Adatok
matthaios
0 bejegyzést írt és 5252 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
..
Alább a magyar jezsuita Jálics Ferenc egyik írását adjuk közre. A világ egyik ma élő legjelentősebb lelki tanítója, több mint húszezer embernek adott személyesen kísért lelkigyakorlatot. Írása az imaélet fejlődéséről szól, ezt a jelenséget az egyház szemlélődő imahagyományának folyamába állítja..
matthaios
2018.12.01 14:38:48
@jabbok:
A teológus is egy hivatás az Egyházban és ebbe a hivatásba az igazi teológus teljes személyiségét beleadja. Hosszú távon torzul a személyiség, ha ez rossz teológiára épül. A lelkivezetői hivatás gyakran kapcsolódhat a teológus hivatásához, de ez nem szükségszerű.
A teológus is egy hivatás az Egyházban és ebbe a hivatásba az igazi teológus teljes személyiségét beleadja. Hosszú távon torzul a személyiség, ha ez rossz teológiára épül. A lelkivezetői hivatás gyakran kapcsolódhat a teológus hivatásához, de ez nem szükségszerű.
matthaios
2018.12.04 17:39:08
@pacsy:
Mar többször céloztam, arra, hogy befejezettnek tekintem működésemet a jezsuita blogon. Ez a blog nem alkalmas azoknak a teológiai vitáknak a lefolytatására, amelyek ma annyira fontosak, mint egykor például az arianista viták. Ma a kulcskérdés a hitletétemény átadásának sértetlensége. Az ortodoxia annak idején politikailag szinte reménytelen helyzetbe került az arianizmussal szemben, mégis az ortodoxia maradt meg. Most szem lesz ez másként, de nem tudom, hogyan valósul meg ez a jövőben.
Úgy gondolom, hogy már teljesítettem azt, amit a jezsuita blogon voltam hivatott tenni. ezért tényleg komolyan gondolom azt, ami mondtam, még ha néha talán meg is szeg(t)em ezt.
Mar többször céloztam, arra, hogy befejezettnek tekintem működésemet a jezsuita blogon. Ez a blog nem alkalmas azoknak a teológiai vitáknak a lefolytatására, amelyek ma annyira fontosak, mint egykor például az arianista viták. Ma a kulcskérdés a hitletétemény átadásának sértetlensége. Az ortodoxia annak idején politikailag szinte reménytelen helyzetbe került az arianizmussal szemben, mégis az ortodoxia maradt meg. Most szem lesz ez másként, de nem tudom, hogyan valósul meg ez a jövőben.
Úgy gondolom, hogy már teljesítettem azt, amit a jezsuita blogon voltam hivatott tenni. ezért tényleg komolyan gondolom azt, ami mondtam, még ha néha talán meg is szeg(t)em ezt.
Már született két lányuk. Aztán a feleség ismét áldott állapotba került, és a magzat szintén lány lett. Ezért a férj nem akarta engedni, hogy a gyermek megszülessen, mivel ő fiút szeretett volna. (Vietnámban és Kínában ez a terhesség-megszakítások egyik fő oka). A feleség azonban hallani sem akart…..
matthaios
2018.11.08 10:04:54
@Kajla:
'A beszéd megpróbál túlmutatni a szavak jelentésén.'
Szerintem ez így nem pontos, mert ez jelentésnélküliségre utalhat, ami viszont értelmetlenségre. A beszéd közvetítő, a belső tartalom közvetítője. Az viszont igaz, hogy a beszéd feltár, rámutat olyan jelentésekre, amelyek első pillanatra nem vehetők észre.
A hasonlat, az analógia ennek esete például. A „fiú” szó jelentéséből egy olyan jelentésre jut, amely már nem a földi fiúságra utal, hanem Isten Fiára. A földi fiúság és a második személy fiúsága között valódi hasonlóság van, ugyanakkor ezek mégis a létezés két végtelenül különböző rendjébe tartoznak.
Nem kellene ráerőltetni mindenkire, hogy Saint-Exupery egyébként szép szövegét az igazság általános helyeként tekintse. Lehet ez valaki számra ilyen, más számára meg más (ezt még csak nem is feltétlenül kizáró) helyek vannak.
Az egyértelműséggel kapcsolatban pedig annyit, hogy a beszédnek sokszor éppen az a feladata, hogy megvilágítsa azt az értelmet, amely a beszélgetőkben közös. Így például az analógiáknál. A beszéd viszont értelmetlenné válik, ha ilyenek eleve nincsenek. Valakik makacsul a „vár” szót főnévként (erődítmény), mások meg igeként (x vár y-ra) használják.
Bocsáss meg, de nem tűnnek nagyon erősnek erkölcstani ismereteid. Nem tudom megvannak-e még jegyzeteid?
'A beszéd megpróbál túlmutatni a szavak jelentésén.'
Szerintem ez így nem pontos, mert ez jelentésnélküliségre utalhat, ami viszont értelmetlenségre. A beszéd közvetítő, a belső tartalom közvetítője. Az viszont igaz, hogy a beszéd feltár, rámutat olyan jelentésekre, amelyek első pillanatra nem vehetők észre.
A hasonlat, az analógia ennek esete például. A „fiú” szó jelentéséből egy olyan jelentésre jut, amely már nem a földi fiúságra utal, hanem Isten Fiára. A földi fiúság és a második személy fiúsága között valódi hasonlóság van, ugyanakkor ezek mégis a létezés két végtelenül különböző rendjébe tartoznak.
Nem kellene ráerőltetni mindenkire, hogy Saint-Exupery egyébként szép szövegét az igazság általános helyeként tekintse. Lehet ez valaki számra ilyen, más számára meg más (ezt még csak nem is feltétlenül kizáró) helyek vannak.
Az egyértelműséggel kapcsolatban pedig annyit, hogy a beszédnek sokszor éppen az a feladata, hogy megvilágítsa azt az értelmet, amely a beszélgetőkben közös. Így például az analógiáknál. A beszéd viszont értelmetlenné válik, ha ilyenek eleve nincsenek. Valakik makacsul a „vár” szót főnévként (erődítmény), mások meg igeként (x vár y-ra) használják.
Bocsáss meg, de nem tűnnek nagyon erősnek erkölcstani ismereteid. Nem tudom megvannak-e még jegyzeteid?
matthaios
2018.11.08 10:08:17
matthaios
2018.11.08 12:39:39
@Pandit:
Be kell vallanom, hogy szándékaim ellenére keveredtem most intenzív beszélgetésbe a jezsuita blogon. Úgy gondolom, hogy a jezsuita blogon már elmondtam azt, amit el kellett mondanom, ezért nem nagyon akarok már a blog aktív résztvevője lenni. Most csak azért szólaltam meg, mert valamilyen „vájtfűlű” intellektuális disputa keretében jelent meg az az erkölcsi relativizmus, ami szemben áll a hittel. Nem gondolom, hogy @jabbok: részéről ez komolyan fölmerülne, mert ez ellentétben állna azzal, akit évek óta ismerek a jezsuita blogról.
De egy kicsit furcsa volt számomra ez a vita. Eszembe jutnak azok a műveletlen galileai halászok, akikre Jézus Krisztus bízta tanításának, művének elterjesztését.
@Kajla: fölsorolt eseteket az erkölcsi relativizmus támogatására, de ezek erre nem igazán alkalmasak. Csak ezért hivatkoztam a jegyzetekre, mert biztos vagyok abban, hogy sem Medvigy Mihály, sem Jelenits István nem voltak az erkölcsi relativizmus álláspontján.
Be kell vallanom, hogy szándékaim ellenére keveredtem most intenzív beszélgetésbe a jezsuita blogon. Úgy gondolom, hogy a jezsuita blogon már elmondtam azt, amit el kellett mondanom, ezért nem nagyon akarok már a blog aktív résztvevője lenni. Most csak azért szólaltam meg, mert valamilyen „vájtfűlű” intellektuális disputa keretében jelent meg az az erkölcsi relativizmus, ami szemben áll a hittel. Nem gondolom, hogy @jabbok: részéről ez komolyan fölmerülne, mert ez ellentétben állna azzal, akit évek óta ismerek a jezsuita blogról.
De egy kicsit furcsa volt számomra ez a vita. Eszembe jutnak azok a műveletlen galileai halászok, akikre Jézus Krisztus bízta tanításának, művének elterjesztését.
@Kajla: fölsorolt eseteket az erkölcsi relativizmus támogatására, de ezek erre nem igazán alkalmasak. Csak ezért hivatkoztam a jegyzetekre, mert biztos vagyok abban, hogy sem Medvigy Mihály, sem Jelenits István nem voltak az erkölcsi relativizmus álláspontján.
Jezsuita bloggerek
Megismerni Őt a szentáldozásban – a jezsuiták és az Eucharisztia
2018.09.20 16:40:59
Augusztus elején Esztergomban Szent Ignác-napi búcsún prédikáltam a vízivárosi templomban rendalapítónk és az Eucharisztia kapcsolatáról. Ebből nőtt ki ez a bejegyzés, amiben a jezsuiták és az Eucharisztia kapcsolatát szeretném körbejárni. Miképp van jelen az eucharisztikus lelkiség a rendalapító…..
matthaios
2018.09.24 10:58:56
@türkiz:
A bűn az erkölcsi világrend megsértése. A bűn valamilyen teremtett jó Isten elébe helyezése. Ezért a bűnnel ideig való büntetés, vezeklés is együtt jár. Soha senki nem mondta azt, hogy áldozáshoz csak azok járulhatnak, akik az általuk elkövetett bűnök minden terhétől mentesek. A feltétel a megszentelő kegyelem állapota, a szeretet állapota, amellyel összeférhetetlen a a bánat nélküli halálos bűn állapota.
A bűn az erkölcsi világrend megsértése. A bűn valamilyen teremtett jó Isten elébe helyezése. Ezért a bűnnel ideig való büntetés, vezeklés is együtt jár. Soha senki nem mondta azt, hogy áldozáshoz csak azok járulhatnak, akik az általuk elkövetett bűnök minden terhétől mentesek. A feltétel a megszentelő kegyelem állapota, a szeretet állapota, amellyel összeférhetetlen a a bánat nélküli halálos bűn állapota.
matthaios
2018.09.24 18:16:41
matthaios
2018.09.28 14:03:39
Jezsuita bloggerek
Kik akarják megbuktatni a pápát? Adalékok a Viganò-dossziéhoz
2018.09.10 21:33:00
„A Viganò mögötti hatalmak elsősorban megbuktatni akarják Ferenc pápát” – Sputnik Italia. Andrea Tornielli, a Vatican Insider szerzője 2018. szeptember 2-án interjút adott Marina Tantushvan újságírónőnek a Viganò-ügyről, amely továbbgyűrűzik a nemzetközi médiában. Tornielli egyik kommentárját már…..
matthaios
2018.09.25 11:21:02
@I_Isti:
Nem tudom, hová akarsz kilyukadni, de amit írtál, az egyáltalán nem érv Mária örök szüzessége ellen. Amit te nem tudsz elképzelni, az én el tudom képzelni.
De durva katolikus ellenes támadásnak persze jó. Komolyan gondolkozom azon, hogy ezt a blogot itt hagyom a katolikus ellenes trollok intenzív jelenléte miatt. Fogalmam sincs például arról, hogy hogy kapcsolódik ez megjegyzés az eredeti bejegyzéshez.
A sértő, de alacsony színvonalú verbális agresszió eseteivel állunk szemben.
Nem tudom, hová akarsz kilyukadni, de amit írtál, az egyáltalán nem érv Mária örök szüzessége ellen. Amit te nem tudsz elképzelni, az én el tudom képzelni.
De durva katolikus ellenes támadásnak persze jó. Komolyan gondolkozom azon, hogy ezt a blogot itt hagyom a katolikus ellenes trollok intenzív jelenléte miatt. Fogalmam sincs például arról, hogy hogy kapcsolódik ez megjegyzés az eredeti bejegyzéshez.
A sértő, de alacsony színvonalú verbális agresszió eseteivel állunk szemben.
matthaios
2018.09.25 11:37:21
@I_Isti:
Tényleg nem veszed észre, hogy nem a Szentírásból vett mondat ellen van kifogás, hanem az abból levont feltételezésed ellen? Tényleg?
Nem veszed észre, hogy az igazolatlan rágalmazást folytatjátok itt, de nagyon alacsony színvonalon.
Na még most válaszoltam.
Tényleg nem veszed észre, hogy nem a Szentírásból vett mondat ellen van kifogás, hanem az abból levont feltételezésed ellen? Tényleg?
Nem veszed észre, hogy az igazolatlan rágalmazást folytatjátok itt, de nagyon alacsony színvonalon.
Na még most válaszoltam.
matthaios
2018.09.25 11:52:25
Jezsuita bloggerek
A kozmopolitizmusé a jövő? Megjegyzések a világ amerikanizálódásának tételéhez
2018.08.31 17:09:19
„A keresztények tehát legyenek rajta, hogy a kultúrának korunkra jellemző megnyilatkozásait és tömegmozgalmait emberies és keresztény szellem hassa át” (GS 61).
