Adatok
savanyújóska
195 bejegyzést írt és 1082 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Gensoul még a támadás estéjén tájékoztatta az észak-afrikai francia tengerészeti erők Algírban tartózkodó főparancsnokát, Jean Pierre Estéva altengernagyot, hogy a Dunkerque sérülései nem súlyosak, és a hajó néhány nap múlva elhagyhatja a kikötőt. Estéva ezt rögtön szükségesnek látta…..
Somerville fél hatkor kapta meg a tárgyalások eredménytelenségéről szóló jelentést Holland-tól. Ezzel elszállt minden remény a megegyezésre, és Somerville-nek nem maradt más lehetősége, mint hogy engedelmeskedik az Admiralitás utasításainak, vagy pedig hazatér és hadbíróság elé áll. Hajóit a kikötő…..
savanyújóska
2024.04.19 07:28:25
@Pájer_ Csaba: Már az első világháború idején is ez volt az irányvonal, egy régi cikkben írtam is a háború utáni trendváltásról. Talán volt már itt a blogon is, de hadd idézzem megint magamat:
"A britek egész világképe erre az alapelvre épült. Ami nekik jó, az jó a világnak, sőt, jó az Úristennek is, tehát erkölcsös és tisztességes. Ami nekik rossz, az rossz a világnak, és rossz az Úrnak is, tehát erkölcstelen és büntetendő. Az angolok tehát –saját felfogásuk szerint- nem egyszerűen csak a saját önös érdekeikért harcolnak, hanem az isteni világrend –melyben természetesen ők vannak a legfelső polcon- megőrzéséért. Aki velük szembeszáll, az nem egyszerűen csak ellenség, hanem egyben erkölcstelen, és Gonosz is, aki az isteni akarat ellen lázad. A háborúikban tehát ők nem egyszerűen csak legyőzik az ellenséget, hanem az isteni akarat nevében a Gonoszt büntetik, amivel jót tesznek az egész világnak.
Az első világháború vége felé e felfogás megingani látszott kissé, hiszen a brit világhatalom eltűnni látszott. Nagy-Britannia ereje megroppant, ami a jól felépített világképet is megrendítette. Ha nem Anglia a világ vezető ereje, akkor az isteni kegy nyilván másra sugárzik, vagyis eltűnik a fenti önigazolás alapja. Az angolok önbecsapási képessége azonban gyorsan megtalálta a megoldást. Az isteni megbízás érvényben maradt, de a britek új felfogása szerint annak érvénye már kiterjedt a másik angolszász népre, az Egyesült Államokra is. Nagyjából maradt minden a régiben, csak most már nem az angolok voltak az isteni kegy kiválasztottai, hanem úgy általában az angolszász népek.
Ez kényelmes és nagyon praktikus megoldás volt arra, hogy az új világrendet az angolok otthonossá tegyék a maguk számára. Nem arról volt szó immár, hogy Nagy-Britannia gazdasági és pénzügyi függésbe került egy idegen államtól, hanem arról, hogy két testvérnép baráti szövetségre lépett, és a továbbiakban közösen osztják meg egymással a világ kormányzásával járó felelősségeket és terheket, meg persze az előnyöket is. Az angolok hirtelen megszerették az amerikaiakat, és teljes meggyőződéssel hitték, hogy nem kényszerűségből osztoznak velük a nagyhatalmi ranglétra felső fokán, hanem ők maguk, saját elhatározásból engedték fel oda maguk mellé drága testvéreiket. Ugyancsak teljes meggyőződéssel hitték, hogy a washingtoni konferencia után az amerikai haditengerészet nem azért került a Royal Navy-vel egy szintre, mert az amerikai ipar rávert a britekre, hanem azért, mert ők, az angolok, ezt megengedték nekik. Önzetlenül és nagylelkűen, természetesen.
Az angolszász népek nagy, testvéri szövetségének gondolata gyorsan, simán, és zökkenőmentesen elfoglalta az angolok fejében a mindenható Brit Birodalom helyét. Az angolok történelmi –és isteni- küldetése helyére az angolszász népek történelmi küldetésének gondolata került, a világ helyes útra való terelése ettől kezdve a két ország közös feladata lett. A közös küldetés természetesen azzal is járt, hogy az amerikaiak sikereire a britek a továbbiakban mint a sajátjaikra tekintettek, mint a tanítványnak a mester dicsőségét öregbítő győzelmeire. Az amerikai minta ettől kezdve minden téren követendő lett, a technológiától kezdve egészen a kalapdivatig.
Ami a leginkább új volt ebben, hogy úgy tűnik, mindezt az angol vezető elit is teljes mértékben bevette. A hidegfejű és számító britek korábban is mindig kegyes dumával körítették saját érdekeik kíméletlen érvényesítését. Most úgy tűnik, el is hitték, amit mondtak. A nagy pánangolszász eszme, és a közös küldetés jelszavai alatt egy csomó katasztrofális diplomáciai baklövést követtek el, amivel súlyos károkat okoztak a meggyengült birodalomnak, és az összeomlás felé vezető útra állították azt. Angol szempontból leginkább talán a washingtoni konferencia tekinthető súlyos melléfogásnak, ahol az angolok önként és minden ellenszolgáltatás nélkül lemondtak a Royal Navy vezető helyéről, a fennálló állapotok rögzítésével konzerválták az amerikai haditengerészet technológiai fölényét, és felmondták a rendkívül hasznos japán szövetséget, mellyel pedig ugyanúgy sakkban tarthatták volna az amerikaiakat, mint korábban az oroszokat."
