hagyni, ahhoz túl nagy a zsákmány, De legalább egyes szektorokban, ill. forrásoknál reálisan megvalósítható (a részletekbe hadd ne menjek bele). E mellett nem tartom ördögtől valónak, hogy a nagyobb összegű pályázati fejlesztések mögé beállva az állam, egyes kiemelt magyar cégek számára különajtót biztosít, és námi hátszelet is. Ha Wizzair nyerhet egy komolyabb EU-s támogatást, nincs kifogásom az ellen, hogy kicsit elnézőbbek legyenek. Ha ez utóbbi (államilag megtolt nagy értékű pályázatok megtolása) nincs, akkor a pályázati pénzek egy része valószínűleg bennragad. Sajnos mindenképpen kell hagyni valami koncot a sleppnek is, de limitálva azt, és nem bánnám, ha skandináv módra a kiválasztottak korrupcióját akkor néznék el, ha a legalacsonyabb ajánlat alá, 10 ft-al aláígérve nyernének (szólnak nekik, hogy annyival), de ezt se tartom reálisnak, a következő 2-3 ciklusban, oldalfüggetlenül.
Én a harmadik verziót választanám, ha lenne bármi befolyásom. A kevesebb lehívott támogatással, az egyszerüsített pályázati feltételek miatt, óhatatlan kretén beruházásokkal, és az elkerülhetetlen, de alacsonyabb szintű korrupcióval együtt.
Legkésőbb a szíriai menekültválság idejére mindenki számára világossá válhatott, hogy Európa és a Közel-Kelet határán fekvő Törökország a térségben igen jelentős szerepet játszik. Törökország lakossága több mint 80 millió főt tesz ki, gazdasági ereje nagy, a NATO-ban a második legnagyobb hadsereggel…..
Az észak-amerikai országban azt tanítják, hogy a szerelem az szerelem, nemtől függetlenül, a gyerekekben pedig nem merül fel, hogy a bőrszín miatt ne lehetne barátkozni egymással. Legalábbis ez a Juharszirup szerzőjének tapasztalata...
A boltban megfizethetetlen az alma, ízetlen a szilva, löttyedt a barack? Sebaj, térjünk át a saját gyümölcs termesztésére, így kikerülünk a hagyományos ellátási lánc fogságából, saját nevelésű, ezért ellenőrzött hátterű, akár bio minőségű gyümölcsöt nyerhetünk, mindeközben pedig pénztárcánkat is…..
Nem vitás: a különböző kultúrákból eredő súlytalan szokásokkal, üres rituálékkal Dunát lehetne rekeszteni, s nem is igazán zavar senkit ez a sokféleség. A bajok ott kezdődnek, amikor a címbéli mondást a morál felségterületére is igyekszünk kiterjeszteni. Ha a multikulturalizmus azt jelenti, hogy…..
komolytalan samu
2020.09.29 20:23:22
@Glokta: Yepp :D. Ha a marxizmus, a maga materialista kereszténység parafrázisával még egyetemeken is hódíthat, és része lehet a politikai térnek, akkor azt (némi tudományos megkötéssel, és a kritika elviselésével) a transzcendentális vallások is megtehetik. Szerintem a túlvilági társadalmi igazságosságnak és békének legalább annyi realitása van, mint a földinek. Ha nem több :D
Elmaradt az idei Tusványos, így Orbán Viktor ezúttal nem élőszóban, hanem a Magyar Nemzet hétfői számában adta közre aktuális politikafilozófiai meglátásait. Írásművében elsősorban a címbéli állítást igyekszik körbejárni.
Valójában már az is jócskán megkérdőjelezhető, hogy a liberalizmus és a…..
komolytalan samu
2020.09.28 13:50:59
@MAXVAL birсaman közíró: Az a gond, hogy te ugyanúgy a nagyon profitabilis cégeket látod, mint Marx, miközben az átlag teljesítményű cég, ill. a cégek átlagos teljesitmenye az, ami meghatározza, hogy adott munkakör, ill. ahogy fent részletesen levezettem, az ahhoz tartozó döntési kompetencia szintje a munkaerőpiacon ér. Nem többet, mint amennyit az adott gazdasági szektor átlagosan megtermel, mert ha nagyobb adó, adminisztrációs teherrel súlytod, akkor az iparág maga kezd el megszűnni, atkoltozni Romániába, Kínába, ami növeli a munkaerokinalatot, azaz csökkenti a béreket a gazdaságban általában.
A covid előtt 3-4 évig brutálisan emelkedtek a bérek, egyszerűen azért, mert a beinduló gazdaságban beállt munkaerőhiány ezt kikényszerítette.
Arról lehet beszélni, hogy a sikeres szektorok adoeket emelve, a profitok egy részét az állam ujraossza, szociális és a közösség egészségesebb működése erdekeben más megfontolásokból, ezt az állam most is csinálja, és minden kapitalista állam másként. A módjáról, és a mértékéről lehet, sőt kell vitatkozni, finoman hozzaigazitani az adott társadalmi helyzethez, de amikor az embereket állítod szembe a gazdaság érdekével, akkor ugyanabba a katasztrófába akarsz belegyalogolni, mint a szocializmus, mert a kettő nem ellentétes, hanem szimbiotikus kapcsolatban van egymással. Nem a szandekod a káros, hanem az keretrendszer amiben a megoldást keresed.
A covid előtt 3-4 évig brutálisan emelkedtek a bérek, egyszerűen azért, mert a beinduló gazdaságban beállt munkaerőhiány ezt kikényszerítette.
Arról lehet beszélni, hogy a sikeres szektorok adoeket emelve, a profitok egy részét az állam ujraossza, szociális és a közösség egészségesebb működése erdekeben más megfontolásokból, ezt az állam most is csinálja, és minden kapitalista állam másként. A módjáról, és a mértékéről lehet, sőt kell vitatkozni, finoman hozzaigazitani az adott társadalmi helyzethez, de amikor az embereket állítod szembe a gazdaság érdekével, akkor ugyanabba a katasztrófába akarsz belegyalogolni, mint a szocializmus, mert a kettő nem ellentétes, hanem szimbiotikus kapcsolatban van egymással. Nem a szandekod a káros, hanem az keretrendszer amiben a megoldást keresed.
komolytalan samu
2020.09.28 15:17:13
@MAXVAL birсaman közíró: Teljesen alkalmas a reprezentalasra, annyi a különbség, hogy kisebb cégen belül a munkaerő értékelése kompetencia alapú, mert a vezetőnek valós kézzelfogható tudása, érzékelése van a dolgozó képességeiről (nyilván a vezető képességeiről függően). A nagy cégnél sokkal inkább a formalizalt kompetencia(végzettség), a cég méretéből adodo vesztesegminimalizalasi stratégia, és az egyéb érdekérvényesítést képességek határozzák meg a munkaerő értékét, de itt is a kompetenciat keresik, csak személytelen, formalizalt kereteken belül.
Tőke szempontjából pedig már a legelső kommentben leírtam, miért értelmetlen a marxi tokefelfogas, konkrétan a saját példámmal alátámasztva.
Tőke szempontjából pedig már a legelső kommentben leírtam, miért értelmetlen a marxi tokefelfogas, konkrétan a saját példámmal alátámasztva.
komolytalan samu
2020.09.28 15:24:12
@komolytalan samu: vesztesegminimalizalas helyett hibaminimalizalas, természetesen.
Ruth Bader Ginsburgnek, az amerikai legfelsőbb bíróság egyik liberális társbírójának bekövetkezett halála és megüresedett posztjának betöltése nem csupán szimbolikus jelentőséggel bír, hanem komoly politikai lehetőséget is kínál Donald Trumpnak. Ha sikerrel jár, tovább növelheti a konzervatív tagok…..
Popper Péter az az ember, akire mindig is valóságos példaképként tekintettem. A teljes életművében évtizedeken keresztül nem találtam egyetlen árva gondolatot sem, amellyel vitám lett volna. Egészen mostanáig. A napokban futottam bele Felcserélt szerepek című előadásába, melyben kitér az…..
komolytalan samu
2020.09.09 23:07:04
@is: Egyrészt ez egy félig szarkasztikus reakció volt arra, amit beidéztem, de azért ha már a bűnök, és ítéletek dombjai között tévelygünk, hangyafasznyit erősnek érzem, hogy egy diktatúrában a gyerekek pszichológiai megtörésén munkálkodó pszichológust, egy szar oktatási rendszerben dolgozó iskolaigazgatóval vessünk össze. Tudom brick in the wall, meg minden, de ha már poénkodunk, akkor azt csináljuk véresen komolyan.
Egy átlagos napközis tanárt én csak Adolf Eichmannal.tudok egy sorba állítani, és nyilván a kivégzésük módja az egyetlen nyitott kérdés. Szerintem pl. hegesztővasat dugni a seggükbe talán picit túl lép a jogos büntetés határain, de nyitott vagyok az érveidre.
Egy átlagos napközis tanárt én csak Adolf Eichmannal.tudok egy sorba állítani, és nyilván a kivégzésük módja az egyetlen nyitott kérdés. Szerintem pl. hegesztővasat dugni a seggükbe talán picit túl lép a jogos büntetés határain, de nyitott vagyok az érveidre.