Milyen világ vár ránk? Vajon egy hegemón amerikai világkultúra kialakulásával kell számolnunk, vagy kicsiny elszigetelt kulturális…..
matthaios
2018.09.13 21:54:28
@Felicitasz:
„Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák” (Mt 5, 13).
A médiát olvasva, mintha a só elvesztené ízét. A botrányok ellenére is azonban mégis az Egyház üdvösség szentsége a világ számára, mert ebből nincs másik, amivel ez helyettesíthető lenne. Alapítójának megbízásából ez az üdvösség, az Igazság közvetítője az emberiség számára. Ez még a botrányok ellenére is így van és így fog maradni Krisztus második eljöveteléig.
Ez az Egyház, amelyet most bizonyos szempontból jogosan, máskor meg túlozva támadnak, két évezred alatt tagjait a mennyei Jeruzsálembe vezette, a mennyei Jeruzsálem lakói az Egyház üdvözült tagjai. És ma is teszi ezt a hierarchia vezetésével, még akkor is, ha a hierarchiának még igen magas helyein is méltatlan emberek vannak.
„Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák” (Mt 5, 13).
A médiát olvasva, mintha a só elvesztené ízét. A botrányok ellenére is azonban mégis az Egyház üdvösség szentsége a világ számára, mert ebből nincs másik, amivel ez helyettesíthető lenne. Alapítójának megbízásából ez az üdvösség, az Igazság közvetítője az emberiség számára. Ez még a botrányok ellenére is így van és így fog maradni Krisztus második eljöveteléig.
Ez az Egyház, amelyet most bizonyos szempontból jogosan, máskor meg túlozva támadnak, két évezred alatt tagjait a mennyei Jeruzsálembe vezette, a mennyei Jeruzsálem lakói az Egyház üdvözült tagjai. És ma is teszi ezt a hierarchia vezetésével, még akkor is, ha a hierarchiának még igen magas helyein is méltatlan emberek vannak.
matthaios
2018.09.16 14:17:11
@Hermes the God in Yellow:
'én azt képzelem, hogy egyáltalán nem a tanítás miatt lehet nehéz katolikusnak lenni. végtelenül demoralizáló lehet annak a sok örömtelen és beszűkült horizontú embernek a látása a temploban, a papok előre gyártott elemekből készült keményszívű beszédének hallgatása, a sok álszentség, és nyílt cinizmus és opportunizmus megélése. ki akarna olyanná válni, mint az átlag katolikus?'
„én azt képzelem”- tényleg ez a helyes kifejezés. Igazából a projekciódról van szó. A projekció lehet érdekes pszichológiai szempontból. Egyesek szerint ennek lehet forrása az elnyomott én vagy a kontrollálatlan indulatok, érzelmi élet.
'én azt képzelem, hogy egyáltalán nem a tanítás miatt lehet nehéz katolikusnak lenni. végtelenül demoralizáló lehet annak a sok örömtelen és beszűkült horizontú embernek a látása a temploban, a papok előre gyártott elemekből készült keményszívű beszédének hallgatása, a sok álszentség, és nyílt cinizmus és opportunizmus megélése. ki akarna olyanná válni, mint az átlag katolikus?'
„én azt képzelem”- tényleg ez a helyes kifejezés. Igazából a projekciódról van szó. A projekció lehet érdekes pszichológiai szempontból. Egyesek szerint ennek lehet forrása az elnyomott én vagy a kontrollálatlan indulatok, érzelmi élet.
matthaios
2018.09.17 10:34:28
@Pandit:
'Szerintem ez tök jó lenne így.'
Az első fele, hogy tudniillik nem tanítás miatt nem lehet katolikusnak lenni, tök jó. A második fele, egy Magyarországon statisztika hiányában általam félmilliósnak becsült csoport (rendszeresen templombajáró katolikusok) sommás minősítése, szerintem ellenszenvből kiinduló kivetítések alapján, már nem annyira.
Altavista-val legtöbbször tanításbeli kérdésekről vitatkoztam. A viták alatt kiderült, hogy értelmi alapon a katolikus tanítás nem utasítható el. Olyan értelmű apologetikát azonban a hely nem megfelelő volta miatt, idő, energia és ismeret hiányában nem folytattam, amely a katolikus tanítás elfogadhatóságának szempontjait részletesen megmutatta volna.
'Szerintem ez tök jó lenne így.'
Az első fele, hogy tudniillik nem tanítás miatt nem lehet katolikusnak lenni, tök jó. A második fele, egy Magyarországon statisztika hiányában általam félmilliósnak becsült csoport (rendszeresen templombajáró katolikusok) sommás minősítése, szerintem ellenszenvből kiinduló kivetítések alapján, már nem annyira.
Altavista-val legtöbbször tanításbeli kérdésekről vitatkoztam. A viták alatt kiderült, hogy értelmi alapon a katolikus tanítás nem utasítható el. Olyan értelmű apologetikát azonban a hely nem megfelelő volta miatt, idő, energia és ismeret hiányában nem folytattam, amely a katolikus tanítás elfogadhatóságának szempontjait részletesen megmutatta volna.
A Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria bíboros, érsek aláírásával, augusztus 1-jei dátummal közzétették azt a leiratot, amely újraértelmezi A Katolikus Egyház Katekizmusa halálbüntetésről szóló, 2267. pontját...
matthaios
2018.09.07 12:11:10
@altavista:
(1) a halálbüntetés azért is rossz, meg Isten szabja meg hogy ki mikor születik és hal meg; ebbe pedig nem szabad beavatkoznunk.
(2) Szerinted viszont a beavatkozás a kivégzés esetében rendben van.
(3) Viszont ha a halál idejébe való beavatkozás nem feltétlenül önmagában rossz, akkor ezzel együtt az eutanáziának is utat nyitsz.
--------
(1) Én ilyet soha nem mondtam. Mondtam valaha azt, hogy a halálbüntetés rossz?
(2) Ok.
(3) Mit is jelent a (3)? Azt, hogy a halál idejébe való beavatkozás nem feltétlenül rossz. Következik ebből az, hogy ez semmilyen esetben sem rossz? Ugye, nem. Van, amikor nem rossz, van amikor ez rossz. Az újraélesztés, a halálos betegséget gyógyító terápia nem rossz, sőt a megfelelő ítélet alapján történő kivégzés sem rossz. Az eutanázia viszont rossz.
Tehát hol van itt az ellentmondás, mi mond ellen minek?
(1) a halálbüntetés azért is rossz, meg Isten szabja meg hogy ki mikor születik és hal meg; ebbe pedig nem szabad beavatkoznunk.
(2) Szerinted viszont a beavatkozás a kivégzés esetében rendben van.
(3) Viszont ha a halál idejébe való beavatkozás nem feltétlenül önmagában rossz, akkor ezzel együtt az eutanáziának is utat nyitsz.
--------
(1) Én ilyet soha nem mondtam. Mondtam valaha azt, hogy a halálbüntetés rossz?
(2) Ok.
(3) Mit is jelent a (3)? Azt, hogy a halál idejébe való beavatkozás nem feltétlenül rossz. Következik ebből az, hogy ez semmilyen esetben sem rossz? Ugye, nem. Van, amikor nem rossz, van amikor ez rossz. Az újraélesztés, a halálos betegséget gyógyító terápia nem rossz, sőt a megfelelő ítélet alapján történő kivégzés sem rossz. Az eutanázia viszont rossz.
Tehát hol van itt az ellentmondás, mi mond ellen minek?
matthaios
2018.09.07 14:23:55
@altavista:
Jó, tehát nem tudtad kimutatni, hol van abban az ellentmondás, amit írtam. Ezt azért meg kell jegyeznem. Nem azért, mert szeretek nyerni, mert ez nem fontos, hanem azért, mert ez így van.
Jó, tehát nem tudtad kimutatni, hol van abban az ellentmondás, amit írtam. Ezt azért meg kell jegyeznem. Nem azért, mert szeretek nyerni, mert ez nem fontos, hanem azért, mert ez így van.
matthaios
2018.09.07 20:32:51
@altavista:
Ne törődj velem! Sokszor mondtad, hogy ellentmondás van az érvelésemben. De nem tudtál egyet sem kimutatni. De ha most úgy gondolod, hogy találtál egyet, nosza rajta!
Ne törődj velem! Sokszor mondtad, hogy ellentmondás van az érvelésemben. De nem tudtál egyet sem kimutatni. De ha most úgy gondolod, hogy találtál egyet, nosza rajta!
Jezsuita bloggerek
Így tanít jól élni egy súlyos beteg lány felemelő tanúságtétele és halála
2018.09.06 12:00:00
Hétfőn egy huszonegy éves lánytól, Claire Winelandtől búcsúzott a világ, aki gyógyíthatatlan, „cisztás fibrózis” nevű betegségben szenvedett. A CNN-en keresztül értesültem a halálhíréről, ami által betekintést is nyerhettem az életébe. Keresztény vagy hívő? Nem tudom. Mégis, annak alapján, amit…..
matthaios
2018.09.06 22:15:56
matthaios
2018.09.06 22:21:10
@matthaios:
Istennek nem lehet határt szabni abban, hogy kinek milyen kegyelmet ad. Minden üdvösséghez vezető jócselekedet Jézus Krisztus megváltásának kegyelméből van. Így azok közül is üdvözülnek, akik az Egyházon kívül vannak, de csak akkor, ha együttműködnek (persze nem tudatosan) azzal a kegyelemmel, amit kaptak. Vannak olyan cselekedetek, amelyek ezzel nem férnek össze.
Istennek nem lehet határt szabni abban, hogy kinek milyen kegyelmet ad. Minden üdvösséghez vezető jócselekedet Jézus Krisztus megváltásának kegyelméből van. Így azok közül is üdvözülnek, akik az Egyházon kívül vannak, de csak akkor, ha együttműködnek (persze nem tudatosan) azzal a kegyelemmel, amit kaptak. Vannak olyan cselekedetek, amelyek ezzel nem férnek össze.
matthaios
2018.09.07 09:05:09
@I_Isti:
Nem én írtam a bejegyzést. Nem látok az említett lány lelkébe sem. Csak általánosságban említeném meg azt, hogy a nem-keresztény számára is van üdvösség. De ez az üdvösség sem Jézus Krisztus és Egyháza nélkül van. A nemes életet folytató pogányban is jelen van a hit csirája, valamilyen implicit hit, amely minthogy üdvösségre vezet, természetfölötti, a megszentelő kegyelemmel van. Nem akarok erről itt most sokat írni, ehelyett: www.matthaios.hu/a-hit-es-a-szentsegek/ .
Nem én írtam a bejegyzést. Nem látok az említett lány lelkébe sem. Csak általánosságban említeném meg azt, hogy a nem-keresztény számára is van üdvösség. De ez az üdvösség sem Jézus Krisztus és Egyháza nélkül van. A nemes életet folytató pogányban is jelen van a hit csirája, valamilyen implicit hit, amely minthogy üdvösségre vezet, természetfölötti, a megszentelő kegyelemmel van. Nem akarok erről itt most sokat írni, ehelyett: www.matthaios.hu/a-hit-es-a-szentsegek/ .
Egy jezsuita őszinte vallomása a nemiségről és a szexuális zaklatásokról, avagy gondolatok Ferenc pápa bocsánatkérő levele kapcsán
Az augusztus 14-én Pennsylvaniában nyilvánosságra hozott jelentés adatai sokkolóak: az elmúlt 70 évben az Egyesült Államok hat egyházmegyéjében 301 pap több mint…..
matthaios
2018.08.25 10:57:30
@srterez:
'az illető ezzel beszennyezte volna a szexuális kapcsolat tisztaságát meg effélék'
Ennél rosszabbról van szó: az Istennek a közösség előtt tett fogadalom vagy ígéret megszegéséről, a hivatás kegyelmének elvesztéséről. A végső ítélet azonban nem nálunk van, hanem annál a Bírónál, aki életét adta a vádlottért, hogy ez el ne vesszen.
'az illető ezzel beszennyezte volna a szexuális kapcsolat tisztaságát meg effélék'
Ennél rosszabbról van szó: az Istennek a közösség előtt tett fogadalom vagy ígéret megszegéséről, a hivatás kegyelmének elvesztéséről. A végső ítélet azonban nem nálunk van, hanem annál a Bírónál, aki életét adta a vádlottért, hogy ez el ne vesszen.