"A britek egész világképe erre az alapelvre épült. Ami nekik jó, az jó a világnak, sőt, jó az Úristennek is, tehát erkölcsös és tisztességes. Ami nekik rossz, az rossz a világnak, és rossz az Úrnak is, tehát erkölcstelen és büntetendő. Az angolok tehát –saját felfogásuk szerint- nem egyszerűen csak a saját önös érdekeikért harcolnak, hanem az isteni világrend –melyben természetesen ők vannak a legfelső polcon- megőrzéséért. Aki velük szembeszáll, az nem egyszerűen csak ellenség, hanem egyben erkölcstelen, és Gonosz is, aki az isteni akarat ellen lázad. A háborúikban tehát ők nem egyszerűen csak legyőzik az ellenséget, hanem az isteni akarat nevében a Gonoszt büntetik, amivel jót tesznek az egész világnak.
Az első világháború vége felé e felfogás megingani látszott kissé, hiszen a brit világhatalom eltűnni látszott. Nagy-Britannia ereje megroppant, ami a jól felépített világképet is megrendítette. Ha nem Anglia a világ vezető ereje, akkor az isteni kegy nyilván másra sugárzik, vagyis eltűnik a fenti önigazolás alapja. Az angolok önbecsapási képessége azonban gyorsan megtalálta a megoldást. Az isteni megbízás érvényben maradt, de a britek új felfogása szerint annak érvénye már kiterjedt a másik angolszász népre, az Egyesült Államokra is. Nagyjából maradt minden a régiben, csak most már nem az angolok voltak az isteni kegy kiválasztottai, hanem úgy általában az angolszász népek.
Ez kényelmes és nagyon praktikus megoldás volt arra, hogy az új világrendet az angolok otthonossá tegyék a maguk számára. Nem arról volt szó immár, hogy Nagy-Britannia gazdasági és pénzügyi függésbe került egy idegen államtól, hanem arról, hogy két testvérnép baráti szövetségre lépett, és a továbbiakban közösen osztják meg egymással a világ kormányzásával járó felelősségeket és terheket, meg persze az előnyöket is. Az angolok hirtelen megszerették az amerikaiakat, és teljes meggyőződéssel hitték, hogy nem kényszerűségből osztoznak velük a nagyhatalmi ranglétra felső fokán, hanem ők maguk, saját elhatározásból engedték fel oda maguk mellé drága testvéreiket. Ugyancsak teljes meggyőződéssel hitték, hogy a washingtoni konferencia után az amerikai haditengerészet nem azért került a Royal Navy-vel egy szintre, mert az amerikai ipar rávert a britekre, hanem azért, mert ők, az angolok, ezt megengedték nekik. Önzetlenül és nagylelkűen, természetesen.
Az angolszász népek nagy, testvéri szövetségének gondolata gyorsan, simán, és zökkenőmentesen elfoglalta az angolok fejében a mindenható Brit Birodalom helyét. Az angolok történelmi –és isteni- küldetése helyére az angolszász népek történelmi küldetésének gondolata került, a világ helyes útra való terelése ettől kezdve a két ország közös feladata lett. A közös küldetés természetesen azzal is járt, hogy az amerikaiak sikereire a britek a továbbiakban mint a sajátjaikra tekintettek, mint a tanítványnak a mester dicsőségét öregbítő győzelmeire. Az amerikai minta ettől kezdve minden téren követendő lett, a technológiától kezdve egészen a kalapdivatig.
Ami a leginkább új volt ebben, hogy úgy tűnik, mindezt az angol vezető elit is teljes mértékben bevette. A hidegfejű és számító britek korábban is mindig kegyes dumával körítették saját érdekeik kíméletlen érvényesítését. Most úgy tűnik, el is hitték, amit mondtak. A nagy pánangolszász eszme, és a közös küldetés jelszavai alatt egy csomó katasztrofális diplomáciai baklövést követtek el, amivel súlyos károkat okoztak a meggyengült birodalomnak, és az összeomlás felé vezető útra állították azt. Angol szempontból leginkább talán a washingtoni konferencia tekinthető súlyos melléfogásnak, ahol az angolok önként és minden ellenszolgáltatás nélkül lemondtak a Royal Navy vezető helyéről, a fennálló állapotok rögzítésével konzerválták az amerikai haditengerészet technológiai fölényét, és felmondták a rendkívül hasznos japán szövetséget, mellyel pedig ugyanúgy sakkban tarthatták volna az amerikaiakat, mint korábban az oroszokat."
savanyújóska
2024.04.20 07:55:29
@Oktán Pista: Húszévesen Svájcba disszidált a behívó elől – akkor még pacifista volt, ahogy Churchill is pacifista liberálisként kezdte a politikai pályafutását –, ahol többször is letartóztatták. A nem bizonyított legenda szerint a börtönben szervezte be a francia titkosszolgálat. A másik verzió szerint csak 1914-ben szervezték be, hogy az olasz hadbalépés mellett agitáljon, amiért állítólag tízmillió frankot kapott.