A World Wide Fund for Nature (WWF) Hogyan tartsuk meg a vizet otthonunkban? címmel készített egy, a lakosság vízgazdálkodási szemléletformálását célzó igen szemléletes infografikát. Az illusztráció kiválóan összefoglalja, hogy lakossági szereplőként hogyan hasznosíthatjuk a lehulló csapadékvizet a…..
E közmondás lehetne az embertelenség mindenkori jelmondata is akár. Az összes valaha volt rabszolgatartóé, inkvizítoré, iszlám terroristáé, jakobinusé, kommunistáé és nácié is. Mindazoké, akik felhatalmazva érzik magukat arra, hogy bármiféle ideológiai szükségszerűség nevében láncra verjék,…..
komolytalan samu
2020.08.13 13:50:02
@Zabalint: Yepp, az EÜ esetén ezért nincs változás; erről beszéltem. A Molnár Lajos féle tervezetet meg átólcetig átolvastam, éppen akkor foglalkoztam ezzel. Az egy dolog, hogy Lajoson kívül, aki finoman szólva sem tartozott a magyar eü közgazdászok krémjéhez (meg hát egy korrupt féreg volt mellesleg), de a terv nagyját pénzügyesek (Bokros) és a magyar közgazdász szakma olyan sztárkóklerei dobták össze, mint Mihályi "Fűnyíró" Péter. A rendszer átalakításának reális következményei, ill. annak kezelése alapvető szinten nem jelent meg a tervben, az ösztönzők elnagyoltak voltak, és gyakran egymással ütköztek. Ha megvalósítják, abból borzalmas káosz lett volna még a fél évvel később beütő válság nélkül is.
A MANYUP rendszert nyilván helyre lehetett volna tenni, egyszerűen meg kellett volna vágni a nevetségesen magasan engedélyezett működési költségeket, de a Fidesz nem geciségből tette taccsra, hanem azért, mert gyakorlatilag egyetlen generáció (másfél) finanszírozta a saját és a szülei nyugdíjait egy olyan gazdasági környezetben, amikor a magas (és a manyup miatt is növekvő) magyar hiány a defacto görög államcsőd árnyékában életveszélyes volt. Rövid távú, és rövid látókörű döntés volt, aminek a valós okát szokásuk szerint elkamuzták, de akkor és ott makro szempontból joggal volt tekinthető egy nagyon ronda, de szükséges vészlépésnek. Az megint más kérdés, hogy azóta miért nem vezették vissza fokozatosan.
Az sem volt feltétlenül élethalál probléma, amikor az oroszok összerúgták a port Ukrajnával, és két hónapig nem jött gáz a csövön, volt tartalékunk. De ha 5 hónapig nem jött volna, akkor viszont igen. Az ellátás biztonságról alapvetően a legroszabbb szcenárióval számolsz, mert akármilyen kicsi az esélye, ha az megvalósul, katasztrofális következményekkel jár. Lehet képzelni ügyes, okos ösztönzőket a rendszer alá (én is szeretek ilyenekkel játszani), de élees esetben ezek a dolgok el tudnak kenődni, éles helyzetben belülről nagyon ritkán egyértelmű a probléma természete, ezért az elviekben lefektetett reakció sem úgy működik, ahogy eredetileg elképzeltük. Én sem rajongok az állami vállalatokért, de azért Kornai puhakorlátja óta csak eltelt majd 50 év, ma már elméleti és működő gyakorlati megoldások is vannak szervezeti és ösztönző szinten ezekre. Nem mindenre, és valószínűleg soha nem is lehet egy állami cég a leghatékonyabb, de azért ma már más szinten lehet működtetni ezeket is.
Az új Csépe féle NAT, az irodalom oktatásba tuszkolt marhaságoktól és pár agymenéstől eltekintve tudomásom szerint kompetencia alapú, sőt kifejezetten modernek számít.
A MANYUP rendszert nyilván helyre lehetett volna tenni, egyszerűen meg kellett volna vágni a nevetségesen magasan engedélyezett működési költségeket, de a Fidesz nem geciségből tette taccsra, hanem azért, mert gyakorlatilag egyetlen generáció (másfél) finanszírozta a saját és a szülei nyugdíjait egy olyan gazdasági környezetben, amikor a magas (és a manyup miatt is növekvő) magyar hiány a defacto görög államcsőd árnyékában életveszélyes volt. Rövid távú, és rövid látókörű döntés volt, aminek a valós okát szokásuk szerint elkamuzták, de akkor és ott makro szempontból joggal volt tekinthető egy nagyon ronda, de szükséges vészlépésnek. Az megint más kérdés, hogy azóta miért nem vezették vissza fokozatosan.
Az sem volt feltétlenül élethalál probléma, amikor az oroszok összerúgták a port Ukrajnával, és két hónapig nem jött gáz a csövön, volt tartalékunk. De ha 5 hónapig nem jött volna, akkor viszont igen. Az ellátás biztonságról alapvetően a legroszabbb szcenárióval számolsz, mert akármilyen kicsi az esélye, ha az megvalósul, katasztrofális következményekkel jár. Lehet képzelni ügyes, okos ösztönzőket a rendszer alá (én is szeretek ilyenekkel játszani), de élees esetben ezek a dolgok el tudnak kenődni, éles helyzetben belülről nagyon ritkán egyértelmű a probléma természete, ezért az elviekben lefektetett reakció sem úgy működik, ahogy eredetileg elképzeltük. Én sem rajongok az állami vállalatokért, de azért Kornai puhakorlátja óta csak eltelt majd 50 év, ma már elméleti és működő gyakorlati megoldások is vannak szervezeti és ösztönző szinten ezekre. Nem mindenre, és valószínűleg soha nem is lehet egy állami cég a leghatékonyabb, de azért ma már más szinten lehet működtetni ezeket is.
Az új Csépe féle NAT, az irodalom oktatásba tuszkolt marhaságoktól és pár agymenéstől eltekintve tudomásom szerint kompetencia alapú, sőt kifejezetten modernek számít.
komolytalan samu
2020.08.13 14:56:05
@Zabalint: Molnár tervét poltikai okokból dobták vissza (beszartak), de szakmailag lett volna indokolt. Vázoltam miért, ahogy az sem véletlen, hogy minden kicsit is normális EÜ átalakításra évtizedet szánnak szakmailag és nem 3 hónapot. A tervből egyáltalán nem derült ki, hogy jó irány lett volna e, hiszen az összetákolt átgondolatlan rendszerből pont azt nem lehetett látni, hogy hová futna ki. Az, hogy mit szerettek volna (mellesleg ez sem volt világos), tökéletesen mindegy, ha a rendszer azt belső logikájából nem tudja teljesíteni, és azok, akik tényleg értettek hozzá (még olyanok is, akik mellékágon részt vettek a kialakításában), egyhangúlag mondták, hogy ez így nem lesz képes arra, amit szeretnének.
Nem igazán értem MANYUP érvedet. Akkor magas magyar hiány, amelynek (hivatalosan az EU hiányelszámolási módszertana miatt) része lett a növekvő MNYUP miatt növekvő hiány, amely az ekkori nemzetközi finanszírozási környezetben pont életveszélyes volt. Ezt mondom én is.
Igen, jó lett volna, ha Feriék nem kúrják el előtte, ha nem olyan állapotban zuhanunk bele a válságba, de így zuhantunk bele, ez volt a helyzet, amit meg kellett oldani, amit további hitelekkel továbbgörgetni (a jövőbeli kifizetések rovására) egy nemzetközi hitelválságbán PONT nem lehetett. Gyakorlatilag csak belső forrásból lehetett pénzt szerezni a hiány betömésére, és ennyi pénz csak a MANYUP-ban volt, ill. az oda menő évi száz milliárdos befizetések jelentették úgy papíron (a hitelpiac és az EU felé), úgy a valóságban a hiány radikális mérséklését, ill. első lépésben legalább a hiány növekvő trendjének megtörését.
Makro szempontból ez tisztán egy olyan helyzet volt, ahol az aktuális nemzetközi kondíciók nem engedték meg a magyar államnak a további eladósodást a nyugdíjrendszer egy generáción belül lezajló átalakításáért, azért jobb híján az állam inkább elodázta a nyugdíj rendszer átalakítását. A válság azonnal kezelése érdekében feláldozta a nyugdíjrendszer stratégiai helyzetét.
Én is szoptam vele, jogilag és erkölcsileg is nagyon necces döntés volt, hosszú távon pedig nem biztos, hogy pozitív lesz az egyenlege, de ettől még a döntés nem kreténség volt, súlyos problémára adott, egy olyan választ, aminek akkor nem nagyon volt más alternatívája. Egy válságban eleve csak szar és még szarabb döntések közül lehet választani.
Amit a Csépe féle NAT-ról olvastam több helyen, az alapján módszertanilag, felépítésében a gyermekek igényeire/fejlódési görbéjükre a modern pedagógiai, pszichológiai elvek mentén szabott keretrendszer. Nem értek hozzá, ennél mélyebben nem tudom megmondani, hogy ez mennyiben sántít.