Jezsuita bloggerek
Fejlődik az erkölcs? – Avagy gondolatok a moralitás három rétegéről
2018.06.29 12:15:26
Ha nem hangzana túl nagyigényűen, azt írnám: az alábbiakban erkölcsfilozófiai, sőt erkölcsteológiai kalandozásokra szeretném meghívni a kedves Olvasót. Hogy elővételezzem: elgondolásom lényege, hogy létezik egy éretlen, archaikus erkölcsiség, amitől felnőtt korban is sokan szenvednek, viszont…..
matthaios
2018.08.16 13:55:22
@kaleidoscope:
Szerintem Ferenc pápára hivatkozva érvelsz a katekizmusban a homoszexualitásról írottak ellen. Ezt írtad:
„A pápa döntése bizonyíték arra, hogy a katekizmus korrekcióra szorul, ahogy azt korábban már írtam a 2357-2359. pontokkal kapcsolatban is. Erre akkor azt válaszoltad, hogy a KEK nem szorul korrekcióra. Ferenc pápa döntése bizonyítja, hogy tévedtél.” A katekizmus 2357-59 pontja pedig így szól:
2357 A homoszexualitás olyan férfiak vagy nõk közötti viszony, akik kizárólagosan vagy döntõen saját nemük iránt éreznek szexuális vonzalmat. A századok folyamán és különbözõ kultúrákban nagyon eltérõ formákat öltött. Pszichikai eredete nagyrészt föltáratlan. A hagyomány a Szentírásra támaszkodva --mely úgy mutatja be a homoszexuális kapcsolatokat, mint súlyos eltévelyedéseket [103] -- mindig vallotta, hogy "a homoszexuális cselekedetek belsõ természetük szerint rendetlenek". [104] Ellentétesek a természetes törvénnyel. A nemi aktusból kizárják az élet továbbadását. Nem az igazi érzelmi és szexuális komplementaritásból származnak. Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének.
2358 Nem elhanyagolható azon férfiak és nõk száma, kiknek homoszexuális hajlama nagyon mélyen gyökerezik. E hajlam, mely objektíve rendetlen, többségük számára próbatétet jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni õket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét. Az ilyen személyek arra hivatottak, hogy valósítsák meg életükben Isten akaratát, és amennyiben keresztények, egyesítsék az Úr keresztáldozatával az állapotukból adódó esetleges nehézségeket.
2359 A homoszexuális emberek a tisztaságra kaptak meghívást. Az önuralom erényeivel, melyek nevelik a belsõ szabadságot, olykor az önzetlen barátság segítségével, imádsággal és szentségi kegyelemmel fokozatosan és kitartóan közeledhetnek és kell is közeledniük a keresztény tökéletességhez.
Szerintem Ferenc pápára hivatkozva érvelsz a katekizmusban a homoszexualitásról írottak ellen. Ezt írtad:
„A pápa döntése bizonyíték arra, hogy a katekizmus korrekcióra szorul, ahogy azt korábban már írtam a 2357-2359. pontokkal kapcsolatban is. Erre akkor azt válaszoltad, hogy a KEK nem szorul korrekcióra. Ferenc pápa döntése bizonyítja, hogy tévedtél.” A katekizmus 2357-59 pontja pedig így szól:
2357 A homoszexualitás olyan férfiak vagy nõk közötti viszony, akik kizárólagosan vagy döntõen saját nemük iránt éreznek szexuális vonzalmat. A századok folyamán és különbözõ kultúrákban nagyon eltérõ formákat öltött. Pszichikai eredete nagyrészt föltáratlan. A hagyomány a Szentírásra támaszkodva --mely úgy mutatja be a homoszexuális kapcsolatokat, mint súlyos eltévelyedéseket [103] -- mindig vallotta, hogy "a homoszexuális cselekedetek belsõ természetük szerint rendetlenek". [104] Ellentétesek a természetes törvénnyel. A nemi aktusból kizárják az élet továbbadását. Nem az igazi érzelmi és szexuális komplementaritásból származnak. Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének.
2358 Nem elhanyagolható azon férfiak és nõk száma, kiknek homoszexuális hajlama nagyon mélyen gyökerezik. E hajlam, mely objektíve rendetlen, többségük számára próbatétet jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni õket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét. Az ilyen személyek arra hivatottak, hogy valósítsák meg életükben Isten akaratát, és amennyiben keresztények, egyesítsék az Úr keresztáldozatával az állapotukból adódó esetleges nehézségeket.
2359 A homoszexuális emberek a tisztaságra kaptak meghívást. Az önuralom erényeivel, melyek nevelik a belsõ szabadságot, olykor az önzetlen barátság segítségével, imádsággal és szentségi kegyelemmel fokozatosan és kitartóan közeledhetnek és kell is közeledniük a keresztény tökéletességhez.
matthaios
2018.08.16 19:06:23
@Pandit:
Szerintem a katekizmus szavai nem a „hanyatló nyugati világ értékeiből” jönnek. Ebből olyasmi jön, hogy mindenkinek joga van a homoszexualitáshoz stb.
Szerintem a katekizmus szavai nem a „hanyatló nyugati világ értékeiből” jönnek. Ebből olyasmi jön, hogy mindenkinek joga van a homoszexualitáshoz stb.
matthaios
2018.08.16 22:17:11
Az alábbiakban amellett fogok érvelni, hogy az utóbbi évtizedekben valami megváltozott általában véve a szellemi életben és a teológia berkein belül is. Ezt a változást azzal a provokatív metaforával fogom kifejezni, hogy véget ért a metafizika korszaka. Elsőként számba veszem a fundamentális…..
matthaios
2018.07.30 21:26:49
‘Elsőként számba veszem a fundamentális teológián (FT) belül jelentkező jelentősebb mai áramlatokat (1); majd a teológia legitim sokszínűsége (pluralizmusa) mellett fogok érvelni (2); részletezem a már említett provokatív tézist, miszerint „vége a metafizikának” (3); végül néhány pontosító megjegyzéssel zárom ezt az írást (4).’
===========
(1) Sok nevet, irányzatot sorolsz föl. De mi célból?
(2) Mindig is létezett a teológia legitim sokszínűsége. Minek fárasztod maga az ez melletti érveléssel? Hiszem ez mindig jelen volt az Egyházban.
(3) Vége a metafizikának – mondod. Ferenc pápától vett idézetekkel támasztod alá ezt a véleményedet. A szöveg vége felé elárulod, hogy te mit tekintesz metafizikának: „A metafizika szó alatt egyszer s mindenkorra adott, megváltoztathatatlan struktúrát értünk”. A metafizika azonban nem struktúra, hanem tudomány. Ennek meg éppen, hogy nincs vége, még akkor sem, ha ezt netán Ferenc pápa mondaná. A metafizika naív minősítéseivel (erőszakos gondolkodás stb.) nem foglalkozom, ezek a dolgok ugyanis annyira komolytalanok.
De foglalkozzunk a struktúrákkal. Nem igen ismered a metafizikát. A metafizikai struktúrák általában „bipoláris” struktúrák: potencia-aktus, anyag-forma, szubsztancia-járulék, lét-lényeg. A (teremtett) lét ezeknek az egymástól különböző dolgoknak az egysége. Ezek dinamikus dolgok, mindenben ott vannak. Az egység és sokféleség, az állandóság és a változás mindenütt jelenlévő tényén gondolkozó értelem fedezi föl ezeket a struktúrákat. De tekinthetjük ilyen struktúrának magát az egységet és sokféleséget, az állandóságot és változást is. Nincs sok értelme egyszer és mindenkorra adott, megváltoztathatatlanságról beszélni ezekkel kapcsolatban. Ez egy dinamikus világ, amit szemmelláthatóan nem ismersz. Ne ess kétségbe, de már megint jön Arisztotelész ( www.firstthings.com/article/2018/08/aristotle-returns ).
(4) ‘Persze nem lehetek egészen biztos abban, hogy ebben a rövid írásban sikerült megtalálnom a középutat a mértéktelen (radikális és relativista) átértelmezhetőség Szküllája és a (merev és integrista) metafizikai gondolkodás Karübdisze között, amelyek sajnos egyformán félrevivő tévutak a teológiai gondolkodásban.’
Lássuk már a medvét! Hol a középút? Mindig mondjátok, hogy középutasok vagytok, de ez sokszor azt jelenti, hogy leírtok két egymással szembenálló mondatot. Csak a „merev integristákkal” szemben tudjátok magatokat megfogalmazni, a konkrét esetekben pedig inkább a relativista póluson vagytok. A metafizikának szerinted vége, majd megjegyzed: «A fogalom szemantikai mezejéhez tartozik még az „egyetemesség”, a „természetjog”, az „objektivitás”, az „örök értékek” és hasonlók». Olvasd el ezzel kapcsolatban a KEK erkölcstani részét!
===========
(1) Sok nevet, irányzatot sorolsz föl. De mi célból?
(2) Mindig is létezett a teológia legitim sokszínűsége. Minek fárasztod maga az ez melletti érveléssel? Hiszem ez mindig jelen volt az Egyházban.
(3) Vége a metafizikának – mondod. Ferenc pápától vett idézetekkel támasztod alá ezt a véleményedet. A szöveg vége felé elárulod, hogy te mit tekintesz metafizikának: „A metafizika szó alatt egyszer s mindenkorra adott, megváltoztathatatlan struktúrát értünk”. A metafizika azonban nem struktúra, hanem tudomány. Ennek meg éppen, hogy nincs vége, még akkor sem, ha ezt netán Ferenc pápa mondaná. A metafizika naív minősítéseivel (erőszakos gondolkodás stb.) nem foglalkozom, ezek a dolgok ugyanis annyira komolytalanok.
De foglalkozzunk a struktúrákkal. Nem igen ismered a metafizikát. A metafizikai struktúrák általában „bipoláris” struktúrák: potencia-aktus, anyag-forma, szubsztancia-járulék, lét-lényeg. A (teremtett) lét ezeknek az egymástól különböző dolgoknak az egysége. Ezek dinamikus dolgok, mindenben ott vannak. Az egység és sokféleség, az állandóság és a változás mindenütt jelenlévő tényén gondolkozó értelem fedezi föl ezeket a struktúrákat. De tekinthetjük ilyen struktúrának magát az egységet és sokféleséget, az állandóságot és változást is. Nincs sok értelme egyszer és mindenkorra adott, megváltoztathatatlanságról beszélni ezekkel kapcsolatban. Ez egy dinamikus világ, amit szemmelláthatóan nem ismersz. Ne ess kétségbe, de már megint jön Arisztotelész ( www.firstthings.com/article/2018/08/aristotle-returns ).
(4) ‘Persze nem lehetek egészen biztos abban, hogy ebben a rövid írásban sikerült megtalálnom a középutat a mértéktelen (radikális és relativista) átértelmezhetőség Szküllája és a (merev és integrista) metafizikai gondolkodás Karübdisze között, amelyek sajnos egyformán félrevivő tévutak a teológiai gondolkodásban.’
Lássuk már a medvét! Hol a középút? Mindig mondjátok, hogy középutasok vagytok, de ez sokszor azt jelenti, hogy leírtok két egymással szembenálló mondatot. Csak a „merev integristákkal” szemben tudjátok magatokat megfogalmazni, a konkrét esetekben pedig inkább a relativista póluson vagytok. A metafizikának szerinted vége, majd megjegyzed: «A fogalom szemantikai mezejéhez tartozik még az „egyetemesség”, a „természetjog”, az „objektivitás”, az „örök értékek” és hasonlók». Olvasd el ezzel kapcsolatban a KEK erkölcstani részét!
matthaios
2018.08.14 19:44:28
@Satori:
'Ön félreért, amikor azt gondolja, hogy a normativitás csak „objektív” módon volna elképzelhető. Ez egy redukcionista gondolkodás rekvizítuma, egy csak a természettudományokra érvényes tudományeszmény illetéktelen kiterjesztése a teológiára. Ennek részletes kifejtése azonban most messzire vezetne.'
Éppen a lényeg, a normativitás nem kerül kifejtésre sohasem. A „természettudományos, redukcionista” gondolkodás kb. a 17. században, Galileivel kezdődhetett. A skolasztika a maga fogalmi tisztázásra való törekvésével, logikát, ellentmondás elvét használó gondolkodásmódjával ezt bőven megelőzi. A teológia és filozófia számára itt tehát egy egy olyan normativitásáról van szó, amely megelőzi a természettudományos gondolkodást.
Azt viszont nem látom, hogy a ti általatok képviselt teológiai irányzatban mit is jelent tulajdonképpen a normativitás? Pedig ez lenne a lényeg. Enélkül ugyanis nem lehet világosan látni, hogy itt nem a relativizmus egy változatáról van szó.
'Ön félreért, amikor azt gondolja, hogy a normativitás csak „objektív” módon volna elképzelhető. Ez egy redukcionista gondolkodás rekvizítuma, egy csak a természettudományokra érvényes tudományeszmény illetéktelen kiterjesztése a teológiára. Ennek részletes kifejtése azonban most messzire vezetne.'
Éppen a lényeg, a normativitás nem kerül kifejtésre sohasem. A „természettudományos, redukcionista” gondolkodás kb. a 17. században, Galileivel kezdődhetett. A skolasztika a maga fogalmi tisztázásra való törekvésével, logikát, ellentmondás elvét használó gondolkodásmódjával ezt bőven megelőzi. A teológia és filozófia számára itt tehát egy egy olyan normativitásáról van szó, amely megelőzi a természettudományos gondolkodást.