Az angol hadihajóknak nem kellett messze menniük, Mers el Kebir kikötője alig 440 km-re volt Gibraltártól, közvetlenül Oran mellett, melynek egyik külvárosa volt. A kikötő kiépítését a franciák még a XIX. század végén kezdték el, akkor még abból a megfontolásból, hogy innen a torpedónaszádok könnyen…..
savanyújóska
2024.04.05 16:09:57
@molnibalage: A franciáknak is megvan ebben a maguk sara. (Kezdve ott, hogy korábban valóban ígéretet tettek az angoloknak, ha fegyverszünetet kötnek a németekkel, angol kikötőkbe küldik a hajóikat.) A hajók demobilizálását és harcképtelenné tételét igazából gyorsan meg lehetett volna oldani. A turbinákat és az optikai távolságmérőket néhány jól célzott kalapácsütéssel tönkre lehetett volna tenni, az ágyúcsövek belsejében elhelyezett kis robbanótöltetekkel pedig tönkre lehetett volna tenni a csövek huzagolását. Hat óra talán nem lett volna elég minden hajóra, de az angolok szerintem megvárták volna amíg végeznek. A háború után a hazai kikötőkben aztán néhány hónap alatt helyre lehetett volna hozni a hajókat.
savanyújóska
2024.04.07 07:51:52
@lezlidzsi84: Nem a képekkel van a gond, a szöveget kezeli nehezen. Mióta ezt a sorozatot teszem fel azóta lassult le. Arra gondoltam, talán a formátummal van valami baja, próbálkoztam más betűtípussal, de az se használt.
savanyújóska
2024.04.09 07:59:00
@gigabursch: A szöveget nem a régi lapról másoltam ki, az eredeti, 12 éve íródott Word dokumentumot vettem elő. Próbáltam újraformázni, de a blog.hu akkor is akadozik tőle.
@Pájer_ Csaba: Időnként bosszant kissé, hogy a legélénkebb viták olyasmikről szoktak kibontakozni, amiknek érintőleges köze sincs a poszt témájához, de ezért még nem tiltottam le senkit.
@Pájer_ Csaba: Időnként bosszant kissé, hogy a legélénkebb viták olyasmikről szoktak kibontakozni, amiknek érintőleges köze sincs a poszt témájához, de ezért még nem tiltottam le senkit.
A Franciaország és a tengelyhatalmak között Campiegne-ben megkötött fegyverszünet hivatalosan 1940 június 25-én, éjfél után 35 perccel lépett életbe. René Émile Godfroy tengernagy, az Alexandriában álló francia kötelék parancsnoka, ugyanekkor engedélyt kért az angoloktól a kikötő elhagyására, hogy a…..
savanyújóska
2024.03.28 11:31:49
@bz249: "elonyos, hogy a lovegek a hajo kozepere kerultek"
Bár az előtervek között valóban volt olyan megoldás, hogy a két lövegtornyot a hajó közepére, a parancsnoki híd mögé tették, végül nem középen, hanem a hajó orrán építették be őket. A koncepció az volt, hogy a főtüzérség két lövegtoronyba való összpontosításával súlyt spórolnak meg – amit én vitatnék –, és csökkenteni lehet az övpáncél hosszát is, amivel szintén súlyt takarítanak meg. A haditengerészet papíron a támadó taktikát favorizálta, úgy gondolták, ők fogják lerohanni az ellenséget, vagyis az orrban elhelyezett lövegtornyok nem jelentenek hátrányt. A német zsebcsatahajók és az olasz nehézcirkálók ellen tervezett Dunkerque osztálynál ez még érthető elgondolás volt, de a nagy csatahajók esetében már kérdéseket vetett fel. A franciák is így gondolhatták, mert már a hattagúra tervezett Richelieu osztály utolsó három egységénél visszatértek volna a klasszikus elrendezéshez, elöl és hátul beépítve egy-egy négyágyús tornyot.
@Pájer_ Csaba: "viszont nem merült fel a Yamato-effektus"
Annak idején sokszor hivatkoztam a Jean Bartra, aminek Casablancánál egyetlen 454 kilós bomba szétverte az egész orr részét.
@sponge: "Ez még létező honlap"
Nem. Molni lementette az anyag nagy részét, egy ideig fent is volt a link a lapon, de levettem róla, mert előbb-utóbb ide is felkerül róla minden, ami ott volt. Ez a cikk is onnan származó utánközlés, kis módosításokkal. Ha mindenki elolvashatná az eredetit, senki se olvasná most végig a sorozatot.