Nem igazán értem MANYUP érvedet. Akkor magas magyar hiány, amelynek (hivatalosan az EU hiányelszámolási módszertana miatt) része lett a növekvő MNYUP miatt növekvő hiány, amely az ekkori nemzetközi finanszírozási környezetben pont életveszélyes volt. Ezt mondom én is.
Igen, jó lett volna, ha Feriék nem kúrják el előtte, ha nem olyan állapotban zuhanunk bele a válságba, de így zuhantunk bele, ez volt a helyzet, amit meg kellett oldani, amit további hitelekkel továbbgörgetni (a jövőbeli kifizetések rovására) egy nemzetközi hitelválságbán PONT nem lehetett. Gyakorlatilag csak belső forrásból lehetett pénzt szerezni a hiány betömésére, és ennyi pénz csak a MANYUP-ban volt, ill. az oda menő évi száz milliárdos befizetések jelentették úgy papíron (a hitelpiac és az EU felé), úgy a valóságban a hiány radikális mérséklését, ill. első lépésben legalább a hiány növekvő trendjének megtörését.
Makro szempontból ez tisztán egy olyan helyzet volt, ahol az aktuális nemzetközi kondíciók nem engedték meg a magyar államnak a további eladósodást a nyugdíjrendszer egy generáción belül lezajló átalakításáért, azért jobb híján az állam inkább elodázta a nyugdíj rendszer átalakítását. A válság azonnal kezelése érdekében feláldozta a nyugdíjrendszer stratégiai helyzetét.
Én is szoptam vele, jogilag és erkölcsileg is nagyon necces döntés volt, hosszú távon pedig nem biztos, hogy pozitív lesz az egyenlege, de ettől még a döntés nem kreténség volt, súlyos problémára adott, egy olyan választ, aminek akkor nem nagyon volt más alternatívája. Egy válságban eleve csak szar és még szarabb döntések közül lehet választani.
Amit a Csépe féle NAT-ról olvastam több helyen, az alapján módszertanilag, felépítésében a gyermekek igényeire/fejlódési görbéjükre a modern pedagógiai, pszichológiai elvek mentén szabott keretrendszer. Nem értek hozzá, ennél mélyebben nem tudom megmondani, hogy ez mennyiben sántít.
A hidrogénes energiatárolás összekapcsolása egy atomerőművel nem teljesen rossz ötlet, sőt a kormányzati kommunikáció szempontjából kiváló mondás, ami most szerencsésen az ölükbe hullt. Hiszen az EU célja az, hogy a hidrogén előállítása (vízbontás) tiszta (szén-dioxid-mentes) energiával történjen.…..
komolytalan samu
2020.08.04 09:33:00
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: idézet a hsz-emből "de mivel Pakson nincs olyan kiürült gázmező, ahová a bontott hidrogént (egy ma még nem megoldott kötésben) akkora mennyiségben tudnánk besajtolni"
Éppen azon dolgoznak a kutatók, hogy olyan (minimális energiahozzáadással bontható) kötésben tudjuk a hidrogént tárolni, ami nem diffundál. Máskülönben a szezonális energiatárolás megoldhatatlan hidrogénnel, mert az ahhoz szükséges energiamennyiséget épített tartályokban nem lehet eltárolni.
Éppen azon dolgoznak a kutatók, hogy olyan (minimális energiahozzáadással bontható) kötésben tudjuk a hidrogént tárolni, ami nem diffundál. Máskülönben a szezonális energiatárolás megoldhatatlan hidrogénnel, mert az ahhoz szükséges energiamennyiséget épített tartályokban nem lehet eltárolni.
"A mai világ elég rendesen lefelé halad a lelki, erkölcsi, szellemi lejtőn" - állítja a közgazdász Bogár László, s véleményével nincs egyedül. A konzervatív világlátásúak egész hitrendszere arra az erősen megkérdőjelezhető, nosztalgikus mítoszra épül, hogy annak idején minden jobb volt, s…..
komolytalan samu
2020.05.17 00:19:11
@Glokta: Persze, hogy az ismeretlen a legrémisztőbb, főleg ha az olyan formában jelentkezik, amit már jól ismerünk (pestis, lepra, stb, azaz minden fertőző járvány), annak minden lehetséges következményével, ellentétben pl. egy globális felmelegedéssel, amiről viszont nincs tapasztalatunk, így ösztönös viszonyunk sem, nem hogy képzetünk a saját befolyásunkról arra..
A nagy megkönnyebbüléssel én óvatosabb lennék, van szerencsém ismerni vezető epidemiológust, és alig pár napja mondta el, hogy fogalma sincs arról, mi lesz ennek a kifutása. A két hete felvillantott kormányzati szakértői anyagok pl. folyamatosan visszatérő, és jobb esetben a vakcináig, vagy a nyájimmunitásig végigfutó fertőzéssel számolnak, amit kontrolláltan akarnak, ill. tudnak lefuttatni az EÜ rendszer teljesítőképességének határain belül.
A többi ország intézkedéseiből ítélve nagyjából mindenhol ez a terv.
Ami azt jelenti, hogy még csak az elején vagyunk, sőt, itt Keurópában pedig ez még csak az előjáték volt. A java még bőven előttünk van.
A nagy megkönnyebbüléssel én óvatosabb lennék, van szerencsém ismerni vezető epidemiológust, és alig pár napja mondta el, hogy fogalma sincs arról, mi lesz ennek a kifutása. A két hete felvillantott kormányzati szakértői anyagok pl. folyamatosan visszatérő, és jobb esetben a vakcináig, vagy a nyájimmunitásig végigfutó fertőzéssel számolnak, amit kontrolláltan akarnak, ill. tudnak lefuttatni az EÜ rendszer teljesítőképességének határain belül.
A többi ország intézkedéseiből ítélve nagyjából mindenhol ez a terv.
Ami azt jelenti, hogy még csak az elején vagyunk, sőt, itt Keurópában pedig ez még csak az előjáték volt. A java még bőven előttünk van.
komolytalan samu
2020.05.18 00:14:13
@Glokta: A dohányzás következményei a saját döntésed eredménye, ez meg nem az. Ezt dohányosként mondom.
Az a kérdés, hogy x áldozatért érdemes e meghozni ekkora áldozatot eddig több ok miatt is értelmetlen volt, és még most is borzalmasan nehéz kérdés.
Az első, hogy nem tudjuk mekkora áldozatot kellene ezért hozni, legfeljebb sejtjük.
Pár hónapja a kínaiak 3%-os halálozást riportáltak, az nálunk akár 300 ezer, az USA-ban pedig 9 millió halottat is jelenthetett volna, egy elszabaduló, az EÜ rendszert hazavágó apokallipszis esetén még ennél is többet. Ma tudjuk, hogy a valós halálozási arány ennek a töredéke, csak a kínaiak kamuztak róla, vagy jóindulatúan értelmezve ennyi fertőzöttet láttak. Az ellenkező oldalon viszont pl mindenhol drasztikusan megugrott a Kawasaki szindróma a gyerekek körében. Nem tudjuk milyen genetikai markerek erősítik a tüneteket, nem tudjuk mikor milyen hatékonyságú vakcinát fogunk kifejleszteni. Viszont reménykedünk és bízunk is abban, hogy a most meghozott áldozatok árán megúszható lesz a tömeges halálozás.
Nem tudjuk milyen áldozatot kellene a szabadságért hozni, és a bizonytalanság mindig a maximális óvatosságot váltja ki demokratikus politikai rendszerekből, mert a választói visszacsatolás egy ilyen alapvetően kritikus és bizonytalan helyzetben a nullára radírozhatja a magát a politikai rendszert is. Oroszországban, Iránban, Kínában lehet hazudni a valós számokról, nyugaton meg nem.
És ahogy az elején írtam, a koronavírus következménye nem a te döntésed következménye, ill. amennyiben a szabadság szerinted felülírja a halottakat, akkor igen. Csak hogy már megbocsáss, de te valószínűleg nem abba a korosztályba tartozol, akik 15-20% eséllyel halnak bele, azaz a te szabadságod árát hm, másokkal fizettetnéd meg.
Ezt nem ítéletként írom, ha záros határidőn belül nincs megoldás, sajnos nagyon könnyen lehet, hogy mindannyiunknak szembe kell nézni a döntéssel, hogy anyáink, nagyszüleink és más idősek életét kell feltennünk az eddigi életünk folytatásáért cserébe. Hoztunk már ennél mocskosabb döntéseket is a történelemben, de a döntésnek ez az erkölcsi alapja kikerülhetetlen, az önzése nyilvánvaló, és hát nem túl elegáns azt a szabadságra kenni.
Pl azért mert a te szabadságod, legalábbis a liberális alapelvek szerint addig tarthat, amíg az más szabadságát nem sérti, és abban talán nem vitatkozunk, hogy a koporsó azért eléggé sérti azok szabadságát, akik odakerültek.
Az a kérdés, hogy x áldozatért érdemes e meghozni ekkora áldozatot eddig több ok miatt is értelmetlen volt, és még most is borzalmasan nehéz kérdés.