Azt viszont nem látom, hogy a ti általatok képviselt teológiai irányzatban mit is jelent tulajdonképpen a normativitás? Pedig ez lenne a lényeg. Enélkül ugyanis nem lehet világosan látni, hogy itt nem a relativizmus egy változatáról van szó.
Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. A liturgikus évben nem sokkal utána következik Úrnapja, az Eucharisztia ünnepe. Eucharisztikus sorozatunkban most arról elmélkedünk, hogy mi a kapcsolat a Szentlélek és az Eucharisztia között...
matthaios
2018.07.28 14:00:04
Az elmúlt hetekben jezsuita közösségünkben egy kis videó készült a Montserrat hivatástisztázó és jelöltévről. A videó az Indexre is kikerült, Bokszoló szerzetessel reklámozzák az egyházi pályát a jezsuiták címmel. „Láttak már bokszoló szerzetest? Nézzék meg a videót” buzdít a cikk szerzője. Boksz és…..
matthaios
2018.06.28 22:32:07
@jabbok:
Köszönöm érdeklődésedet. Többször gondoltam arra, hogy bekapcsolódom a fenti beszélgetésetekbe. A szenvedés és boldogság együttes jelenlétével kapcsolatban én is hasonló (de azért egy kicsit talán más) állásponton vagyok. A boldogság végső forrása Isten, de itt mindnyájunk (földi) élete végső soron szenvedések kíséretében a halál felé tart. De :„Azt tartom ugyanis, hogy mindaz, amit most szenvedünk, nem mérhető össze a jövendő dicsőséggel, amely meg fog nyilvánulni rajtunk”. Nem én találtam ki, Szent Pál mondja (Rom 8, 18).
Köszönöm érdeklődésedet. Többször gondoltam arra, hogy bekapcsolódom a fenti beszélgetésetekbe. A szenvedés és boldogság együttes jelenlétével kapcsolatban én is hasonló (de azért egy kicsit talán más) állásponton vagyok. A boldogság végső forrása Isten, de itt mindnyájunk (földi) élete végső soron szenvedések kíséretében a halál felé tart. De :„Azt tartom ugyanis, hogy mindaz, amit most szenvedünk, nem mérhető össze a jövendő dicsőséggel, amely meg fog nyilvánulni rajtunk”. Nem én találtam ki, Szent Pál mondja (Rom 8, 18).
Jezsuita bloggerek
„Célirányosság” (teleológia) a fejlődésben, avagy egy filozófiai és teológiai fogalom értelmezésének három rétege
2018.06.18 23:07:43
A téma a „hit és ész” témakörébe tartozik. Bár a cím elég elvont kérdéskört sejtet, az alapgondolatban tulajdonképpen nincs semmi ördöngösség. Hogy némi szómagyarázattal kezdjem: a „teleológia” (a gör. thelosz = cél és logosz = tan, tudomány szavak összetételéből) a célokról szóló filozófiai…..
matthaios
2018.06.21 20:26:14
@pacsy:
Hát a konzisztencia nem tulajdonságod. Ez írásaidról is látszik. Most például ezt mondod:
„Ha nem tudsz kitörni ebből az ördögi körből, akkor megkérlek, hogy ne nagyon kommentálj itt, mert elkergeted az érdeklődőket és lehetetlenné teszed a párbeszédet. Szerintem találsz olyan internetes fórumot, ahol szívesen látnak (sőt még a jelenlegi pápa gyalázása is megengedett).”
Majd pár sorral lejebb:
"Maradj, aki vagy, lelked rajta! Szóval nem akarom "letiltani", hogy továbbra is írj itt a (szokott) hívő szellemben, rengeteg erudícióval és mások iránti jóindulattal. Ismerünk és szeretünk erről az oldaladról. De kérlek ne tekintsd a nézeteidet egyedül igaznak, mert az félrevezető volna.”
Akkor most mi a helyzet? Kitörjek az ördögi körből vagy ne? Nézeteimet pedig igaznak tekintem, amíg elfogadható érveléssel nem cáfolják ezeket. Már hogyan is képviselnék olyan nézetet, amelyet nem tartok igaznak? Az ellentmondás mentesség elve viszont nem engedi meg, hogy különböző nézetek egyszerre ugyanabból a szempontból igazak legyenek. Az kétségtelen, hogy a szempontok megkeresése, értelmi meghatározása, megfogalmazása fárasztó és igényes dolog. De erről szól a teológia. Mi az egy és mi a három, mi az egy és mi a kettő? Hogyan van jelen valósan, ha a test nem dimenziói szerint van jelen? És még hosszan folytathatnám. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozás elvisz a titokhoz, ennek mélységéhez, ahhoz a mérhetetlen szeretethez, amelyet nem tudunk fölfogni, de amely van és amely felénk való szeretet is. „Hogy a szolgát megmentsed, a Fiút adtad oda.” Persze korántsem állítom, hogy ez az egyetlen lehetséges út, de a teológus útja valami ilyesmi SZERINTEM. De ha rögtön a titokkal kezdi és ezen a címen menti fel magát az értelmi erőfeszítés alól?
Egyébként már kollégád is meglebegtette, hogy kizárhatnak a jezsuita blogról. Ezt megtehetitek. Vagy tekintsem ezt fenyegetésnek arra az esetre, ha nem javulok meg? Különben is, olyan „snassz” például arról vitatkozni, hogy hányszor használom a „szerintem” szót a blogon. SZERINTEM nagyon sokszor.
SZERINTEM én most nem vagyok dühös.
Hát a konzisztencia nem tulajdonságod. Ez írásaidról is látszik. Most például ezt mondod:
„Ha nem tudsz kitörni ebből az ördögi körből, akkor megkérlek, hogy ne nagyon kommentálj itt, mert elkergeted az érdeklődőket és lehetetlenné teszed a párbeszédet. Szerintem találsz olyan internetes fórumot, ahol szívesen látnak (sőt még a jelenlegi pápa gyalázása is megengedett).”
Majd pár sorral lejebb:
"Maradj, aki vagy, lelked rajta! Szóval nem akarom "letiltani", hogy továbbra is írj itt a (szokott) hívő szellemben, rengeteg erudícióval és mások iránti jóindulattal. Ismerünk és szeretünk erről az oldaladról. De kérlek ne tekintsd a nézeteidet egyedül igaznak, mert az félrevezető volna.”
Akkor most mi a helyzet? Kitörjek az ördögi körből vagy ne? Nézeteimet pedig igaznak tekintem, amíg elfogadható érveléssel nem cáfolják ezeket. Már hogyan is képviselnék olyan nézetet, amelyet nem tartok igaznak? Az ellentmondás mentesség elve viszont nem engedi meg, hogy különböző nézetek egyszerre ugyanabból a szempontból igazak legyenek. Az kétségtelen, hogy a szempontok megkeresése, értelmi meghatározása, megfogalmazása fárasztó és igényes dolog. De erről szól a teológia. Mi az egy és mi a három, mi az egy és mi a kettő? Hogyan van jelen valósan, ha a test nem dimenziói szerint van jelen? És még hosszan folytathatnám. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozás elvisz a titokhoz, ennek mélységéhez, ahhoz a mérhetetlen szeretethez, amelyet nem tudunk fölfogni, de amely van és amely felénk való szeretet is. „Hogy a szolgát megmentsed, a Fiút adtad oda.” Persze korántsem állítom, hogy ez az egyetlen lehetséges út, de a teológus útja valami ilyesmi SZERINTEM. De ha rögtön a titokkal kezdi és ezen a címen menti fel magát az értelmi erőfeszítés alól?
Egyébként már kollégád is meglebegtette, hogy kizárhatnak a jezsuita blogról. Ezt megtehetitek. Vagy tekintsem ezt fenyegetésnek arra az esetre, ha nem javulok meg? Különben is, olyan „snassz” például arról vitatkozni, hogy hányszor használom a „szerintem” szót a blogon. SZERINTEM nagyon sokszor.
SZERINTEM én most nem vagyok dühös.
matthaios
2018.06.21 22:16:39
matthaios
2018.06.22 10:45:43
@pacsy:
'bosszantanak a jezsuiták ellen EZEN a blogon tett beszúrásaid is (mást meg nem olvasok, ugye...).'
Gondolj arra, hogy engem is bosszanthatnak az (új)skolasztika elleni heves (és sajnos általában megalapozás nélküli) kirohanásaid. Az ugyan igaz, hogy a jezsuita blog nem skolasztikus blog. De ezen a blogon helye van az ateizmusnak, katolikus-ellenességnek, igen furcsa megjegyzéseknek az Oltáriszentséggel kapcsolatban. Ezeknél sokkal nagyobb bűnnek látszik a blogon az, amit te újskolasztikának nevezel, vagy valamely, Ferenc pápával kapcsolatos probléma megemlítésének. De ugyanezt nem éreztétek problémának akkor, amikor Hans Küng Benedek pápa elleni, meglehetősen éles hangvételű levelét szinte egy az egyben közöltétek. Nem szívesen, de ismét hivatkoznom kell erre, jóllehet már szinte én szégyellem magam emiatt: jezsuita.blog.hu/2010/06/30/inside_the_oracle . Semmilyen válasz, reakció nem érkezik erre, pedig azt hiszem, valamilyen examen conscientiae szükséges lenne ezzel kapcsolatban. Nincs bennetek valamilyen olyan elfogultság, ideológia, amelyet felszínre kellene hozni és amelyen el kellene gondolkozni?
'Meg hát nyilván egy bizonyos Szerdahelyi úr miatt is elvertem rajtad a port, akivel egy hajóban evezel; bár ez is tiszteletben tartandó döntés.'
Kétségtelen, hogy írtam a KV-be. Utolsó írásom dátuma: 2018. március 15 ( katolikusvalasz.blog.hu/2018/03/15/az_ember_vegso_celja ). A következő írásomat elküldtem, ez nyugtázva lett, de nem jelent meg. Az igaz, hogy ez egy meglehetősen tomista (te újskolasztikusnak neveznéd) írás volt, még Reginald Garrigou-Lagrange-ra is hivatkoztam benne. Csak feltételezésem van arra nézve, hogy talán ez lehetett a probléma. Lehet, hogy az, amit te újskolasztikának hívsz, másutt is problémát okoz? Ilyen jellegű vitáim a jezsuita blogon is voltak, de nem jezsuitákkal, hanem meglepő módon olyannal, akivel egyébként (néha éppen veletek szemben) több dologban egyetértek.
Ez a dolog nyomasztott, tulajdonképpen hálásnak kell lennem, hogy alkalmat adtál arra, hogy erről beszéljek.
A KV-t egyébként igen fontosnak és nélkülözhetetlennek tartom. Olyan fontos dolgokról ír, amelyekről egyébként nem lenne szó nagy olvasottsággal rendelkező honlapokon. Itt a blogon is Satori hivatkozott Tomka Ferenc atya KV ellen indított támadására. Érdekes az, ahogyan a KV szembesíti Tomka Ferenc atyát saját korábbi álláspontjával: katolikusvalasz.blog.hu/2018/06/20/tomka_ferenc_atya_az_ujrahazasodott_elvaltak_aldoztatasarol .
A KV igen fontos és hasznos honlap. Velem kapcsolatban csak annyiról van szó, hogy útjaink szátváltak. Azt hiszem, a még hátralévő időben saját, sokkal szerényebb olvasottságú. az utóbbi időben különben is elhanyagolt blogocskámmal kellene foglalkoznom, olyan teológiai témákkal, amelyek hasznosak lehetnek most élő katolikusok számára.
Jó nyaralást és az általam mélyen tisztelt papi és jezsuita hivatásodban való elmélyülést, megújulást kívánok.
'bosszantanak a jezsuiták ellen EZEN a blogon tett beszúrásaid is (mást meg nem olvasok, ugye...).'
Gondolj arra, hogy engem is bosszanthatnak az (új)skolasztika elleni heves (és sajnos általában megalapozás nélküli) kirohanásaid. Az ugyan igaz, hogy a jezsuita blog nem skolasztikus blog. De ezen a blogon helye van az ateizmusnak, katolikus-ellenességnek, igen furcsa megjegyzéseknek az Oltáriszentséggel kapcsolatban. Ezeknél sokkal nagyobb bűnnek látszik a blogon az, amit te újskolasztikának nevezel, vagy valamely, Ferenc pápával kapcsolatos probléma megemlítésének. De ugyanezt nem éreztétek problémának akkor, amikor Hans Küng Benedek pápa elleni, meglehetősen éles hangvételű levelét szinte egy az egyben közöltétek. Nem szívesen, de ismét hivatkoznom kell erre, jóllehet már szinte én szégyellem magam emiatt: jezsuita.blog.hu/2010/06/30/inside_the_oracle . Semmilyen válasz, reakció nem érkezik erre, pedig azt hiszem, valamilyen examen conscientiae szükséges lenne ezzel kapcsolatban. Nincs bennetek valamilyen olyan elfogultság, ideológia, amelyet felszínre kellene hozni és amelyen el kellene gondolkozni?