Bár az előtervek között valóban volt olyan megoldás, hogy a két lövegtornyot a hajó közepére, a parancsnoki híd mögé tették, végül nem középen, hanem a hajó orrán építették be őket. A koncepció az volt, hogy a főtüzérség két lövegtoronyba való összpontosításával súlyt spórolnak meg – amit én vitatnék –, és csökkenteni lehet az övpáncél hosszát is, amivel szintén súlyt takarítanak meg. A haditengerészet papíron a támadó taktikát favorizálta, úgy gondolták, ők fogják lerohanni az ellenséget, vagyis az orrban elhelyezett lövegtornyok nem jelentenek hátrányt. A német zsebcsatahajók és az olasz nehézcirkálók ellen tervezett Dunkerque osztálynál ez még érthető elgondolás volt, de a nagy csatahajók esetében már kérdéseket vetett fel. A franciák is így gondolhatták, mert már a hattagúra tervezett Richelieu osztály utolsó három egységénél visszatértek volna a klasszikus elrendezéshez, elöl és hátul beépítve egy-egy négyágyús tornyot.
@Pájer_ Csaba: "viszont nem merült fel a Yamato-effektus"
Annak idején sokszor hivatkoztam a Jean Bartra, aminek Casablancánál egyetlen 454 kilós bomba szétverte az egész orr részét.
@sponge: "Ez még létező honlap"
Nem. Molni lementette az anyag nagy részét, egy ideig fent is volt a link a lapon, de levettem róla, mert előbb-utóbb ide is felkerül róla minden, ami ott volt. Ez a cikk is onnan származó utánközlés, kis módosításokkal. Ha mindenki elolvashatná az eredetit, senki se olvasná most végig a sorozatot.
savanyújóska
2024.03.28 11:41:41
@Pájer_ Csaba: Szerintem ezúttal is kár az erőlködésért.
"semmi okát nem látták annak, hogy szuverén államkent csak úgy puszira átadják a hajóikat más államoknak"
Hozzá kell tenni, az angolok azzal a feltétellel egyeztek bele a fegyverszüneti tárgyalásokba, hogy a franciák ígéretet tettek, a flottájuk áthajózik angol kikötőkbe, vagy elsüllyeszti önmagát. A szövegben ezt meg is említettem.
"akár csak rápislantanak a hajókra, azonnal elsüllyesztik őket"
És aztán ezt meg is tették, amikor így alakult a helyzet.
"semmi okát nem látták annak, hogy szuverén államkent csak úgy puszira átadják a hajóikat más államoknak"
Hozzá kell tenni, az angolok azzal a feltétellel egyeztek bele a fegyverszüneti tárgyalásokba, hogy a franciák ígéretet tettek, a flottájuk áthajózik angol kikötőkbe, vagy elsüllyeszti önmagát. A szövegben ezt meg is említettem.
"akár csak rápislantanak a hajókra, azonnal elsüllyesztik őket"
És aztán ezt meg is tették, amikor így alakult a helyzet.
savanyújóska
2024.03.28 13:31:43
@Pájer_ Csaba: "egyszerre akart politikus és haditengerész is lenni"
Igazából tipikus foteltengerész volt, az első világháborút végig a szárazföldön töltötte, a tüzérségnél és a tengerészgyalogságnál, utána meg néhány kis járőrhajót irányított, a repülőiskolát vezette, egyébként végig vezérkari és minisztériumi beosztásokban dogozott, nagy hadihajót vagy köteléket soha nem irányított. Gyors karrierjét főleg befolyásos családjának köszönhette. Politikusnak viszont nem volt rossz, arra is időben ráérzett, mikor kell a németek mellől lelépni. Ha tovább él, valószínűleg a háttérbe szorította volna De Gaulle-t.
"nem értem a hypeot körülötte"
A hype arról szól, hogy a Texas az egyetlen megmaradt első világháborús csatahajó.
Egyébként te vagy az első, aki szépnek találja az Ersatz Monarchot.
"nem értem"
Arra céloztam, valószínűleg ezúttal is felesleges erőfeszítés mások meggyőzésén erőlködni.
Igazából tipikus foteltengerész volt, az első világháborút végig a szárazföldön töltötte, a tüzérségnél és a tengerészgyalogságnál, utána meg néhány kis járőrhajót irányított, a repülőiskolát vezette, egyébként végig vezérkari és minisztériumi beosztásokban dogozott, nagy hadihajót vagy köteléket soha nem irányított. Gyors karrierjét főleg befolyásos családjának köszönhette. Politikusnak viszont nem volt rossz, arra is időben ráérzett, mikor kell a németek mellől lelépni. Ha tovább él, valószínűleg a háttérbe szorította volna De Gaulle-t.
"nem értem a hypeot körülötte"
A hype arról szól, hogy a Texas az egyetlen megmaradt első világháborús csatahajó.
Egyébként te vagy az első, aki szépnek találja az Ersatz Monarchot.
"nem értem"
Arra céloztam, valószínűleg ezúttal is felesleges erőfeszítés mások meggyőzésén erőlködni.
"Nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr."
..
savanyújóska
2024.03.26 14:18:16
savanyújóska
2024.03.27 07:07:07
@Pájer_ Csaba: Felmerült, hogy legalábbis egy időre felfüggesztek pár kommentelőt, de nem rád gondoltam.