Az első, hogy nem tudjuk mekkora áldozatot kellene ezért hozni, legfeljebb sejtjük.
Pár hónapja a kínaiak 3%-os halálozást riportáltak, az nálunk akár 300 ezer, az USA-ban pedig 9 millió halottat is jelenthetett volna, egy elszabaduló, az EÜ rendszert hazavágó apokallipszis esetén még ennél is többet. Ma tudjuk, hogy a valós halálozási arány ennek a töredéke, csak a kínaiak kamuztak róla, vagy jóindulatúan értelmezve ennyi fertőzöttet láttak. Az ellenkező oldalon viszont pl mindenhol drasztikusan megugrott a Kawasaki szindróma a gyerekek körében. Nem tudjuk milyen genetikai markerek erősítik a tüneteket, nem tudjuk mikor milyen hatékonyságú vakcinát fogunk kifejleszteni. Viszont reménykedünk és bízunk is abban, hogy a most meghozott áldozatok árán megúszható lesz a tömeges halálozás.
Nem tudjuk milyen áldozatot kellene a szabadságért hozni, és a bizonytalanság mindig a maximális óvatosságot váltja ki demokratikus politikai rendszerekből, mert a választói visszacsatolás egy ilyen alapvetően kritikus és bizonytalan helyzetben a nullára radírozhatja a magát a politikai rendszert is. Oroszországban, Iránban, Kínában lehet hazudni a valós számokról, nyugaton meg nem.
És ahogy az elején írtam, a koronavírus következménye nem a te döntésed következménye, ill. amennyiben a szabadság szerinted felülírja a halottakat, akkor igen. Csak hogy már megbocsáss, de te valószínűleg nem abba a korosztályba tartozol, akik 15-20% eséllyel halnak bele, azaz a te szabadságod árát hm, másokkal fizettetnéd meg.
Ezt nem ítéletként írom, ha záros határidőn belül nincs megoldás, sajnos nagyon könnyen lehet, hogy mindannyiunknak szembe kell nézni a döntéssel, hogy anyáink, nagyszüleink és más idősek életét kell feltennünk az eddigi életünk folytatásáért cserébe. Hoztunk már ennél mocskosabb döntéseket is a történelemben, de a döntésnek ez az erkölcsi alapja kikerülhetetlen, az önzése nyilvánvaló, és hát nem túl elegáns azt a szabadságra kenni.
Pl azért mert a te szabadságod, legalábbis a liberális alapelvek szerint addig tarthat, amíg az más szabadságát nem sérti, és abban talán nem vitatkozunk, hogy a koporsó azért eléggé sérti azok szabadságát, akik odakerültek.
komolytalan samu
2020.05.20 11:04:13
@Glokta: Nézd, ezen az alapon pl. a hasnyálmirigy rákosoknak semmiféle kezelést nem szabadna adni, mert 95%-ban úgy is meghalnak. Nem azt mondom, hogy a túlélési esélyek alapján hideg racionalitással szelektáló logikának nincs helye, bizonyos drága kezeléseket egy kor fölött nálunk, de nálunk jobb módú helyeken sem adnak, és az általános fizikai állapotot, túlélési esélyeket mindenhol figyelembe veszik, ebben semmi új nincs, ez évtizedes sőt évszázados orvosi gyakorlat. A valós kérdés az, hol húzod meg a határokat. Egy háborúban, ahol baromi sok súlyos esetre kevés idő, felszerelés és kapacitás jut, alacsonyan. Ezért rengeteg olyan ember hal meg, akik egyébként menthetőek lennének. A bergamoi kórházban a fertőzés csúcsán gyakorlatilag átcsúsztak ebbe a háborús helyzetbe (eszköz és kapacitás korlát), a Svédeknél viszont NEM. Ott a szelekcióval úgy ítéltek halálra embereket, hogy arra nem a körülmények kényszerítették rá őket.
Ezt éppen a svéd modell 80%-os intensive care túlélési mutatója adja ki tisztán. Ha a betegeket úgy válogatod ki, hogy 80%-ban tudod megmenteni őket, akkor valójában hagytál egy rakás olyan embert meghalni, akiknek alacsonyabb arányban, de lett volna esélye túlélni. Még egyszer: ellentétben Bergamóval erre a svédek nem voltak rákényszerülve.
Ha a 80% túlélési esélyre szabnánk az EÜ ellátást, akkor nem csinálnánk szívátültetést, de sok szív, agyi baleseti műtétet sem, a rosszindulatú daganatos terápiák nagyobb részét beszüntetnénk. A 80-os túlélési mutató az erőfeszítés és a küzdelem hiányát, a lustaságot jelenti, és min. súrolja a gondatlanságból elkövetett emberölés fogalmát.
Van egy szemérmesen elhallgatott mert erkölcsileg borzasztóan nehezen meghúzható egyensúlya a dráguló EÜ ellátásnak és a társadalom gazdasági képességeinek. Mennyi pénzt, erőforrást szánjunk a betegeink megmentésére? Meddig éri meg, ill. hol van az a pont, ahonnan
a hippokrateszi eskü, és a beteg megmentésének orvosi és társadalmi kötelezettsége már olyan kis esélyt kínál, ami a társadalom számára túl nagy teher? Ezek valós kérdések, sőt ezek a modern rohadt drága EÜ rendszerek kulcskérdései.
De a 80% túlélési mutató nem lehet cél baszki, és amikor ezen vitatkozunk, a saját édesanyádra, feleségedre, gyerekedre gondolj, ahogy a traumatológia folyosóján állva az orvos szól, hogy gyorsan el kéne búcsúzni tőle, mert a beavatkozásnak sajnos 25% kockázata van, de megnyugtat, kapott morfiumot, hogy ne bolonduljon bele a fájdalomba a haláltusája közben.
Ezt éppen a svéd modell 80%-os intensive care túlélési mutatója adja ki tisztán. Ha a betegeket úgy válogatod ki, hogy 80%-ban tudod megmenteni őket, akkor valójában hagytál egy rakás olyan embert meghalni, akiknek alacsonyabb arányban, de lett volna esélye túlélni. Még egyszer: ellentétben Bergamóval erre a svédek nem voltak rákényszerülve.
Ha a 80% túlélési esélyre szabnánk az EÜ ellátást, akkor nem csinálnánk szívátültetést, de sok szív, agyi baleseti műtétet sem, a rosszindulatú daganatos terápiák nagyobb részét beszüntetnénk. A 80-os túlélési mutató az erőfeszítés és a küzdelem hiányát, a lustaságot jelenti, és min. súrolja a gondatlanságból elkövetett emberölés fogalmát.
Van egy szemérmesen elhallgatott mert erkölcsileg borzasztóan nehezen meghúzható egyensúlya a dráguló EÜ ellátásnak és a társadalom gazdasági képességeinek. Mennyi pénzt, erőforrást szánjunk a betegeink megmentésére? Meddig éri meg, ill. hol van az a pont, ahonnan
a hippokrateszi eskü, és a beteg megmentésének orvosi és társadalmi kötelezettsége már olyan kis esélyt kínál, ami a társadalom számára túl nagy teher? Ezek valós kérdések, sőt ezek a modern rohadt drága EÜ rendszerek kulcskérdései.
De a 80% túlélési mutató nem lehet cél baszki, és amikor ezen vitatkozunk, a saját édesanyádra, feleségedre, gyerekedre gondolj, ahogy a traumatológia folyosóján állva az orvos szól, hogy gyorsan el kéne búcsúzni tőle, mert a beavatkozásnak sajnos 25% kockázata van, de megnyugtat, kapott morfiumot, hogy ne bolonduljon bele a fájdalomba a haláltusája közben.
Érdemes lenne mindannyiunknak megállni egy pillanatra, s körbetekinteni saját mikrokörnyezetünkben. Vajon győztesből, vagy vesztesből találunk többet? Bevallom: jómagam - kevés kivételtől eltekintve - sikeres és elégedett embereket látok a saját világomban. Ugyanakkor pontosan tudom, hogy…..
komolytalan samu
2020.05.12 14:44:33
@G. Nagy László: Sajnos nem értem (ahogy Puzsér sem érti). Ezek legfeljebb meglátások, és nem magyarázat. Egy nem tökéletes, de legalább használható magyarázathoz, vagy legalább jobban működő értelmezési kerethez is pszichológusok, szociológusok, viselkedéskutatók és igen genderkutatók (a nemi szerepek értelmezéséhez) ez irányú bátor és tömeges (a minták és a publikációk számában is) kutatásaira lenne szükség, brutálisan magas színvonalú szakmai, aztán nyílt társadalmi vitára azokról, és jobb esetben is évtizedekre ahhoz, hogy a kínlódva megszült válaszokhoz legalább részleges megoldásokat tudjunk adni.
Ehhez képest most a te blogodon okoskodunk a homályban, ami no offense, a probléma mélységét és súlyát tekintve kósza lepkefing a hurrikánban.
Ehhez képest most a te blogodon okoskodunk a homályban, ami no offense, a probléma mélységét és súlyát tekintve kósza lepkefing a hurrikánban.
komolytalan samu
2020.05.12 16:51:24
@G. Nagy László: hja bogossianek, az eroszakszexes patriarchális kutyák publit végig is röhögtem.