'Meg hát nyilván egy bizonyos Szerdahelyi úr miatt is elvertem rajtad a port, akivel egy hajóban evezel; bár ez is tiszteletben tartandó döntés.'
Kétségtelen, hogy írtam a KV-be. Utolsó írásom dátuma: 2018. március 15 ( katolikusvalasz.blog.hu/2018/03/15/az_ember_vegso_celja ). A következő írásomat elküldtem, ez nyugtázva lett, de nem jelent meg. Az igaz, hogy ez egy meglehetősen tomista (te újskolasztikusnak neveznéd) írás volt, még Reginald Garrigou-Lagrange-ra is hivatkoztam benne. Csak feltételezésem van arra nézve, hogy talán ez lehetett a probléma. Lehet, hogy az, amit te újskolasztikának hívsz, másutt is problémát okoz? Ilyen jellegű vitáim a jezsuita blogon is voltak, de nem jezsuitákkal, hanem meglepő módon olyannal, akivel egyébként (néha éppen veletek szemben) több dologban egyetértek.
Ez a dolog nyomasztott, tulajdonképpen hálásnak kell lennem, hogy alkalmat adtál arra, hogy erről beszéljek.
A KV-t egyébként igen fontosnak és nélkülözhetetlennek tartom. Olyan fontos dolgokról ír, amelyekről egyébként nem lenne szó nagy olvasottsággal rendelkező honlapokon. Itt a blogon is Satori hivatkozott Tomka Ferenc atya KV ellen indított támadására. Érdekes az, ahogyan a KV szembesíti Tomka Ferenc atyát saját korábbi álláspontjával: katolikusvalasz.blog.hu/2018/06/20/tomka_ferenc_atya_az_ujrahazasodott_elvaltak_aldoztatasarol .
A KV igen fontos és hasznos honlap. Velem kapcsolatban csak annyiról van szó, hogy útjaink szátváltak. Azt hiszem, a még hátralévő időben saját, sokkal szerényebb olvasottságú. az utóbbi időben különben is elhanyagolt blogocskámmal kellene foglalkoznom, olyan teológiai témákkal, amelyek hasznosak lehetnek most élő katolikusok számára.
Jó nyaralást és az általam mélyen tisztelt papi és jezsuita hivatásodban való elmélyülést, megújulást kívánok.
Jezsuita bloggerek
Egyedül Isten Igéje nem elég! – szenvedélyes vallomás az Eucharisztiáról
2018.05.07 11:49:26
Protestáns testvéreink elvitathatatlanul nagy érdeme, hogy a Szentírás keresztény életünk alapvető eleme lett. Mégis, mint az Eucharisztiában hívő keresztények, jó, ha tudjuk, hogy a szentségek nélkül az Istennel, Jézussal való találkozásunk elképzelhetetlen lenne. Jézus Krisztus személye az…..
matthaios
2018.05.18 19:05:27
@Déli pályaudvar:
Be kell vallanom, engem is alaposan igénybe vett vitánk, amely (az igazság kedvéért) azzal kezdődött, hogy éppen dogmatikai szempontból kifogásoltad az egyik szövegemet. Nem mintha nem tévedhetnék, de ebben az esetben nem hiszem, hogy tévedtem volna. És úgy láttam a konfrontálódás nem részemről van.
Egyébként nem tartom magam katolikus hitvédőnek. Általában jobban érdekel a katolikus hit mélysége, mint ennek védelme, jóllehet erre most egyes kérdésekben szükség van. Nem elsősorban @altavista: -val szemben. Veled szemben nem ezt éreztem, hanem talán inkább csak részedről valamilyen elfogultságot egy másik írásom miatt. De lehet, hogy tévedek.
Jó lenne ezen túl lenni.
Be kell vallanom, engem is alaposan igénybe vett vitánk, amely (az igazság kedvéért) azzal kezdődött, hogy éppen dogmatikai szempontból kifogásoltad az egyik szövegemet. Nem mintha nem tévedhetnék, de ebben az esetben nem hiszem, hogy tévedtem volna. És úgy láttam a konfrontálódás nem részemről van.
Egyébként nem tartom magam katolikus hitvédőnek. Általában jobban érdekel a katolikus hit mélysége, mint ennek védelme, jóllehet erre most egyes kérdésekben szükség van. Nem elsősorban @altavista: -val szemben. Veled szemben nem ezt éreztem, hanem talán inkább csak részedről valamilyen elfogultságot egy másik írásom miatt. De lehet, hogy tévedek.
Jó lenne ezen túl lenni.
matthaios
2018.05.25 09:31:18
@jabbok:
'Lehet, hogy még te sem mindig azt és úgy kommunikálod, amit és ahogy te azt GONDOLOD??'
Igyekszem úgy kommunikálni, hogy ez gondolataimat fejezze ki. Úgy gondolom, hogy a világos fogalmazás kötelességem. Az is kötelességem, hogy megmagyarázzam azt, amit mondok. Hogy ki mennyire, miben ért egyet velem vagy miért nem ért egyet velem, az egy más kérdés.
Bizonyos mértékig talán ezért is felelős vagyok, de azért ez elsősorban annak a döntése, aki valamilyen okból nem ért egyet velem.
Látom, hogy a jezsuita blogon, a megjegyzésekben megnyilvánulók jelentős része, eltekintve még a hitbeli különbségektől is, ismét nekifogott „átnevelésemhez”. Nem az első eset. Ilyen volt például a Humanae Vitae enciklikával kapcsolatban is. Minden esetben talán van valami tanulnivaló, de azt hiszem, hogy alapjában véve akkor is, meg most is helyesen jártam el. Hamis alázatosság lenne, ha az ellenkezőjét mondanám. De végül is nem saját magamat fogom megítélni, hanem az, aki mindenkinél, még magamnál is jobban ismer, fog megítélni. Az Ő irgalmára bízom magam.
'Lehet, hogy még te sem mindig azt és úgy kommunikálod, amit és ahogy te azt GONDOLOD??'
Igyekszem úgy kommunikálni, hogy ez gondolataimat fejezze ki. Úgy gondolom, hogy a világos fogalmazás kötelességem. Az is kötelességem, hogy megmagyarázzam azt, amit mondok. Hogy ki mennyire, miben ért egyet velem vagy miért nem ért egyet velem, az egy más kérdés.
Bizonyos mértékig talán ezért is felelős vagyok, de azért ez elsősorban annak a döntése, aki valamilyen okból nem ért egyet velem.
Látom, hogy a jezsuita blogon, a megjegyzésekben megnyilvánulók jelentős része, eltekintve még a hitbeli különbségektől is, ismét nekifogott „átnevelésemhez”. Nem az első eset. Ilyen volt például a Humanae Vitae enciklikával kapcsolatban is. Minden esetben talán van valami tanulnivaló, de azt hiszem, hogy alapjában véve akkor is, meg most is helyesen jártam el. Hamis alázatosság lenne, ha az ellenkezőjét mondanám. De végül is nem saját magamat fogom megítélni, hanem az, aki mindenkinél, még magamnál is jobban ismer, fog megítélni. Az Ő irgalmára bízom magam.
matthaios
2018.05.25 14:29:44
@altavista:
Nem tudom, hogy elhiszed-e, de meg szeretnélek nyugtatni, hogy nem használom a 'khamul' nicknevet, jóllehet igen sok kérdésben egyetértek a név használójával.
Nem tudom, hogy elhiszed-e, de meg szeretnélek nyugtatni, hogy nem használom a 'khamul' nicknevet, jóllehet igen sok kérdésben egyetértek a név használójával.
Jezsuita bloggerek
Miserando atque eligendo – megfontolások Ferenc pápa lelkipásztori megközelítésmódjáról
2018.04.30 22:32:51
Miserando atque eligendo [Az irgalmasságot és a megkülönböztetést gyakorolva] – ezt a mottót választotta Bergoglio püspöki jelmondatául, s ez maradt pápai címerének felirata is. A jelmondat, amint az lenni szokott, egyúttal program is. Ebben a néhány szóban – mely eredetileg a Szent Beda…..
matthaios
2018.05.18 16:54:00
@altavista:
'mihez kezdesz az Egyház erkölcsi tanításával azon túl, hogy a saját életedre próbálod alkalmazni.'
De éppen ez a lényeg. Azért van az Egyháznak erkölcsi tanítása, hogy ezeket ki-ki saját életére alkalmazza.
'mihez kezdesz az Egyház erkölcsi tanításával azon túl, hogy a saját életedre próbálod alkalmazni.'
De éppen ez a lényeg. Azért van az Egyháznak erkölcsi tanítása, hogy ezeket ki-ki saját életére alkalmazza.
matthaios
2018.05.18 16:59:13
@altavista:
Az Egyház közösség. Ezért a tanítás épsége akkor is fontos, ha én éppen nem vagyok érintett.
Az Egyház közösség. Ezért a tanítás épsége akkor is fontos, ha én éppen nem vagyok érintett.
Keresztelő János a Jordán folyónál a farizeusok számára egyértelművé teszi, hogy ott áll közöttük, akit ők még nem ismernek, de nagyobb nála, és arra sem méltó, hogy a saruszíját megoldja (1 Jn 1,26). Vajon miként nézhet ki egy ilyen kaliberű ember, akiről János beszél?..
matthaios
2018.05.12 11:42:14
@altavista:
'Számomra az a szomorú, hogy te egyre inkább elmész kötekedő irányba, nem is a konkrét a témák foglalkoztatnak'
Ó, nem kell azt kötekedésnek tekinteni, ha valaki rámutat arra, hogy amit válasznak írtál, az nem válasz. Be is lehet ezt ismerni. Lényegében be is ismerted.
Úgy is lehetett volna kezdeni a kérdéses kommentedet, hogy te sajnos a kérdésemre nem tudsz válaszolni, de helyette felhívod a figyelmemet arra, hogy az élő szervezet élettelen atomokból áll. Ha esetleg ezt nem tudnám, akkor pedig bármelyik biokémia, biológia könyvből meggyőződhetek erről. De nem ezt tetted
Egyébként tényleg szórakoztató ez a dolog. De sajnos szomorú is.
'Számomra az a szomorú, hogy te egyre inkább elmész kötekedő irányba, nem is a konkrét a témák foglalkoztatnak'
Ó, nem kell azt kötekedésnek tekinteni, ha valaki rámutat arra, hogy amit válasznak írtál, az nem válasz. Be is lehet ezt ismerni. Lényegében be is ismerted.
Úgy is lehetett volna kezdeni a kérdéses kommentedet, hogy te sajnos a kérdésemre nem tudsz válaszolni, de helyette felhívod a figyelmemet arra, hogy az élő szervezet élettelen atomokból áll. Ha esetleg ezt nem tudnám, akkor pedig bármelyik biokémia, biológia könyvből meggyőződhetek erről. De nem ezt tetted
Egyébként tényleg szórakoztató ez a dolog. De sajnos szomorú is.
matthaios
2018.05.12 18:01:57
@altavista:
'3. Annyit állítottam, hogy az élő szervezetek élettelen komponensekből állnak össze (vagyis szervetlen és szerves molekulákból).'
Ó, ennél többet állítottál. Ezt írtad Déli pályaudvarnak: „Az élettelen hozza létre az élőt: az a helyzet hogy ez is igaz, hiába nem hiszed el”. Tehát nem hipotézisként, hanem igazságként állítottad. Én meg csak föltettem szokásos kérdésemet: „Mi is ennek az igazolása”?
Te meg erre a kérdésre így válaszoltál: „Egy élő növény vagy állat szervezete élettelennek tekintett atomokból áll. Erre számos biológiai vagy biokémiai témájú könyvben találhatsz igazolást”.
Azt írtam, hogy ez a dolog szórakoztató (már szinte a vicc határát súrolja), de azt is hozzátettem, hogy egyben szomorú is. Jóllehet ehhez már hozzászoktunk. Állítasz valamit, ezt nem tudod igazolni, ha rákérdeznek, mondasz valamit (jelen esetben egy közhelyet).
'Ha neked ez a szórakoztató, akkor egy internet-troll vagy.'
A Wikipédia szerint ez a troll meghatározása:
„A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy más módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét.”
Majd hozzáteszi:
„Az a felhasználó, aki nem rendelkezik adminisztrátori jogokkal egy adott fórumon, csak egyet tehet a trollok ellen: nem „eteti” őket, azaz következetesen figyelmen kívül hagyja az adott személy hozzászólásait. Innen származik az angol Do not feed the trolls, azaz „ne etesd a trollokat” kifejezés (rövidítése DNFTT).”