A szokásos gyakorlatnak megfelelően a szárazföldi és tengeri haderők parancsnokai a második világháború előestéjén megint arra készültek, hogy majd az előző háborút fogják újravívni, modernebb eszközökkel. A szárazföldön ismét elhúzódó állóháborúra készültek, és hogy ezúttal már rögtön az elején…..
savanyújóska
2024.03.13 11:50:30
@Galaric: "meg kellett akadályozniuk a németek és az olaszok tovább erösödését"
A későbbiekben nagyjából arról lesz majd szó, hogy nem erről szólt a történet.
A későbbiekben nagyjából arról lesz majd szó, hogy nem erről szólt a történet.
Az első világháború sok minden más mellett olyan szempontból is kuriózum volt a korábbi európai háborúkhoz képest, hogy a felek nem voltak hajlandóak semmilyen kompromisszumra, és mindegyikük a „mindent vagy semmit” alapon játszott. A cél nem pusztán a győzelem volt, hanem a totális győzelem, az…..
savanyújóska
2024.03.11 09:51:50
@H4mburger: Épp nemrég találtam egy könyvet, ami elég részletesen foglalkozik Ko Chang-al, elképzelhető, hogy egyszer majd megírnom, de biztosan nem ígérhetem. A japán vonalat is hiányolták már néhányan a blog témái közül, egyszer neki is álltam egy sorozatnak a japán cirkálókról, de már az elején rájöttem, hogy a japán téma valahogy egyszerűen nem érdekel, úgyhogy ezt elnapoltam későbbre. Madagaszkárról ennek a sorozatnak végén röviden lesz majd szó.
savanyújóska
2024.03.12 19:29:31
@H4mburger: "miért ódzkodik az angolszász "mainstream""
Szerintem leginkább csak azért, mert nem nagyon van mit mondani róla. Pár hétig szerencsétlenkedtek a német határnál, aztán visszavonultak, mielőtt még elérték volna a német védelmi vonalakat.
Van persze egy olyan mellékszál is, hogy a hivatalos narratíva szerint a békeszerető és naiv nyugati demokráciák az utolsó utáni pillanatig bíztak a békés megegyezésben, és tárgyalni próbáltak, amíg a brutális németek le nem rohanták őket. Ugyanezért mellőzik annak megemlítését, hogy 1914-ben igazából a franciák voltak elsők, akik benyomultak Belgiumba, ha jól emlékszem két nappal a németek előtt. Nyilván sok jelentősége egyiknek sincs, de PC füleknek nem hangzanak jól.
@bz249: "a francia hadsereg siralmas allapotban volt 1939 szeptembereben"
Utólagos magyarázkodás. Az angoloknak és franciáknak – Jodl szerint – 110 hadosztályuk volt, a németeknek nyugaton 23, tankjaik és repülőgépeik szinte semmi. A német tábornokok egyöntetű véleménye szerint ha a franciák ekkor teljes erejükkel támadnak, amire a lengyelekkel kötött katonai egyezményben kötelezettséget vállaltak, nem tudták volna két hétnél tovább tartani a Siegfried vonalat. Persze lehet, hogy ez is utólagos magyarázkodás, de az biztos, hogy a franciák mélyen a lehetőségeik és képességeik alatt teljesítettek.
Ami meg a kéthetes kitartást illeti, a lengyelek Varsónál megállították a németeket, és lehet hogy jóval tovább is ki tudtak volna tartani, ha az oroszok nem támadják őket hátba. (Erős a kísértés, hogy párhuzamot vonjak a mostani ukrán helyzettel, de túl hosszú lenne.)
Szerintem leginkább csak azért, mert nem nagyon van mit mondani róla. Pár hétig szerencsétlenkedtek a német határnál, aztán visszavonultak, mielőtt még elérték volna a német védelmi vonalakat.
Van persze egy olyan mellékszál is, hogy a hivatalos narratíva szerint a békeszerető és naiv nyugati demokráciák az utolsó utáni pillanatig bíztak a békés megegyezésben, és tárgyalni próbáltak, amíg a brutális németek le nem rohanták őket. Ugyanezért mellőzik annak megemlítését, hogy 1914-ben igazából a franciák voltak elsők, akik benyomultak Belgiumba, ha jól emlékszem két nappal a németek előtt. Nyilván sok jelentősége egyiknek sincs, de PC füleknek nem hangzanak jól.
@bz249: "a francia hadsereg siralmas allapotban volt 1939 szeptembereben"
Utólagos magyarázkodás. Az angoloknak és franciáknak – Jodl szerint – 110 hadosztályuk volt, a németeknek nyugaton 23, tankjaik és repülőgépeik szinte semmi. A német tábornokok egyöntetű véleménye szerint ha a franciák ekkor teljes erejükkel támadnak, amire a lengyelekkel kötött katonai egyezményben kötelezettséget vállaltak, nem tudták volna két hétnél tovább tartani a Siegfried vonalat. Persze lehet, hogy ez is utólagos magyarázkodás, de az biztos, hogy a franciák mélyen a lehetőségeik és képességeik alatt teljesítettek.