Az sajnos szinte teljesen lényegtelen, hogy itt egy kommentvaltasban a esetleg a peerreview nemiszerep kutatás 95%-nal alapvetobb kérdések merülnek föl. Ez még a társadalmi kozbeszedet, nemhogy a policyket, programokat sem befolyásolja.
Talán, el kezdenek terjedni a gondolatcsirak és eljut egy olyan bevállalós szakemberhez, aki fel meri tenni a karrierjét arra, hogy ezeket a kérdéseket feszegesse, és nagyon talán egy kicsit hozzájárulhat egyszer egy szakmai átalakuláshoz. A saját gondolataim, véleményem rendszerezese és az értelmes vita lehetosege mellett, talan meg ez a halvány esély, amiért érdemes erre időt szánni.
Az sajnos szinte teljesen lényegtelen, hogy itt egy kommentvaltasban a esetleg a peerreview nemiszerep kutatás 95%-nal alapvetobb kérdések merülnek föl. Ez még a társadalmi kozbeszedet, nemhogy a policyket, programokat sem befolyásolja.
Talán, el kezdenek terjedni a gondolatcsirak és eljut egy olyan bevállalós szakemberhez, aki fel meri tenni a karrierjét arra, hogy ezeket a kérdéseket feszegesse, és nagyon talán egy kicsit hozzájárulhat egyszer egy szakmai átalakuláshoz. A saját gondolataim, véleményem rendszerezese és az értelmes vita lehetosege mellett, talan meg ez a halvány esély, amiért érdemes erre időt szánni.
2017 év végén az Index olvasói voltak olyan kedvesek, és olyan sokan szavaztak a házunkra a Média Építészeti Díjhoz kapcsolódó közönségszavazáson, hogy megnyerte... Ezért a mai napig nagyon hálás vagyok, és örült is az egész család, hogy a kényszer szülte kis építkezésünk nemcsak a lakhatási…..
Igazából én vagyok az idióta barom. Nem is értem, mit vártam egy radikális feminista cikkétől. Sophie Lewis "A koronavírus-krízis azt mutatja, hogy ideje eltörölni a családot" című írása az Open Democracy oldalán jelent meg pár nappal ezelőtt.
A szerző a járványra adott első számú reakciót,…..
komolytalan samu
2020.04.10 23:39:33
@G. Nagy László: Azt gondolom, hogy erre elsősorban az irgalmatlanul felgyorsult technológiai fejlődésben, a robbanásszerűen növekvő populációban, és a nagyvárosokban elképesztő populációsűrűségben keresendő a válasz. Nagyon leegyszerűsítve, olyan gyorsan változnak a minket körülvevő technológiai lehetőségek (ennek következményeként az életünk sebessége, a feladatok komplexitása), és olyan sokan vagyunk egyre szűkebb területen (egyre változatosabb kultúrák ráadásul), ami ösztönösen a folyamatos adaptálódást helyezi előtérbe. Biológiailag nem erre születtünk, és a lenyűgöző alkalmazkodási készségeinkkel együtt is egyre nagyobb a veszélye annak, hogy valahol valami megbicsaklik, és a békés egymás mellett élés valami rondán erőszakosba torkollik.
Szerintem leginkább ez, ill. az ettől való nem tudatosult félelem az, ami a minél gyorsabb társadalmi változásokat, ill. azokat hajtja, akik a progressziót ilyen erővel tolják. Amolyan tudatalatti menekülés ez önmagunk elől leginkább.
Szerintem leginkább ez, ill. az ettől való nem tudatosult félelem az, ami a minél gyorsabb társadalmi változásokat, ill. azokat hajtja, akik a progressziót ilyen erővel tolják. Amolyan tudatalatti menekülés ez önmagunk elől leginkább.
komolytalan samu
2020.04.11 00:05:41
@math0: Igen, régen agresszívebben intéztük a dolgokat, arra viszont az atomtölteteken kívül nincs garancia, hogy ez így is marad. Mondjuk én nem erről beszéltem, de mindegy.
komolytalan samu
2020.04.11 09:50:41
@math0: Napi kettőt küldök neked hírlevélben.
Az a gondolat, hogy az emberi élet célja nem a földi boldogság, hanem muszáj feláldoznunk magunkat valami rajtunk túlmutató célért, akár csodálatos húsvéti üzenet is lehetne. Már ha nem volna üres, romantikus képzelgés. Már ha nem volna tökéletesen ostoba téveszme.
A magam részéről nagyon…..
Az már jó ideje eldőlt, hogy az új típusú koronavírus nem csupán feldagasztott médiahiszti, hanem nagyon is komoly világjárvány okozója. Az is biztos, hogy ha már túl leszünk a jelen problémáin, bőven találunk majd levonandó és megszívlelendő tanulságokat. Azt azonban erős túlzásnak érzem, amikor…..
komolytalan samu
2020.03.24 21:59:43
@felső határ nincs: Egyébként a japánban veszteglő hajó, mint petricsésze (ha viszonylag kis mintával is), de viszonylag pontosan mutatja, amit mondok. 713 fertőzöttből 10 haltak meg, 116-an még mindig kezelés alatt állnak. Ha egyetlen további halott sem lenne, a halálozási ráta akkor is 1,4%-os, ami az utasok magasabb átlagéletkorát bevonva alacsonyabb lenne a teljes korfán, viszont az ottani betegek a japán egészségügy csúcsát kapták, ami tömeges fertőzés esetén már keveseknek lenne elérhető.
Ezt nem is annyira neked írtam, továbbra sem zavar mit gondolsz. De más szkeptikusok esetleg elgondolkodnak rajta.
Ezt nem is annyira neked írtam, továbbra sem zavar mit gondolsz. De más szkeptikusok esetleg elgondolkodnak rajta.
komolytalan samu
2020.03.24 22:33:32
@felső határ nincs: Ez egy jogos kérdés, a brit kormány is megpróbálta az idősek szeparációjával, és nyájimmunitással letudni egy héttel ezelőttig. Két ok miatt nem megy.
Nem lehet az időseket szeparálni. Egy részüket igen, de akár kórházban, akár nyugdíjasotthonban, akár a saját lakásában, mindegyik idősnek érintkeznie kell nem szeparáltakkal. Az ápolóval, a postással, a boltossal, vagy azzal, aki a kaját hozza. És azok, bármennyire is óvatosak, hibázni fognak, ahogy az idős sem fogja lefertőtleníteni otthon a leszálított kajacsomagot, aminek a műanyag csomagolásán 3 napig fertőzhet.
A másik ok az, hogy hiába jóval alacsonyabb 60 alatt a mortalitás az idősebbekhez képest, de a fiatalok is nagy számban igénylik kórházi ellátást (a hollandoknál pl. a kórházban ápolt fertőzöttek 40%-a 50 év alatti). Ha csak elméleti lehetősségként is, de elfogadod hogy korlátozás nélkül 60-80% lenne a fertőzési ráta, ez a vírus pár hét, max 2-3 hónap alatt végigsöpörne rajtunk. Amiből viszont az következik, hogy még a fiatalabb betegek is túlterhelnék a rendszert (két hetes átlag kezeléssel számolva egyszerre több tízezer plusz beteg ), azaz rengeteg embernek nem jutna kórházi kezelés, ami viszont a fiatalabbaknál is megdobná a halálozást.
Hát ezért mondott le a brit kormány a nyájimmunitásról.
Nem lehet az időseket szeparálni. Egy részüket igen, de akár kórházban, akár nyugdíjasotthonban, akár a saját lakásában, mindegyik idősnek érintkeznie kell nem szeparáltakkal. Az ápolóval, a postással, a boltossal, vagy azzal, aki a kaját hozza. És azok, bármennyire is óvatosak, hibázni fognak, ahogy az idős sem fogja lefertőtleníteni otthon a leszálított kajacsomagot, aminek a műanyag csomagolásán 3 napig fertőzhet.
A másik ok az, hogy hiába jóval alacsonyabb 60 alatt a mortalitás az idősebbekhez képest, de a fiatalok is nagy számban igénylik kórházi ellátást (a hollandoknál pl. a kórházban ápolt fertőzöttek 40%-a 50 év alatti). Ha csak elméleti lehetősségként is, de elfogadod hogy korlátozás nélkül 60-80% lenne a fertőzési ráta, ez a vírus pár hét, max 2-3 hónap alatt végigsöpörne rajtunk. Amiből viszont az következik, hogy még a fiatalabb betegek is túlterhelnék a rendszert (két hetes átlag kezeléssel számolva egyszerre több tízezer plusz beteg ), azaz rengeteg embernek nem jutna kórházi kezelés, ami viszont a fiatalabbaknál is megdobná a halálozást.
Hát ezért mondott le a brit kormány a nyájimmunitásról.
komolytalan samu
2020.03.24 22:56:47
@felső határ nincs: Föltettél egy őszinte kérdést, ezért arra válaszoltam. A háttérhatalmi részéhez nincs mit hozzáfűznöm, abban én nem utazom.