'3. Annyit állítottam, hogy az élő szervezetek élettelen komponensekből állnak össze (vagyis szervetlen és szerves molekulákból).'
Ó, ennél többet állítottál. Ezt írtad Déli pályaudvarnak: „Az élettelen hozza létre az élőt: az a helyzet hogy ez is igaz, hiába nem hiszed el”. Tehát nem hipotézisként, hanem igazságként állítottad. Én meg csak föltettem szokásos kérdésemet: „Mi is ennek az igazolása”?
Te meg erre a kérdésre így válaszoltál: „Egy élő növény vagy állat szervezete élettelennek tekintett atomokból áll. Erre számos biológiai vagy biokémiai témájú könyvben találhatsz igazolást”.
Azt írtam, hogy ez a dolog szórakoztató (már szinte a vicc határát súrolja), de azt is hozzátettem, hogy egyben szomorú is. Jóllehet ehhez már hozzászoktunk. Állítasz valamit, ezt nem tudod igazolni, ha rákérdeznek, mondasz valamit (jelen esetben egy közhelyet).
'Ha neked ez a szórakoztató, akkor egy internet-troll vagy.'
A Wikipédia szerint ez a troll meghatározása:
„A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy más módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét.”
Majd hozzáteszi:
„Az a felhasználó, aki nem rendelkezik adminisztrátori jogokkal egy adott fórumon, csak egyet tehet a trollok ellen: nem „eteti” őket, azaz következetesen figyelmen kívül hagyja az adott személy hozzászólásait. Innen származik az angol Do not feed the trolls, azaz „ne etesd a trollokat” kifejezés (rövidítése DNFTT).”
matthaios
2018.05.12 18:48:47
@altavista:
'Még egyszer: azt csak te láttad bele hogy én itt az élet keletkezéséről írtam.'
A helyzet az, hogy én az élet keletkezését nem is említettem. De ez különben sem lenne lényeges. Ezt írtad (még egyszer): „Az élettelen hozza létre az élőt: az a helyzet hogy ez is igaz, hiába nem hiszed el”. Arra merészkedtem, hogy megkérrtelek arra, hogy igazold ezt.
Ez a párbeszéd egyre viccesebb lesz. De jól teszed, ha abbahagyod, mert egyben szomorú is. De ezek a búcsúk nem szoktak sokáig tartani.
Minden jót!
'Még egyszer: azt csak te láttad bele hogy én itt az élet keletkezéséről írtam.'
A helyzet az, hogy én az élet keletkezését nem is említettem. De ez különben sem lenne lényeges. Ezt írtad (még egyszer): „Az élettelen hozza létre az élőt: az a helyzet hogy ez is igaz, hiába nem hiszed el”. Arra merészkedtem, hogy megkérrtelek arra, hogy igazold ezt.
Ez a párbeszéd egyre viccesebb lesz. De jól teszed, ha abbahagyod, mert egyben szomorú is. De ezek a búcsúk nem szoktak sokáig tartani.
Minden jót!
Antonio Maria Sicari életrajza alapján
Amikor Ignác – már felnőtt, érett emberként – teológiai tanulmányokra adta a fejét, Önéletrajzában ezekkel az egyszerű szavakkal magyarázta tettének indítékait: „kezdte magának szüntelenül feltenni a kérdést: mit tegyen? Végül inkább arra hajlott, hogy egy…..
matthaios
2018.04.24 09:38:19
@pacsy:
Loyolai Szent Ignác tényleg nem ismerte Gadamer-t stb. De tanult skolasztikus teológiát, még ha ezt öreg fejjel is tette. Nem azt mondja, hogy a fehért feketének kell hinni, hanem azt, ha valamit fehérnek látsz (nyilván hit és erkölcs kérdésében) és az Egyház erről azt tanítja, hogy fekete, akkor kell ezt hittel elfogadnod. A te látásod ugyanis lehet téves. Előfordulhat az, hogy valamilyen okból azt, ami fekete, fehérnek látod. Tehát az értelem korlátozás és előítéletek nélküli használatával kell megvizsgálni azt, hogy valamit fehérnek látsz és az Egyház erről azt tanítja, hogy fekete. Esetleg rábukkanhatsz reflektálatlan, igazolatlan előítéletekre, ideológiákra, csak látszólag igaz vélekedésekre.
Loyolai Szent Ignác tényleg nem ismerte Gadamer-t stb. De tanult skolasztikus teológiát, még ha ezt öreg fejjel is tette. Nem azt mondja, hogy a fehért feketének kell hinni, hanem azt, ha valamit fehérnek látsz (nyilván hit és erkölcs kérdésében) és az Egyház erről azt tanítja, hogy fekete, akkor kell ezt hittel elfogadnod. A te látásod ugyanis lehet téves. Előfordulhat az, hogy valamilyen okból azt, ami fekete, fehérnek látod. Tehát az értelem korlátozás és előítéletek nélküli használatával kell megvizsgálni azt, hogy valamit fehérnek látsz és az Egyház erről azt tanítja, hogy fekete. Esetleg rábukkanhatsz reflektálatlan, igazolatlan előítéletekre, ideológiákra, csak látszólag igaz vélekedésekre.
Jezsuita bloggerek
Nehéz helyek a Bibliában: „Szolgák, engedelmeskedjetek mindenben testi uraitoknak” (Kol 3,22)
2018.02.05 10:38:00
Kétségtelenül létezik néhány olyan vers a szentírásban, amelyeknek nehéz megragadni a mai értelmét. Ez még az Újszövetség esetében is így van, habár itt relatíve kisebb időbeli távolság választ el bennünket, mai olvasókat a korabeli világtól (alig kétezer esztendő).…..
matthaios
2018.03.24 09:35:02
matthaios
2018.03.27 19:58:29
@pacsy:
A platoni dualizmus nem az Egyház álláspontja. A Katolikus Egyház Katekizmusa (365): „A lélek és a test egysége olyan mély, hogy a lelket a test "formájának" kell tekinteni; [232] azaz az anyagból alkotott test a szellemi lélek miatt emberi és élő test; a szellem és az anyag az emberben nem két egyesült természet, hanem egységük egyetlen természetet alkot”. A platoni dualizmus („a test a lélek börtöne” vagy az újkor karteziánus álláspont stb.) emlegetése az Egyház tanításával kapcsolatban az ismeretek hiányára utal.
A mennyország a pokol, a tisztítótűz hitünk titkai. Tapasztalatunk erről igazából nincsen, és itt a földön a szó szoros értelmében ezek nem kezdődnek el. Persze lehet a földön is analóg értelemben mennyországról, pokolról, tisztítótűzről beszélni, de ez nem a fogalmak elsődleges, hitbeli jelentése.
Nem kellene valamilyen „kopernikuszi fordulat”, „paradigmaváltás” miatt lekicsinyleni ezeket a dolgokat. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 2, 16). A régi jezsuiták ezt helyesen látták. Hiába nyilvánítod az ezekre való hivatkozást kontraproduktívnak, de ezek a dolgok léteznek. Nem kellene már a hitünket (az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint egyébként kontraproduktívnak bizonyult) marketing szempontból nézni. A hitet teljes egészében, ideológiáktól mentesen kell hirdetni. Ellenkező esetben ez erejét veszti. Ezt az erőt pedig marketinggel nem lehet helyettesíteni.
A platoni dualizmus nem az Egyház álláspontja. A Katolikus Egyház Katekizmusa (365): „A lélek és a test egysége olyan mély, hogy a lelket a test "formájának" kell tekinteni; [232] azaz az anyagból alkotott test a szellemi lélek miatt emberi és élő test; a szellem és az anyag az emberben nem két egyesült természet, hanem egységük egyetlen természetet alkot”. A platoni dualizmus („a test a lélek börtöne” vagy az újkor karteziánus álláspont stb.) emlegetése az Egyház tanításával kapcsolatban az ismeretek hiányára utal.
A mennyország a pokol, a tisztítótűz hitünk titkai. Tapasztalatunk erről igazából nincsen, és itt a földön a szó szoros értelmében ezek nem kezdődnek el. Persze lehet a földön is analóg értelemben mennyországról, pokolról, tisztítótűzről beszélni, de ez nem a fogalmak elsődleges, hitbeli jelentése.
Nem kellene valamilyen „kopernikuszi fordulat”, „paradigmaváltás” miatt lekicsinyleni ezeket a dolgokat. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 2, 16). A régi jezsuiták ezt helyesen látták. Hiába nyilvánítod az ezekre való hivatkozást kontraproduktívnak, de ezek a dolgok léteznek. Nem kellene már a hitünket (az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint egyébként kontraproduktívnak bizonyult) marketing szempontból nézni. A hitet teljes egészében, ideológiáktól mentesen kell hirdetni. Ellenkező esetben ez erejét veszti. Ezt az erőt pedig marketinggel nem lehet helyettesíteni.
matthaios
2018.03.27 20:11:45
Ma van Miki Szent Pál japán jezsuita vértanú és társainak ünnepe. http://www.katolikus.hu/szentek/0206.html
A jezsuita kalendáriumban hozzájuk kapcsolódóan ünnepelünk még számos további japán jezsuita vértanút, akiket a közelmúltban avattak boldoggá. Egyikük Péter Kasui Kibe.
Nemrégiben láthattuk…..
matthaios
2018.02.20 16:22:36
matthaios
2018.02.21 12:30:14
A Mortara-ügy megértéséhez tudni kell, hogy a keresztség által az ember Jézus Krisztus Egyházának eltörölhetetlenül a tagjává válik. A zsidó családban született Edgardo Mortara-vel, a későbbi lateráni kanonokkal ez történt: miközben halálos beteg volt, megkeresztelte a család keresztény szolgálója. Az Egyház és az Egyházi Állam törvényei világosan meghatározták, hogy ilyenkor mi a teendő. Boldog IX. Piusz nemcsak pápa, hanem államfő is volt az Egyházi Állam bukásáig.
A Mortara-ügyből persze nagy balhé támadt. Ha jól tudom, Spielberg fog filmet készíteni belőle. Az „áldozat”, Edgardo Mortara, Pio Maria atya így ír IX. Piuszról és saját magáról: „El fog jönni a nap, igen és már nincs messze, amikor abbahagyják a rágalmak hallgatását és megszűnik az emberiség aljának „feszítsd meg” kiáltozása, az utókor elfogadja majd a Mortara-gyerek szerény érveit, hogy hozzákösse azokat ahhoz a halhatatlan füzérhez, amely díszíteni fogja azt az oltárt, amelyen a katolikus világ fogja ünnepelni lelkes felkiáltással IX. PIUSZT, A SZENTET.” Szent II. János Pál pápa boldoggá avatta IX. Piuszt. De most a Vatikánban más szelek fújnak. A hit melletti kiállást politikával próbálják helyettesíteni.
A Mortara-üggyel tele volt a világ, miközben azzal a szultánsággal jó kapcsolatot tartottak fenn a „felvilágosult”, képmutató európai országok amelynek háreme tele volt elrabolt keresztény lányokkal és eunuchokká tett fiúkkal.
www.firstthings.com/article/2018/02/non-possumus
A Mortara-ügyből persze nagy balhé támadt. Ha jól tudom, Spielberg fog filmet készíteni belőle. Az „áldozat”, Edgardo Mortara, Pio Maria atya így ír IX. Piuszról és saját magáról: „El fog jönni a nap, igen és már nincs messze, amikor abbahagyják a rágalmak hallgatását és megszűnik az emberiség aljának „feszítsd meg” kiáltozása, az utókor elfogadja majd a Mortara-gyerek szerény érveit, hogy hozzákösse azokat ahhoz a halhatatlan füzérhez, amely díszíteni fogja azt az oltárt, amelyen a katolikus világ fogja ünnepelni lelkes felkiáltással IX. PIUSZT, A SZENTET.” Szent II. János Pál pápa boldoggá avatta IX. Piuszt. De most a Vatikánban más szelek fújnak. A hit melletti kiállást politikával próbálják helyettesíteni.
A Mortara-üggyel tele volt a világ, miközben azzal a szultánsággal jó kapcsolatot tartottak fenn a „felvilágosult”, képmutató európai országok amelynek háreme tele volt elrabolt keresztény lányokkal és eunuchokká tett fiúkkal.
www.firstthings.com/article/2018/02/non-possumus
Jezsuita bloggerek
Meghívó Isten Országába: a Királyság, mint Jézus Krisztus misztikájának összefoglalása
2018.02.26 10:50:00
Ezennel ünnepélyesen átnyújtok nektek egy meghívót. Meghívlak Benneteket Isten Országába! Nos, mit szóltok egy ilyen invitációhoz? Remélem, nem hangzik unalmasan… Persze-persze, értem én: először nyilván tudni akarjátok, hogy miről is van szó. Hová is szól voltaképpen a…..
matthaios
2018.03.07 17:58:54
@vaccinium:
Kedves Vaccinium! Nem lenne jó, ha beszorítanád magad egy olyan hamis kizáró vagy-vagy helyzetben, amely nem áll fenn. Figyelmesen elolvastam az antimodernista esküt ( www.katolikus-honlap.hu/regi2/konyvtar2/antimodernista.htm ). Semmit nem találtam benne, amit ne kellene ma is tartania minden katolikus papnak, szerzetesnek.