Ami meg a kéthetes kitartást illeti, a lengyelek Varsónál megállították a németeket, és lehet hogy jóval tovább is ki tudtak volna tartani, ha az oroszok nem támadják őket hátba. (Erős a kísértés, hogy párhuzamot vonjak a mostani ukrán helyzettel, de túl hosszú lenne.)
savanyújóska
2024.03.13 11:48:26
@bz249: 1939-ben a francia hadsereget a világ legjobbjának tartották. (Ugyanúgy, mint 1914-ben.) A francia fegyveres erők összlétszáma – amiben benne van a csendőrség is – a mozgósítás után ötmillió fő volt. Ebből 86 hadosztály, több mint kétmillió fő állomásozott északon, a svájci határtól a tengerig. A hadsereg jól felszerelt volt, ennek a minősége változó volt ugyan, sok volt az első világháborús anyag, de a francia harckocsikat általában például azóta is jobbnak tartják, mint a korabeli német típusokat. 1940-ben, amikor a németek már erőik nagy részét átcsoportosították nyugatra, létszámban nagyjából egyenlőség volt a németek és a szövetségesek között, a repülőgépek számát tekintve majdnem kétszeres volt a német fölény, a harckocsik száma nagyjából azonos volt – a franciák nem vonták össze őket páncélos hadosztályokba, hanem többnyire szétosztották a gyalogos alakulatok között –, a tüzérség terén meg kétszeres volt a szövetségesek fölénye. Gamelint akkoriban az egyik legjobb francia tisztnek tartották, inkább csak a vereség után kezdték el kritizálni, többen azt is állították, szifilisz miatt demens lett.
A Medway-i rajtaütés után a holland flotta szoros blokádot tartott fenn a Temze torkolatban és a Csatornán, s várták, hogy az angolok végre aláírják a békeszerződést. Erre azonban még mindig nem került sor, II. Károly makacsul tovább húzta az időt, talán még mindig abban bízva, a franciákat maga…..
savanyújóska
2024.02.20 17:23:06
@Oktán Pista: "lehet köze a "briganti"(rabló, gonosztevő) becsmérlő szóhoz?"
Ha jól tudom, a név középkori eredetű, és az olasz brigante szóból származik, amit eredetileg a Földközi-tengeri kalózhajókra ragasztottak rá.
"egy párhuzam a korabeli Anglia és Szovjetunió között"
Nem beszélnék párhuzamról, inkább némi felületes hasonlóságról. Cromwell és Sztálin azért nagyon nem hasonlít. Párhuzamot inkább az 1914-es eseményekkel állítanék, amikor az angolok megint jó ötletnek gondolták, hogy a bajaikat az Európa leggazdagabb országa elleni háborúval oldják meg.
@omron: Győrben a közelünkben volt az egyik orosz laktanya, hallottuk, ahogy szinte állandóan szólnak a szirénák, folyamatosan riadó volt náluk. Többen mesélték, mikor jöttek az orosz teherautók a laktanyájukba szánt szénért a telepre, az orosz katonák kézzel szórták fel a szenet a platóra, mert nem volt semmilyen szerszámuk.
Oroszország nem Bizánc örököse, hanem az Arany Hordáé.
Ha jól tudom, a név középkori eredetű, és az olasz brigante szóból származik, amit eredetileg a Földközi-tengeri kalózhajókra ragasztottak rá.
"egy párhuzam a korabeli Anglia és Szovjetunió között"
Nem beszélnék párhuzamról, inkább némi felületes hasonlóságról. Cromwell és Sztálin azért nagyon nem hasonlít. Párhuzamot inkább az 1914-es eseményekkel állítanék, amikor az angolok megint jó ötletnek gondolták, hogy a bajaikat az Európa leggazdagabb országa elleni háborúval oldják meg.
@omron: Győrben a közelünkben volt az egyik orosz laktanya, hallottuk, ahogy szinte állandóan szólnak a szirénák, folyamatosan riadó volt náluk. Többen mesélték, mikor jöttek az orosz teherautók a laktanyájukba szánt szénért a telepre, az orosz katonák kézzel szórták fel a szenet a platóra, mert nem volt semmilyen szerszámuk.
Oroszország nem Bizánc örököse, hanem az Arany Hordáé.
savanyújóska
2024.03.01 11:17:55
@Oktán Pista: "a Marjai-féle "A hajó történetét"
Gyakorlatilag mindenhol úgy emlegetik, mint "Marjai könyv", holott valójában a szöveg nagyjából kétharmadát Pataky Dénes írta.
@sponge: "mi lesz akövetkező téma? "
Új anyag nincs kész, egy régi cikket fogok megint újraközölni, az első rész néhány napon belül fent lesz.
@gigabursch: "most még csak összeveszés sem történt! "
Az általában a második világháborús témák kapcsán szokott történni, rendszerint ha csúnyákat merek írni az angolszász szabadságharcosokról. Egyébként mióta az Index NER kompatibilis lett, a legagresszívabb békeharcosok, aki ilyenkor legjobban tajtékzanak, bojkottálják az Indexet, és a blog-hu-t is. Ennek nem feltétlenül örülök, már csak azért sem, mert ez az olvasottságnak sem tett jót.