Hogy egyébként egy rakás más szar is történik közben a világban az természetesen igaz, de az kiszámítható ismerős szar, ez meg nem az. Ezért a para. Ha neadjisten nem tudjuk megállítani, és a vakcinát sem találjuk meg, akkor azzal fogunk együttélni, hogy minden évben legyilkolja a lakosság fél/egy százalékát. A pestissel is együtt éltünk, amin nem tudunk változtatni, azt elfogadjuk. Kínát, Oroszországot meg ne féltsd, csinálják ahogy csinálják, elég nagy fiúk, és hát ők nem aggódnak érted, ebben biztos lehetsz.
Hogy egyébként egy rakás más szar is történik közben a világban az természetesen igaz, de az kiszámítható ismerős szar, ez meg nem az. Ezért a para. Ha neadjisten nem tudjuk megállítani, és a vakcinát sem találjuk meg, akkor azzal fogunk együttélni, hogy minden évben legyilkolja a lakosság fél/egy százalékát. A pestissel is együtt éltünk, amin nem tudunk változtatni, azt elfogadjuk. Kínát, Oroszországot meg ne féltsd, csinálják ahogy csinálják, elég nagy fiúk, és hát ők nem aggódnak érted, ebben biztos lehetsz.
Van egy vállalat, ahol a nagy tekintélyű vezető március 8-án személyesen köszönti a női kollégáit egy-egy cserepecske tulipánnal. Kedves gesztus, igaz?
Van egy vállalat, ahol még a széles szakmai ismeretrendszerrel és kitűnő kommunikációs készségekkel rendelkező nők sem kerülhetnek vezető…..
komolytalan samu
2020.03.09 12:27:15
@Boar.: EU szabvány. Viszont 40kg-os kiszerelés szinte minden zsákos építőanyagból van.
Nemrégen osztottuk meg a Facebook oldalunkon mi is a hírt, hogy a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren (végre valahára) bezár a köznyelv által karámnak vagy bádogkarámnak nevezett utasváró, hiszen elkészült az elvileg sokkal európaibb épület, mely kiváltja a régi, joggal nem túl népszerű…..
A legtöbben szenvedélyesen kutatjuk az igazságot. Rendíthetetlenül hiszünk abban, hogy létezik valamiféle átfogó, egyetemes morál, mely megbízható iránytűt nyújt jó és rossz kapcsán. Csupán egyetlen dologról feledkezünk el. Ahhoz, hogy egyáltalán diskurzust folytathassunk az erkölcsről, legelőször…..
komolytalan samu
2020.01.28 16:27:01
@Zabalint: Nyilván nem a szólásszabadság a felelős Adolfért, arra utaltam, hogy nem volt képes azt a társadalmi feszültséget feloldani. A felemelte helyett pontosabb lett volna azt írni, hogy a szólásszabadságból is képes volt felemelkedni.
komolytalan samu
2020.01.28 18:46:16
@Zabalint: Ezt valóban nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy minden diktatúra (beleértve a nácikat, és a komcsikat is) ugyanúgy a rendszert veszélyeztető fenyegetésre hivatkozva tiltotta be a szólásszabadságot. Az a veszély, amire én mondom, hogy veszély, ugyebár.
Sajnos Popper hamis paradoxona ma is folyamatosan ott motoszkál ebben a kérdésben, nagyon ideje lenne elengedni azt.
Sajnos Popper hamis paradoxona ma is folyamatosan ott motoszkál ebben a kérdésben, nagyon ideje lenne elengedni azt.
Nem Patrick J. Deneen az egyetlen aki temeti a liberalizmust. Ő csupán azon kevesek egyike, aki 2018-ban egy komplett könyvet szentelt a témának, mely tavaly magyar nyelven is megjelent. A szerző - az Indiana állambeli Notre Dame egyetem politikatudományokat oktató professzora - művében mindvégig…..
komolytalan samu
2020.01.28 00:16:52
@jonatanxx: Ez így nem igaz. A tőzsde csak rövid távon win/loose, egy hosszabb távon emelkedő tőzsde mellett (és hosszú távon emelkedik) az átlagos kereskedő pozitív, és még a vesztesek jelentős része is pozitívban zár. Én is adtam el már úgy közel 100%-os nyereséggel, hogy a tőlem vásárló is még bőven pozitívan száll ki a buliból.
komolytalan samu
2020.01.28 11:54:10
@G. Nagy László: Detto közgazda, és egy darabig ezt a területet kutattam.
Speciális terület, nagyon egyedi közgazdasági sajátoságokkal. A szabad piac vs állami beavatkozásra meg egy egyszerű példa: legyen víz/internet szolgáltatás. Magas belépési, ill. fix költség, annyira magas, hogy párhuzamos fizikai infrastruktúrát kevés helyen (net), vagy egyáltalán nem(víz) éri meg kiépíteni. Relatív alacsony változó költség.
Ez a költségstruktúra vezet lényegében a természetes monopólium állapotához az adott piacon. (közlegelők, közjavak stb)
Mivel a monopolárazás (érted) a fogyasztók jelentős részét kiszorítja, és a fizetőképes vevők is jóval magasabb áron jutnak hozzá, ezért ezek a piacok jellemzően vagy állami tulajdonban működnek, vagy olyan szabályozás szükséges, ami ezt a monopol állapotot megszünteti.
Az utóbbira több megoldás létezik, a mesterséges versenyzői piacoktól (UK ben ezzel a megoldással operáltak) az olyan megoldásokig,, mint ami nálunk is működik az ISP-k piacán: a fizikai szolgáltatás/infrastruktúra leválasztása az internet szolgáltatástól. Utóbbi esetben az állam a fizikai szolgáltatás felépítésért/üzemeltetéséért egy stabil és visz. magas, de a monopol árnál jóval alacsonyabb díjat engedélyez a hálózat tulajdonosának, viszont kötelezi a hálózat megnyitására más szolgáltatók felé. A net előfizetési díjak a 2000-es években ennek bevezetése után kezdett zuhanni, és ez a tapasztalat nagyjából az egész világon általános.
A facebook esetén természetesen előfordulhat a bukása, de ahhoz hogy egy kritikus tömeg egy alternatív közösségi hálón létrejöjjön a facebooknak teljesen be kell néznie egy potenciálisan életveszélyes rivális felemelkedését. Az irgalmatlan tőketartalékával még akkor is ki tud vásárolni egy ilyen riválist, ha viszonylag későn kapcsol, és lassan érti meg a fogyasztói igények változásait. És közben végig mellette áll a hálózati hatás, ami ugye lényegében azt jelenti, hogy felhasználók számára nem maga a szolgáltatás/felület az érték, hanem elsősorban a kapcsolatok száma. Ez az utóbbi tényező az, ami stabil monopoljelleget biztosít ezen a piacon.
A bankválságot illetően abban egyetértek, hogy a kezelése és a felelősség elkenése botrányos volt (az elmúlt 80 év legnagyobb lyukát ütötte a kapitalizmus hitelességén), de azt azért látni kell, hogy nincs az a biztosítói piac, ami az akkori összeomlást ki tudta volna fizetni és emberek tíz/száz milliói veszítették volna el az EÜ/Nyugdíj és egyéb megtakarításaikat, ha hagyják csődbe menni a rendszert. A felelősséget a banki tulajdonosokon, és leginkább a vezetésen kellett volna behajtani, utóbbiak esetén büntetőjogilag is. Ennek az elmaradása az igazán nagy probléma.
Speciális terület, nagyon egyedi közgazdasági sajátoságokkal. A szabad piac vs állami beavatkozásra meg egy egyszerű példa: legyen víz/internet szolgáltatás. Magas belépési, ill. fix költség, annyira magas, hogy párhuzamos fizikai infrastruktúrát kevés helyen (net), vagy egyáltalán nem(víz) éri meg kiépíteni. Relatív alacsony változó költség.
Ez a költségstruktúra vezet lényegében a természetes monopólium állapotához az adott piacon. (közlegelők, közjavak stb)
Mivel a monopolárazás (érted) a fogyasztók jelentős részét kiszorítja, és a fizetőképes vevők is jóval magasabb áron jutnak hozzá, ezért ezek a piacok jellemzően vagy állami tulajdonban működnek, vagy olyan szabályozás szükséges, ami ezt a monopol állapotot megszünteti.
Az utóbbira több megoldás létezik, a mesterséges versenyzői piacoktól (UK ben ezzel a megoldással operáltak) az olyan megoldásokig,, mint ami nálunk is működik az ISP-k piacán: a fizikai szolgáltatás/infrastruktúra leválasztása az internet szolgáltatástól. Utóbbi esetben az állam a fizikai szolgáltatás felépítésért/üzemeltetéséért egy stabil és visz. magas, de a monopol árnál jóval alacsonyabb díjat engedélyez a hálózat tulajdonosának, viszont kötelezi a hálózat megnyitására más szolgáltatók felé. A net előfizetési díjak a 2000-es években ennek bevezetése után kezdett zuhanni, és ez a tapasztalat nagyjából az egész világon általános.