Az antimodernista esküvel azonban a hívő közvetlenül soha nem került kapcsolatba. Az antimodernista eskü teológusoknak, filozófusoknak szól, akiket befolyásolhatnak a modernista nézetek. Neked az a problémád, hogy „nem elég jó a rálátásom a világ dolgaira ahhoz, hogy a Teremtő létét egyértelműen bizonyítottnak látnám”. Ez ne „bizonytalanítson” el, mert nincs az Egyháznak egyetlen olyan dogmája sem, hogy akinek nincs ilyen rálátása, az nélkülözi a hitet. Az 1. Vatikáni Zsinat valóban megállapította a Szentírás, Szent Pál és a hagyomány alapján, hogy Isten a teremtett dolgokból a természetes értelem fénye mellet felismerhető. Valójában megismételte azt, amit Szent Pál mond Istenről: „Hiszen az, ami láthatatlan benne: örök ereje és istensége, a világ teremtése óta alkotásai alapján értelemmel felismerhető” (Rom 1, 20).
Isten felismerhetőségét állítja Szent Pál, de nem azt, hogy Izrael, a keresztény Istent nem a kinyilatkoztatásból, hanem saját „filozofálásából” ismeri föl. Szent Pál a pogányokról beszél. És valóban az emberi értelem alapelveinek következetes használata elvezet Isten létezéséhez. Az ellentmondás-mentesség és az elégséges alap elvének következetes alkalmazása Istenhez vezet. Az értelem nem nyugszik bele abba, hogy az esetleges dolog csak úgy van, aztán azt sem mondhatja, hogy valami ugyanabból a szempontból van is meg nincs is. De ezek a gondolatmenetek bizonyos értelemben véve hasonlítanak a Jézus által említett keskeny úthoz, a hibás gondolkozás, az alapelvek feladásának széles útjai között középen vezet a keskeny út, amely elvezet Istenhez. De ez az út semmit sem tud a kinyilatkoztató és megváltó Istenről, emberek iránti szeretetéről, csak sejteti, hogy a teremtésben, az emberekben megtalálható szeretetet a teremtő Istennek végtelen tökéletességben kell birtokolnia.
Az Istenhez vezető, fáradtságos (és az emberi értelem gyöngesége miatt tévedéseknek is kitett) emberi gondolkozás hivatásszerűen nem lehet mindenkinek feladata. A keresztények, a szentek nagy többsége Isten létezését a kinyilatkoztatás alapján fogadja el. Illetve saját magába tekintve is felismeri, hogy „magadnak teremtettél bennünket Istenünk és nyugtalan a mi szívünk, amíg benned meg nem nyugszik”. A modernizmussal az volt az egyik probléma, hogy Isten objektivitását, értelemmel való felismerhetőségének lehetőségét tagadta, Szent Ágoston mondását úgy forgatta ki, hogy nem Isten teremtett minket magának, hanem mintha mi teremtettük volna Istent magunknak.
Kedves Vaccinium! Nem lenne jó, ha beszorítanád magad egy olyan hamis kizáró vagy-vagy helyzetben, amely nem áll fenn. Figyelmesen elolvastam az antimodernista esküt ( www.katolikus-honlap.hu/regi2/konyvtar2/antimodernista.htm ). Semmit nem találtam benne, amit ne kellene ma is tartania minden katolikus papnak, szerzetesnek.
Az antimodernista esküvel azonban a hívő közvetlenül soha nem került kapcsolatba. Az antimodernista eskü teológusoknak, filozófusoknak szól, akiket befolyásolhatnak a modernista nézetek. Neked az a problémád, hogy „nem elég jó a rálátásom a világ dolgaira ahhoz, hogy a Teremtő létét egyértelműen bizonyítottnak látnám”. Ez ne „bizonytalanítson” el, mert nincs az Egyháznak egyetlen olyan dogmája sem, hogy akinek nincs ilyen rálátása, az nélkülözi a hitet. Az 1. Vatikáni Zsinat valóban megállapította a Szentírás, Szent Pál és a hagyomány alapján, hogy Isten a teremtett dolgokból a természetes értelem fénye mellet felismerhető. Valójában megismételte azt, amit Szent Pál mond Istenről: „Hiszen az, ami láthatatlan benne: örök ereje és istensége, a világ teremtése óta alkotásai alapján értelemmel felismerhető” (Rom 1, 20).
Isten felismerhetőségét állítja Szent Pál, de nem azt, hogy Izrael, a keresztény Istent nem a kinyilatkoztatásból, hanem saját „filozofálásából” ismeri föl. Szent Pál a pogányokról beszél. És valóban az emberi értelem alapelveinek következetes használata elvezet Isten létezéséhez. Az ellentmondás-mentesség és az elégséges alap elvének következetes alkalmazása Istenhez vezet. Az értelem nem nyugszik bele abba, hogy az esetleges dolog csak úgy van, aztán azt sem mondhatja, hogy valami ugyanabból a szempontból van is meg nincs is. De ezek a gondolatmenetek bizonyos értelemben véve hasonlítanak a Jézus által említett keskeny úthoz, a hibás gondolkozás, az alapelvek feladásának széles útjai között középen vezet a keskeny út, amely elvezet Istenhez. De ez az út semmit sem tud a kinyilatkoztató és megváltó Istenről, emberek iránti szeretetéről, csak sejteti, hogy a teremtésben, az emberekben megtalálható szeretetet a teremtő Istennek végtelen tökéletességben kell birtokolnia.
Az Istenhez vezető, fáradtságos (és az emberi értelem gyöngesége miatt tévedéseknek is kitett) emberi gondolkozás hivatásszerűen nem lehet mindenkinek feladata. A keresztények, a szentek nagy többsége Isten létezését a kinyilatkoztatás alapján fogadja el. Illetve saját magába tekintve is felismeri, hogy „magadnak teremtettél bennünket Istenünk és nyugtalan a mi szívünk, amíg benned meg nem nyugszik”. A modernizmussal az volt az egyik probléma, hogy Isten objektivitását, értelemmel való felismerhetőségének lehetőségét tagadta, Szent Ágoston mondását úgy forgatta ki, hogy nem Isten teremtett minket magának, hanem mintha mi teremtettük volna Istent magunknak.
matthaios
2018.03.07 21:46:40
matthaios
2018.03.08 16:38:58
@Petimester:
Nem tudom, csak feltételezem, hogy egy ilyen szöveget a zsinat után sokan „barátságtalannak” tekintettek. Aztán 1968-ban a Humanae Vitae-t még barátságtalanabbnak tekintették. Az ez elleni protesztnek püspöki karok, teológusok igen éles hangot adtak. Viszont Karl Barth, a 20. század legnagyobb protestáns teológusa halála előtt 2 hónappal így írt VI. Pál pápának: „Mélységes tiszteletemről biztosítom azért is, amit hősies magára maradottságnak lehet nevezni, s amelynek, Szentséges Atyám, most minden terhét viseli” (Jáki Szaniszló: „...erre a Sziklára...”, 96. o.).
Nem tudom, csak feltételezem, hogy egy ilyen szöveget a zsinat után sokan „barátságtalannak” tekintettek. Aztán 1968-ban a Humanae Vitae-t még barátságtalanabbnak tekintették. Az ez elleni protesztnek püspöki karok, teológusok igen éles hangot adtak. Viszont Karl Barth, a 20. század legnagyobb protestáns teológusa halála előtt 2 hónappal így írt VI. Pál pápának: „Mélységes tiszteletemről biztosítom azért is, amit hősies magára maradottságnak lehet nevezni, s amelynek, Szentséges Atyám, most minden terhét viseli” (Jáki Szaniszló: „...erre a Sziklára...”, 96. o.).
Jezsuita bloggerek
„A blogok, amik eretneknek neveznek? Ismerem, kik írják őket, nem olvasom” – Részletek Ferenc pápával való beszélgetésekből
2018.03.05 14:29:00
A „La Civiltà Cattolica” című folyóirat aktuális száma részleteket közöl olyan beszélgetésekből, amelyeket Ferenc pápa legutóbbi Dél-Amerikában tett lelkipásztori látogatása során Chilében (január 16-án) és Peruban (január 19-én) rögzítettek. A pápa jezsuita…..
matthaios
2018.03.05 16:58:12
Az ismeretlen világokkal való találkozás mindig rejtelmes dolog – és veszedelmes is, hiszen kulturális sokkal fenyeget. Még világosan emlékszem az esetre, amikor egyszer egy afrikai rendtárssal ismerkedve, az első kérdéseim egyikére, „Hány testvéred van?”, a fiatal jezsuita…..
matthaios
2018.02.08 18:05:06
@Satori:
‘kérlek, ne hozd összefüggésbe Ferenc pápát összeesküvés elméletekkel.’
Szerintem nagyon szaporodnak a tények. Egyébként azt írtam, hogy „Így aztán Ferenc pápa alatt neki lehetne fogni a „paradigmaváltáshoz”. Tehát itt közvetlenül nem is Ferenc pápáról, hanem egy bizonyos hozzáállásról beszéltem. Nem annyira közvetlenül Ferenc pápáról van szó, hanem azokról, akik Ferenc pápa pápaságát kihasználják. Egyébként nem minden pápával kapcsolatban volt a jezsuita blog mindig ennyire „érzékeny”. Nem szívesen idézem ezt, de ismét meg kell tennem emlékeztetőül: jezsuita.blog.hu/2010/06/30/inside_the_oracle .
A blogról való kizárással való fenyegetésről pedig már mondtam, hogy ez számomra tehertől való megszabadulást jelentene. Ugyanakkor viszont megfosztanátok magatokat egy olyan kontrolltól, amelyre szerintem nagyon is szükségetek van. Persze ezt nyilván nem fogadod el. Aztán az is látszana, hogy mi a legnagyobb „bűn” a jezsuita blogon.
‘Ami az észrevételt, az erkölcsi törvényt illeti, talán most csak annyit, hogy az nem pozitív törvény - hisz épp' ez a lényege! - a szívünkbe nem szó szerint van beleírva.’
Nem akarok nagy szövegrészeket idézni a katekizmusból, ezért csak fölhívnám figyelmedet KEK 1954-60-ra, amely a természetes erkölcsi törvényről szól. Azt soha senki nem állította, hogy ez azonos lenne valamilyen emberi, pozitív törvénnyel.
‘A neoskolasztika egy 150 éves szomorú kitérőnek számít a teológiai gondolkodásban.’
Erről már sokszor beszéltél. De most is csak az derül ki, hogy nagyon nem szereted a neoskolasztikát. Ezt viszont már régóta tudom.
‘A dolog lényege, hogy a törvény univerzálisan érvényes, de a tartalma nem konkretizálható teljes egyértelműséggel.’
Mit jelent az, hogy a törvény univerzálisan érvényes? Egy törvény akkor érvényes, ha ez előírja azt, hogy mi történik a konkrét esetekben. Másként nem törvényről van szó, hanem valami ajánlásról, tanácsról stb. A mondatban mintha valami belső ellentmondás húzódna meg. „Contradictio in terminis”, mondanák a vaskalapos skolasztikusok. Vagy netán kategorikusan ki nem fejezhető háttérről lenne szó?
Csak egy idézet ezzel kapcsolatban (KEK 1960): „A természetes törvény parancsait nem mindenki érzékeli világosan és közvetlenül. A jelen állapotban a bűnös embernek isteni kegyelemre és kinyilatkoztatásra van szüksége ahhoz, hogy a vallási és erkölcsi igazságokat "mindenki nehézség nélkül, bizonyossággal és tévedések nélkül" [10] fölismerhesse. A természetes törvény a kinyilatkoztatott törvénynek és a kegyelemnek Istentõl készített és a Szentlélek működésével teljes összhangban lévő alapot ad.”
A hallókészüléket, szemüveget stb. pedig legjobb egyelőre elfelejteni. Igazad van, amikor azt mondod, hogy „leegyszerűsítve dramatizálsz”.
‘kérlek, ne hozd összefüggésbe Ferenc pápát összeesküvés elméletekkel.’
Szerintem nagyon szaporodnak a tények. Egyébként azt írtam, hogy „Így aztán Ferenc pápa alatt neki lehetne fogni a „paradigmaváltáshoz”. Tehát itt közvetlenül nem is Ferenc pápáról, hanem egy bizonyos hozzáállásról beszéltem. Nem annyira közvetlenül Ferenc pápáról van szó, hanem azokról, akik Ferenc pápa pápaságát kihasználják. Egyébként nem minden pápával kapcsolatban volt a jezsuita blog mindig ennyire „érzékeny”. Nem szívesen idézem ezt, de ismét meg kell tennem emlékeztetőül: jezsuita.blog.hu/2010/06/30/inside_the_oracle .