Gyakorlatilag mindenhol úgy emlegetik, mint "Marjai könyv", holott valójában a szöveg nagyjából kétharmadát Pataky Dénes írta.
@sponge: "mi lesz akövetkező téma? "
Új anyag nincs kész, egy régi cikket fogok megint újraközölni, az első rész néhány napon belül fent lesz.
@gigabursch: "most még csak összeveszés sem történt! "
Az általában a második világháborús témák kapcsán szokott történni, rendszerint ha csúnyákat merek írni az angolszász szabadságharcosokról. Egyébként mióta az Index NER kompatibilis lett, a legagresszívabb békeharcosok, aki ilyenkor legjobban tajtékzanak, bojkottálják az Indexet, és a blog-hu-t is. Ennek nem feltétlenül örülök, már csak azért sem, mert ez az olvasottságnak sem tett jót.
Az 1666-os év második felének legfontosabb eseményei nem a tengeren, hanem a szárazföldön, az angol hátországban zajlottak. 1666 szeptember 12-én, alig három héttel a Terschelling elleni támadás után, nagy tűzvész tört ki Londonban. A lángok az egyik királyi pékség kemencéjéből csaptak ki, ahol…..
savanyújóska
2024.02.10 13:08:15
@bz249: "hogyan tudtak volna a hollandok meg ennel is jobban gyozni?"
A franciákkal együtt, ahogy írtam. A franciák megszerezhették volna Írországot, és az ottani meg a saját kikötőikkel ők lehetettek volna az atlanti térség domináns tengeri hatalma. De őket csak Spanyol-Németalföld érdekelte.
@oranje2010: "hol állt volna le"
A holland támadás eddigre már kezdett kifulladni, és a rendelkezésre álló erőkkel sokkal tovább már tényleg nem lehetett volna erőltetni, de a Chatham előtt horgonyzó négy leszerelt sorhajót szerintem még jó eséllyel fel tudták volna gyújtani, és talán megrongálhatták volna a hajógyárat is.
A franciákkal együtt, ahogy írtam. A franciák megszerezhették volna Írországot, és az ottani meg a saját kikötőikkel ők lehetettek volna az atlanti térség domináns tengeri hatalma. De őket csak Spanyol-Németalföld érdekelte.
@oranje2010: "hol állt volna le"
A holland támadás eddigre már kezdett kifulladni, és a rendelkezésre álló erőkkel sokkal tovább már tényleg nem lehetett volna erőltetni, de a Chatham előtt horgonyzó négy leszerelt sorhajót szerintem még jó eséllyel fel tudták volna gyújtani, és talán megrongálhatták volna a hajógyárat is.
savanyújóska
2024.02.12 16:39:18
@bz249: "ez nem hollandi, hanem francia gyozelem lett volna"
Így van. Nyilván ezért is nem erőltették annyira a hollandok a francia részvételt. Saját szempontjukból kétségkívül helyesen gondolhatták úgy, a francia szövetséges veszélyesebb mint az angol ellenség.
@Oktán Pista: A teljesen szárazföldi beállítottságú Napkirály szerintem eleve képtelen volt ilyen globális stratégiában gondolkozni, csak kontinentálisban.
Így van. Nyilván ezért is nem erőltették annyira a hollandok a francia részvételt. Saját szempontjukból kétségkívül helyesen gondolhatták úgy, a francia szövetséges veszélyesebb mint az angol ellenség.
@Oktán Pista: A teljesen szárazföldi beállítottságú Napkirály szerintem eleve képtelen volt ilyen globális stratégiában gondolkozni, csak kontinentálisban.
savanyújóska
2024.02.16 07:28:05
A Négynapos Csata nem volt döntő győzelem, de mégis nagy lelkesedést váltott ki Hollandiában. Az előző háború végének vereségei és Lowestoft után végre a hollandoknak is sikerült a tengeren lealázni a briteket. Az angol flotta súlyos veszteségeket szenvedett, és úgy hitték, hónapokig nem lesz…..
savanyújóska
2024.01.19 10:32:51
@bz249: A 15 ezres számot és is kicsit túlzásnak érzem – az angoloknak száz évvel később volt nyolcezer hajójuk –, de valamelyik könyvben ezt olvastam, bár a néhány évtizeddel korábbi időszakra vonatkozóan. A holland teherhajók többsége egyébként nem a nyílt vizekre készült, hanem a partmenti forgalomra, meg az Északi és Balti tengerre. Nagy részük 200 tonna körüli fluyt volt, amiket 10-12 ember is kezelni tudott. A legénység egy része ezeken is külföldi tengerész volt. Ezenkívül ebben a számban talán benne vannak a halászhajók is, amiknek nagy része szintén a közeli vizeken tevékenykedő kis halászbárka volt, melyek személyzetét rendszerint a tulajdonos és a családja alkotta. A nyilvántartott holland hajók összvízkiszorítása 1670-ben 570 ezer tonna volt, ami az európai kereskedelmi hajók vízkiszorításának a fele.