A facebook esetén természetesen előfordulhat a bukása, de ahhoz hogy egy kritikus tömeg egy alternatív közösségi hálón létrejöjjön a facebooknak teljesen be kell néznie egy potenciálisan életveszélyes rivális felemelkedését. Az irgalmatlan tőketartalékával még akkor is ki tud vásárolni egy ilyen riválist, ha viszonylag későn kapcsol, és lassan érti meg a fogyasztói igények változásait. És közben végig mellette áll a hálózati hatás, ami ugye lényegében azt jelenti, hogy felhasználók számára nem maga a szolgáltatás/felület az érték, hanem elsősorban a kapcsolatok száma. Ez az utóbbi tényező az, ami stabil monopoljelleget biztosít ezen a piacon.
A bankválságot illetően abban egyetértek, hogy a kezelése és a felelősség elkenése botrányos volt (az elmúlt 80 év legnagyobb lyukát ütötte a kapitalizmus hitelességén), de azt azért látni kell, hogy nincs az a biztosítói piac, ami az akkori összeomlást ki tudta volna fizetni és emberek tíz/száz milliói veszítették volna el az EÜ/Nyugdíj és egyéb megtakarításaikat, ha hagyják csődbe menni a rendszert. A felelősséget a banki tulajdonosokon, és leginkább a vezetésen kellett volna behajtani, utóbbiak esetén büntetőjogilag is. Ennek az elmaradása az igazán nagy probléma.
komolytalan samu
2020.01.28 17:35:07
@Zabalint: A social networkok piacán a Facebook eléri a monopol pozíciót (ami ugye nem 100%), és akkor az instát, amit felvásárolt, bele sem számoltam. Sem felhasználói aktivitásban, sem bevételben. Ha új versenyző bukkan fel, azt dollártízmilliárdok erejéig is fel tudja vásárolni (ahogy az instagrammal is tette, vagy a google a youtube-al). Azon a piacon, ahol a facebook van, felhasználói számban és bevételben nincs komoly kihívója. Még a google sem az, pedig nem egyszer futottak neki, és nem kis befektetéssel.
Hosszú távon egy technológiai átalakulással, új piacok megjelenésével természetesen csökkenhet a jelentősége. Nem garantált, hogy csökkenni fog, de csökkenhet. Viszont a jelenlegi súlya, lehetőségei és az ebből fakadó veszély már túlmutat a gazdasági szabályozás keretein is. A facebook (és a google) ma már képes a demokratikus véleménynyilvánítást, döntéshozatalt is manipulálni, ami szerintem megengedhetetlen kockázat.
Eleve abszurd, hogy a platformokra vonatkozó szabályozás érvényessége alatt a törvényi kereteken túl megszabhatják a szólásszabadság határait.
Hosszú távon egy technológiai átalakulással, új piacok megjelenésével természetesen csökkenhet a jelentősége. Nem garantált, hogy csökkenni fog, de csökkenhet. Viszont a jelenlegi súlya, lehetőségei és az ebből fakadó veszély már túlmutat a gazdasági szabályozás keretein is. A facebook (és a google) ma már képes a demokratikus véleménynyilvánítást, döntéshozatalt is manipulálni, ami szerintem megengedhetetlen kockázat.
Eleve abszurd, hogy a platformokra vonatkozó szabályozás érvényessége alatt a törvényi kereteken túl megszabhatják a szólásszabadság határait.
„Az új híd akár 35-50 ezer autóval is csökkenthetné a belvárosi hidak, és napi 6 ezer autóval a belső Üllői út forgalmát” – ezzel az érvvel igyekszik indokolni a kormány a Galvani-híd megépítésének tervét. Az eddigi tapasztalatok viszont ezt egyáltalán nem támasztják alá.
A Galvani híd és a…..
komolytalan samu
2020.01.24 11:08:29
@lbalazs67: Vácott spec elég jó a P+R, talán az egyik legjobb az egész országban. Tény, hogy a kapacitása tetején üzemel, de ugye használják is. Ha mindenhol olyan színvonalú lenne, az talán már érezhetően csökkentené az agglomerációs autós forgalmat is. A váci vonalon a nagyobb gyűjtőpontokra (Göd, Dunakeszi) helyezett P+R parkolók és ezzel együtt a járatok sűrítése és a BP-i vágányok felújítása tudna javítani. Amíg a fenti 3 feltételből egy hiányzik (de a parkoló+járatsűrítés abszolút csak együtt érdemes), addig nem is érdemes belekezdeni.
Persze részlegesen, mert Nagykovácsiból, Budaörsről a büdös életben nem lesz hatékony közösségi közlekedés és még az elvileg megoldható régióknál (Gödöllő, Veres, Szentendre, Pomáz etc) is ezermilliárdos fejlesztésekről beszélünk. És ez csak az agglomeráció, a BP-en belüli és az országos közösségi közlekedés, vagy a regionális nagyvárosi ingázás (Győr, Szeged, Pécs, Debrecen stb) ennek a sokszorosa. Ennyi pénz egyszerűen nincs, Bp-en pedig még ennek a töredéke sem lesz, mert Pest megye leválásával az uniós források nagy része megszűnik a főváros számára a következő ciklusban.
A tömegközlekedésben alapvető és megvalósítható minőségi ugrás szerintem az önvezető és elektromos buszokkal lehetséges. A két legmagasabb költségelem, - üzemanyag, sofőr, plusz az egyszerűbb motorok miatt alacsonyabb karbantartási költségekkel valószínűleg már lehet olyan sűrűségű, rugalmas és alacsony költségszintű tömegközlekedést csinálni, amiért az emberek nagy része hajlandó lesz azon utazni autó helyett és ez a kisvárosoktól fölfelé minden településen működő modell lehet.
Persze részlegesen, mert Nagykovácsiból, Budaörsről a büdös életben nem lesz hatékony közösségi közlekedés és még az elvileg megoldható régióknál (Gödöllő, Veres, Szentendre, Pomáz etc) is ezermilliárdos fejlesztésekről beszélünk. És ez csak az agglomeráció, a BP-en belüli és az országos közösségi közlekedés, vagy a regionális nagyvárosi ingázás (Győr, Szeged, Pécs, Debrecen stb) ennek a sokszorosa. Ennyi pénz egyszerűen nincs, Bp-en pedig még ennek a töredéke sem lesz, mert Pest megye leválásával az uniós források nagy része megszűnik a főváros számára a következő ciklusban.
A tömegközlekedésben alapvető és megvalósítható minőségi ugrás szerintem az önvezető és elektromos buszokkal lehetséges. A két legmagasabb költségelem, - üzemanyag, sofőr, plusz az egyszerűbb motorok miatt alacsonyabb karbantartási költségekkel valószínűleg már lehet olyan sűrűségű, rugalmas és alacsony költségszintű tömegközlekedést csinálni, amiért az emberek nagy része hajlandó lesz azon utazni autó helyett és ez a kisvárosoktól fölfelé minden településen működő modell lehet.
komolytalan samu
2020.01.24 13:28:04
@Arcade Macho: Ok, Budaörs rossz példa volt, Budakeszi akart lenni :D
Amikor az ösztönzőkről és a nem közvetlen költségekről beszélünk, itt: kinek és mennyit kellene fizetni a jobb agglomerációs közlekedésért, akkor iszonyat bonyolulttá válik a matek. Az igaz, hogy az agglomerációs településekről bejárók terhelik a környezetet, és a fővárost is, de közben a Bp-i munkahelyükön termelik az adóbevételt a kerületnek/fővárosnak is, amelyek az agglomerációs munkaerő nélkül rohadt nagy bajban lennének.
A dugóban állást az állampolgár bele tudja kalkulálni a
zöldövezetbe épített házába. Ha elviselhetetlenné válik, akkor keres egy olyan helyet, ahol elviselhetőbb, de ha elkezded beépíteni a környezeti terhelést is, akkor annak terheit, költségeit még tisztán költségalapon is nehéz korrektül szétteríteni. Pedig az önmagában kb ahhoz vezetne, hogy a tömegközlekedéssel nem, vagy csak értelmetlenül drágán megvalósíthatóan működő agglomerációs területek lusxusnegyedekké válnak, a leggazdagabbak kiváltságává.
Építhet Telki és Nagykovácsi P+R-t, mivel onnan max busszal lehetne tömegközlekedést csinálni, az nem terelné a tömegközlekedés felé az ott élőket. Most azért nem, mert busszal a tömeg miatt semmivel sem gyorsabb bejutni mint autóval, ha pedig adókkal/díjakkal annyira emelnék meg az autós bejárás költségét, ami már érezhetően csökkentené a forgalmat, akkor a forgalom azért csökkenne, mert az emberek inkább elköltöznének onnan, az ott maradók meg kifizetnék.
Vannak agglomerációs helyek, ahonnan a tömegközlekedés a most belátható időtávig (a potenciális technológiai fejlesztésekkel, mint az önvezető elektromos buszok is) marginális marad.
Amikor az ösztönzőkről és a nem közvetlen költségekről beszélünk, itt: kinek és mennyit kellene fizetni a jobb agglomerációs közlekedésért, akkor iszonyat bonyolulttá válik a matek. Az igaz, hogy az agglomerációs településekről bejárók terhelik a környezetet, és a fővárost is, de közben a Bp-i munkahelyükön termelik az adóbevételt a kerületnek/fővárosnak is, amelyek az agglomerációs munkaerő nélkül rohadt nagy bajban lennének.