A blogról való kizárással való fenyegetésről pedig már mondtam, hogy ez számomra tehertől való megszabadulást jelentene. Ugyanakkor viszont megfosztanátok magatokat egy olyan kontrolltól, amelyre szerintem nagyon is szükségetek van. Persze ezt nyilván nem fogadod el. Aztán az is látszana, hogy mi a legnagyobb „bűn” a jezsuita blogon.
‘Ami az észrevételt, az erkölcsi törvényt illeti, talán most csak annyit, hogy az nem pozitív törvény - hisz épp' ez a lényege! - a szívünkbe nem szó szerint van beleírva.’
Nem akarok nagy szövegrészeket idézni a katekizmusból, ezért csak fölhívnám figyelmedet KEK 1954-60-ra, amely a természetes erkölcsi törvényről szól. Azt soha senki nem állította, hogy ez azonos lenne valamilyen emberi, pozitív törvénnyel.
‘A neoskolasztika egy 150 éves szomorú kitérőnek számít a teológiai gondolkodásban.’
Erről már sokszor beszéltél. De most is csak az derül ki, hogy nagyon nem szereted a neoskolasztikát. Ezt viszont már régóta tudom.
‘A dolog lényege, hogy a törvény univerzálisan érvényes, de a tartalma nem konkretizálható teljes egyértelműséggel.’
Mit jelent az, hogy a törvény univerzálisan érvényes? Egy törvény akkor érvényes, ha ez előírja azt, hogy mi történik a konkrét esetekben. Másként nem törvényről van szó, hanem valami ajánlásról, tanácsról stb. A mondatban mintha valami belső ellentmondás húzódna meg. „Contradictio in terminis”, mondanák a vaskalapos skolasztikusok. Vagy netán kategorikusan ki nem fejezhető háttérről lenne szó?
Csak egy idézet ezzel kapcsolatban (KEK 1960): „A természetes törvény parancsait nem mindenki érzékeli világosan és közvetlenül. A jelen állapotban a bűnös embernek isteni kegyelemre és kinyilatkoztatásra van szüksége ahhoz, hogy a vallási és erkölcsi igazságokat "mindenki nehézség nélkül, bizonyossággal és tévedések nélkül" [10] fölismerhesse. A természetes törvény a kinyilatkoztatott törvénynek és a kegyelemnek Istentõl készített és a Szentlélek működésével teljes összhangban lévő alapot ad.”
A hallókészüléket, szemüveget stb. pedig legjobb egyelőre elfelejteni. Igazad van, amikor azt mondod, hogy „leegyszerűsítve dramatizálsz”.
matthaios
2018.02.08 18:16:50
@Satori:
'Ha erre is válaszolsz (és miért ne tennéd), már tiéd lesz az utolsó szó. (Ez azonban csak a vita megnyerése és nem az igazság szempontjából lényeges kérdés.)'
Ez valahogy lemaradt az előzőből. Nem biztos, hogy jó az, hogy ennyire elszakítod a vitát az igazságtól. Nem állítom, hogy nincsenek fölösleges, terméketlen viták. De azért a kettő gyökeres elszakítása egymástól nem helyes. Dialógus nélkül hogyan jön létre a „horizontok egybeolvadása”, amiről Gadamer beszél?
'Ha erre is válaszolsz (és miért ne tennéd), már tiéd lesz az utolsó szó. (Ez azonban csak a vita megnyerése és nem az igazság szempontjából lényeges kérdés.)'
Ez valahogy lemaradt az előzőből. Nem biztos, hogy jó az, hogy ennyire elszakítod a vitát az igazságtól. Nem állítom, hogy nincsenek fölösleges, terméketlen viták. De azért a kettő gyökeres elszakítása egymástól nem helyes. Dialógus nélkül hogyan jön létre a „horizontok egybeolvadása”, amiről Gadamer beszél?
„A táncnak semmi köze sincs a szépséghez. Ha szép mozdulatsorokat akarnék kreálni, akkor marionettbábukat használnék, nem gyerekeket. A marionettek úgy tudnak repülni és suhanni, mint ahogy a gyerekek nem tudnak. Bonyolult rajzokat tudnak karcolni a levegőbe. De nem tudnak táncolni. Nincs lelkük. A…..
matthaios
2018.01.29 12:10:16
@Pandit:
Felicitasznak tulajdonképpen nem studiorum-mal kapcsolatban írtam. A kizárási listán az idézetek miatt (ha ez a probléma) nekem is rajta kell lennem. Studiorum-mal kapcsolatban nem szívesen folytatok beszélgetést, mert ő ebben nem vehet részt.
Felicitasznak tulajdonképpen nem studiorum-mal kapcsolatban írtam. A kizárási listán az idézetek miatt (ha ez a probléma) nekem is rajta kell lennem. Studiorum-mal kapcsolatban nem szívesen folytatok beszélgetést, mert ő ebben nem vehet részt.
matthaios
2018.01.30 00:02:10
@andras.csaba.sj:
Rövid kis megjegyzésemben nem foglalkoztam a Jálics-féle lelkigyakorlatokkal.
Nem hiszem, hogy céltábla lennél, hiszen eredeti bejegyzésedhez hozzá se szóltam. Amit viszont említettem, azt tényleg problémának érzem. Problémának érzem, hogy valahogy nem jön át, hogy ki az Isten (persze, ahogyan Aquinói Szent Tamás mondja, inkább azt tudjuk róla, hogy Ő mi nem, mint azt, hogy Ő ki is). Aztán mit is jelent igazából a megtestesülés, a megváltás, az Egyház és szentségei, tanítása és a hierarchia. Ezekből a titkokból kellene valami fölfogni. Nem először idézem itt a blogon az Exsultet szavait: „Ó mily csodálatos irántunk való jóságod, a te kegyességed. Ó megbecsülhetetlen szerelmes szeretet! ki, hogy a szolgát megváltsad, Fiadat halálra adtad!”. Ebből kellene kiindulni. Persze nekem is.
Még annyit fűznék hozzá, hogy Isten törvénye szeretetének a jele, ezt szeretetből adta. A törvény nem szűnt meg az Újszövetségben, hanem fölemelődött, az ember erkölcsi viselkedése a szeretet isteni erényére alapozódik.
Rövid kis megjegyzésemben nem foglalkoztam a Jálics-féle lelkigyakorlatokkal.
Nem hiszem, hogy céltábla lennél, hiszen eredeti bejegyzésedhez hozzá se szóltam. Amit viszont említettem, azt tényleg problémának érzem. Problémának érzem, hogy valahogy nem jön át, hogy ki az Isten (persze, ahogyan Aquinói Szent Tamás mondja, inkább azt tudjuk róla, hogy Ő mi nem, mint azt, hogy Ő ki is). Aztán mit is jelent igazából a megtestesülés, a megváltás, az Egyház és szentségei, tanítása és a hierarchia. Ezekből a titkokból kellene valami fölfogni. Nem először idézem itt a blogon az Exsultet szavait: „Ó mily csodálatos irántunk való jóságod, a te kegyességed. Ó megbecsülhetetlen szerelmes szeretet! ki, hogy a szolgát megváltsad, Fiadat halálra adtad!”. Ebből kellene kiindulni. Persze nekem is.
Még annyit fűznék hozzá, hogy Isten törvénye szeretetének a jele, ezt szeretetből adta. A törvény nem szűnt meg az Újszövetségben, hanem fölemelődött, az ember erkölcsi viselkedése a szeretet isteni erényére alapozódik.
Egy korábbi bejegyzésben már nekilendültem, hogy válaszoljak néhány bírálómnak. Talán nem is annyira a személyes hiúság hajtott (bár biztos abból is van bennem egy adag...), még csak nem is a „mundér becsülete” mentésének szándéka (bár az sem egészen közömbös a számomra...). Hogy mi tüzelt akkor?…..
matthaios
2018.01.27 10:10:10
Szerintem ugyanannak az ismételgetése, a másik butának és hülyének állítása helyett érdemes visszalépni egy kicsit és megnézni miből is ered ez az egész vita.
jezsuita.blog.hu/2017/11/27/patsch_ferenc_a_katolikus_valasz_-nak_ii/full_commentlist/1#c34220377
Ezt követően még meg kellene nézni egy pár megjegyzést. Így kiderül, hogy az adott szakaszra való olyan hivatkozásokkal volt a probléma, amelyekből az utolsó mondat („Menj, és többé ne vétkezz!”) lemarad. Tehát itt egy olyan lehetséges félreértés elkerüléséről van szó, amely szerint mintha az irgalom úgy vonatkozna a bűnösre, hogy a bűntől való megszabadulás határozott szándéka nélkül megmaradhat bűnösnek, mert Isten őt úgy fogadja el, ahogyan van. Ez az adott hely téves magyarázata lenne.
Ugyanis Isten ingyenes, megújító, új életre keltő ajándékával, a kegyelemmel az ember szabad akaratának együtt kell működnie. Az elsődleges, a meghatározó a kegyelem, nem pedig az együttműködés, mégis kell ez. A bánat, a bűntől való elfordulás szándéka ennek az együttműködésnek a körébe tartozik. Tehát ezek is Isten kegyelméből vannak, erre is a kegyelem indiít. De ennek az indításnak ellen lehet állni.
Hittétel, hogy mindenki (nemcsak a katolikusok) megkapják az üdvösséghez elégséges kegyelmet. Mégsem üdvözül mindenki, legfeljebb csak egyes megalapozatlan régi (Origenész) és újabb teológiai nézetek szerint.
Mindössze erről van szó. Arra, hogy az asszonyban belsőleg mi játszódott le, nem utal az evangélium, erre csak következtethetünk. Tehát, ha itt Krisztus kegyelméből megtörtént az asszony megigazulása, akkor ott volt az ő szabadakaratú együttműködése is, így a bánat, a házasságtörés elkerülésének a szándéka. Mikor, hogyan? Ezekre a kérdésekre az evangéliumból nem kapunk közvetlen választ.
Így arról, hogy mégis mikor, hogyan történt ez, éppen az adatok hiányában hosszan el lehet vitatkozni. De kérdés, hogy érdemes-e.
jezsuita.blog.hu/2017/11/27/patsch_ferenc_a_katolikus_valasz_-nak_ii/full_commentlist/1#c34220377
Ezt követően még meg kellene nézni egy pár megjegyzést. Így kiderül, hogy az adott szakaszra való olyan hivatkozásokkal volt a probléma, amelyekből az utolsó mondat („Menj, és többé ne vétkezz!”) lemarad. Tehát itt egy olyan lehetséges félreértés elkerüléséről van szó, amely szerint mintha az irgalom úgy vonatkozna a bűnösre, hogy a bűntől való megszabadulás határozott szándéka nélkül megmaradhat bűnösnek, mert Isten őt úgy fogadja el, ahogyan van. Ez az adott hely téves magyarázata lenne.
Ugyanis Isten ingyenes, megújító, új életre keltő ajándékával, a kegyelemmel az ember szabad akaratának együtt kell működnie. Az elsődleges, a meghatározó a kegyelem, nem pedig az együttműködés, mégis kell ez. A bánat, a bűntől való elfordulás szándéka ennek az együttműködésnek a körébe tartozik. Tehát ezek is Isten kegyelméből vannak, erre is a kegyelem indiít. De ennek az indításnak ellen lehet állni.
Hittétel, hogy mindenki (nemcsak a katolikusok) megkapják az üdvösséghez elégséges kegyelmet. Mégsem üdvözül mindenki, legfeljebb csak egyes megalapozatlan régi (Origenész) és újabb teológiai nézetek szerint.
Mindössze erről van szó. Arra, hogy az asszonyban belsőleg mi játszódott le, nem utal az evangélium, erre csak következtethetünk. Tehát, ha itt Krisztus kegyelméből megtörtént az asszony megigazulása, akkor ott volt az ő szabadakaratú együttműködése is, így a bánat, a házasságtörés elkerülésének a szándéka. Mikor, hogyan? Ezekre a kérdésekre az evangéliumból nem kapunk közvetlen választ.
Így arról, hogy mégis mikor, hogyan történt ez, éppen az adatok hiányában hosszan el lehet vitatkozni. De kérdés, hogy érdemes-e.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
'a saját halállal kapcsolatos élmény'
Az igazi élményt az átélő már nem tudja elmondani. Lázár? Jairus lánya? A naimi ifjú? Ők mintha nem adtak volna beszámolót. Helyzetük homályba maradt.
Ez a félelmetes a halálban. Szókratész felülemelkedett ezen?
Az Üdvözlégy Máriá-t imádkozó, kéri a Boldogságos Szűz imádságát a halál óráján. A halált az Ő Fia, Jézus Krisztus győzte le, Ő a győztes király, aki föltámasztja a hozzá tartozókat az utolsó napon. Ő az, akivel mint bíróval és megváltójával találkozik az ember a halálban.