A dugóban állást az állampolgár bele tudja kalkulálni a
zöldövezetbe épített házába. Ha elviselhetetlenné válik, akkor keres egy olyan helyet, ahol elviselhetőbb, de ha elkezded beépíteni a környezeti terhelést is, akkor annak terheit, költségeit még tisztán költségalapon is nehéz korrektül szétteríteni. Pedig az önmagában kb ahhoz vezetne, hogy a tömegközlekedéssel nem, vagy csak értelmetlenül drágán megvalósíthatóan működő agglomerációs területek lusxusnegyedekké válnak, a leggazdagabbak kiváltságává.
Építhet Telki és Nagykovácsi P+R-t, mivel onnan max busszal lehetne tömegközlekedést csinálni, az nem terelné a tömegközlekedés felé az ott élőket. Most azért nem, mert busszal a tömeg miatt semmivel sem gyorsabb bejutni mint autóval, ha pedig adókkal/díjakkal annyira emelnék meg az autós bejárás költségét, ami már érezhetően csökkentené a forgalmat, akkor a forgalom azért csökkenne, mert az emberek inkább elköltöznének onnan, az ott maradók meg kifizetnék.
Vannak agglomerációs helyek, ahonnan a tömegközlekedés a most belátható időtávig (a potenciális technológiai fejlesztésekkel, mint az önvezető elektromos buszok is) marginális marad.
komolytalan samu
2020.01.24 15:34:30
@Arcade Macho: Van egy jó ismerősöm Nagykovácsiban :D. Nem azért költözött ki, mert trendi volt, és ő egy paraszt, (természetmániás, túrázós iszonyat jó fej arc), hanem azért, mert akkor még olcsón lehetett telket venni Budapesthez közel, egy amúgy gyönyörű és tiszta környezetben, ami két asztmás gyerek mellett pláne fontos volt.
Az emberek fontossági sorrendeket állítanak fel, és bizony a saját meg a gyerekeid élete fontosabb egy viszonylag homályos és távolba vesző problémánál (ami 15 éve, amikor kiköltözött ráadásul messze nem volt ennyire ismert, átgondolt probléma).
Egyáltalán nem örül annak, hogy autóval kell bejárnia. Nem csak a dugó, de a szennyezés okán sem. Viszont egy ház félig csapdahelyzet is: törlesztés, munkahely, iskola - nem olyan könnyű váltani.
Általánosságban meg még egyszer: a helyi önkormányzat szarrá adóztathatja a polgárait, de azzal csak azt tudja ott elérni, hogy elköltöznek onnan az emberek, mert amíg ennyien laknak ott, addig tiszta oxigént eregető busszal sem fognak hamarabb bejutni az emberek. Viszont olyat egyetlen önkormányzat sem fog tenni, hogy szándékosan csökkentse a lakosságát.
Az emberek fontossági sorrendeket állítanak fel, és bizony a saját meg a gyerekeid élete fontosabb egy viszonylag homályos és távolba vesző problémánál (ami 15 éve, amikor kiköltözött ráadásul messze nem volt ennyire ismert, átgondolt probléma).
Egyáltalán nem örül annak, hogy autóval kell bejárnia. Nem csak a dugó, de a szennyezés okán sem. Viszont egy ház félig csapdahelyzet is: törlesztés, munkahely, iskola - nem olyan könnyű váltani.
Általánosságban meg még egyszer: a helyi önkormányzat szarrá adóztathatja a polgárait, de azzal csak azt tudja ott elérni, hogy elköltöznek onnan az emberek, mert amíg ennyien laknak ott, addig tiszta oxigént eregető busszal sem fognak hamarabb bejutni az emberek. Viszont olyat egyetlen önkormányzat sem fog tenni, hogy szándékosan csökkentse a lakosságát.
Vonatközlekedés pusztán nappanelekkel? Sajnos még nem terjedt el ez a megoldás, mindössze egy 3 kilométeres, teljesen egyenes sínszakaszon működik. De a lényeg, hogy létezik már olyan vasút, amelyik pusztán a vagonok tetejére és az állomásokra szerelt napelemeit használja a…..
komolytalan samu
2019.12.12 13:36:58
Ha ez az egyetlen, akkor Pest megye Ausztráliában van!!! Hozzáteszem a Kismaros-Murwillumbah-Királyrét útvonal nem csak gyönyörű, de a cikk állításával ellentétben nem 3, hanem 11 kilométer, igaz a tengerpartot elcsalták a gxcik a végén.
www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=2127&rfa=72
Kérdés: ha valakit tényleg, őszintén érdekel az alternatív energia, meg közlekedés, az hogyan nem tud erről? Egy dolog rátalálni valami zöldoldalon az ausztrál vonatra és lefordítani a menőséget, de amikor már évek óta működik a fővárostól alig több mint fél órányi vonatútra egy hosszabb ugyanolyan vonat, attól az egésznek lesz egy ilyen kínos érzete, amiben online likelovagok akarják megváltani a világot, szigorúan a moniitor előtt.
ps: simán lehet, hogy igazságtalan vagyok, de az utóbbi időben a megjátszott, tudatlan zöldeskedés annyi példájával találkozom, amire harapok.
www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=2127&rfa=72
Kérdés: ha valakit tényleg, őszintén érdekel az alternatív energia, meg közlekedés, az hogyan nem tud erről? Egy dolog rátalálni valami zöldoldalon az ausztrál vonatra és lefordítani a menőséget, de amikor már évek óta működik a fővárostól alig több mint fél órányi vonatútra egy hosszabb ugyanolyan vonat, attól az egésznek lesz egy ilyen kínos érzete, amiben online likelovagok akarják megváltani a világot, szigorúan a moniitor előtt.
ps: simán lehet, hogy igazságtalan vagyok, de az utóbbi időben a megjátszott, tudatlan zöldeskedés annyi példájával találkozom, amire harapok.
Sokszor igaz az, hogy a jobb körülmények nem feltétlenül párosulnak szakmailag is jobb teljesítménnyel. Sokszor szokás ezt felróni például a brit egészségügynek, ami az ottani közélet egyik állandó témája. Zsuzsának betegként is volt alkalma mind a brit, mind a magyar…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ez a standard gondolkodás Európáról és a tagjairól. Amit nem vesztek észre, hogy a nyelvek kivételével Európa kulturális, gazdaság, civilizációs értelemben egységes. Ami azt illeti, már majd ezer éve az, a különbségek csak belülről, egymáshoz képest látszanak jelentősnek, bárhonnan máshonnan üvöltően világos a civilizációs egység.
A szerzetesek már 900 éve hurcolták ugyanazokat a könyveket összevissza Európában, és a rettentő különbségek dacára az Angol a Magyar Francia etc. királlyal együtt ment Szentföldet hódítani ugyanakkor, nem mellesleg a parlamentarizmus gyökere, a Magna Charta után alig 50 évvel jelent meg funkciójában ugyanaz a jogi politikai alapgondolat az Aranybullában. Az Európa szerte kialakuló egyetemek, a vallási mozgalmak, a gazdasági és technológiai fejlődés, ha csúszásokkal is, mindenhol megjelent Európában. Nekem meg nyolc különböző náció van a felmenőim között, és nem egy bevándorló országban, hanem Európa közepén.
Az egységes Európa képzete a nyelvek mellett (és nem is elsősorban a miatt), azért nem valósult meg, mert nem volt rá szükség. Európa úgy hódította meg a világot, hogy külön-külön is sikerült,miközben egymással is folyamatosan háborúztunk. Ha valami ennyire sikeres, ha közel ezer éve nem érte alapvető, az egész civilizációt fenyegető kihívás, akkor nem is létezett az a külső pont, ahonnan a közös veszítenivaló láthatóvá válik és amíg az nem látszik, addig nincs közösség tudat sem. (amikor az ilyen alapvető fenyegetéseknek csak a szele meglegyintette Európát lásd. a korai arab hódításokat, vagy a törököket, ha alkalmilag de azonnal kialakult az összefogás, csak ezek mind a nemzeti identitások kialakulása előtt történtek, az elitek és nem a népek összefogásai voltak).
A közös alapvető fenyegetés hiányán túl kizárólag a nyelvek megosztottsága akadályoz minket abban, hogy az európai identitás létrejöjjön, de az angol világnyelvé válásával, és a fordító programokkal ez már most kezd elhárulni. A közös identitás már most csírázik, bármely olyan youtube videóban, ahol Európát külső szemszögből nézik (USA-ból, Ázsiából), legyen az a kulturális örökségünk, vagy a bármi máshoz viszonyítva különleges szociális rendszereink, ott ez a közös tudat már most megvillan, sőt helyenként világos kontúrjai vannak.
Nagyobb összeget fel teszek arra, hogy ha az EU szétesése előtt ér minket egy komolyabb civilizációs fenyegetés, akkor ez egy-két évtized alatt ki fog alakulni, csak nem biztos, hogy lesz ilyen.