"2 millio lakosra... szoval ugy 50 14+ ferfi/ hajo arannyal lehetett szamolni"
Ez nem olyan rendkívüli, fénykorában Velencének volt nem egészen 200 ezer lakosa, és a kereskedelmi flottájának háromezer hajója.
"ez eleg sok mindent megmagyaraz a neplelekkel kapcsolatban"
Erre is megvan a megfelelő szakkifejezés, a thalasszokrácia (thalassocracy), a tengeri birodalom, vagy találóbb kifejezéssel a tengerészek uralma.
@oranje2010: Szívesen.
"2 millio lakosra... szoval ugy 50 14+ ferfi/ hajo arannyal lehetett szamolni"
Ez nem olyan rendkívüli, fénykorában Velencének volt nem egészen 200 ezer lakosa, és a kereskedelmi flottájának háromezer hajója.
"ez eleg sok mindent megmagyaraz a neplelekkel kapcsolatban"
Erre is megvan a megfelelő szakkifejezés, a thalasszokrácia (thalassocracy), a tengeri birodalom, vagy találóbb kifejezéssel a tengerészek uralma.
@oranje2010: Szívesen.
savanyújóska
2024.01.24 17:43:11
@valis47: "Ha délkeletről érkezett, akkor a délkeleti szélnek kellett volna segítenie"
Az angolokhoz képest érkezett délkelet felől – abból az irányból vették észre a közeledését –, de velük nagyjából azonos irányba, észak-északkeletre tartott. A különböző korabeli leírások egyébként szokás szerint itt is ellentmondanak egymásnak, az egyik szerint északkeleti szél fújt, a másik szerint északnyugati. Próbáltam ezekből valahogy úgy kisakkozni a szélirányokat és a hajók mozgását, hogy a kettőt valahogy össze lehessen hozni egymással.
"Flushing neve hollandul Vlissingen"
Ez egy másik hibaforrás, a különböző nemzetiségű leírásokban a helynevek időnként teljesen mások, úgy ahogy gyakran a személynevek írása is. Általában próbálom őket egyeztetni, itt ez úgy látszik kimaradt.
Egy másik buktató például a dátumozás is, a hollandok már a Gergely naptárt, az angolok még a Julián naptárt használták, amik között tíz nap volt az eltérés. Az eltérő dátumokat is egyeztetni kell, ami nem mindig egyszerű dolog.
Az angolokhoz képest érkezett délkelet felől – abból az irányból vették észre a közeledését –, de velük nagyjából azonos irányba, észak-északkeletre tartott. A különböző korabeli leírások egyébként szokás szerint itt is ellentmondanak egymásnak, az egyik szerint északkeleti szél fújt, a másik szerint északnyugati. Próbáltam ezekből valahogy úgy kisakkozni a szélirányokat és a hajók mozgását, hogy a kettőt valahogy össze lehessen hozni egymással.
"Flushing neve hollandul Vlissingen"
Ez egy másik hibaforrás, a különböző nemzetiségű leírásokban a helynevek időnként teljesen mások, úgy ahogy gyakran a személynevek írása is. Általában próbálom őket egyeztetni, itt ez úgy látszik kimaradt.
Egy másik buktató például a dátumozás is, a hollandok már a Gergely naptárt, az angolok még a Julián naptárt használták, amik között tíz nap volt az eltérés. Az eltérő dátumokat is egyeztetni kell, ami nem mindig egyszerű dolog.
savanyújóska
2024.02.04 16:23:22
@Galaric: Csak próbálok nem hülyeségeket írni.
Nem kell emlékeztetni rá, magam is tudom, hogy ez a téma szerepelt már egyszer a lapon. Akkor a Dékány könyvek irritálóbb ostobaságait taglaló sorozatban került szóba Gerbault élettörténete. A poszt átírt változata később megjelent a „Vitorlázás” magazinban is, és most ennek a tovább bővített…..
savanyújóska
2024.01.16 11:17:20
@valis47: A kigyúrt izom csak dekoráció. Az igazi erős emberek egész máshogy néznek ki, mint a bodybuilderek.
1666 június 12-én hajnalban napsütéses időre virradt, az előző napi vihar elcsendesedett, és csak enyhe délnyugati szél fújt. Mikor kivilágosodott, Ruyter 41 sorhajót számolt meg maga körül, az előző napi veszteségek mellett eltűnt a teljes utóvéd is. Nem sokkal később ugyan 12 sorhajóval feltűnt a…..
savanyújóska
2023.12.14 08:09:14
@hel45: "megfelelően motivált védők esetén elképesztően nehéz volt elfoglalni egy sorhajót?"
Nehéz volt átmászni rá, és a fedélzeten nehéz volt mozogni, vagyis lendületes rohamról nem nagyon lehetett szó. A kellően elszánt védelemnek tehát határozottan jó esélyei voltak. A legtöbb ilyen támadásra azonban akkor került sor, amikor a megtámadott hajót már alaposan szétlőtték, és a legénység nagy része meghalt vagy megsebesült, ami nyilván a harcképesek harci morálját is nagymértékben csökkentette. Ha felmentésre nem számíthattak, vagy a végsőkig harcoltak, ami elég ritkán fordult elő, vagy előbb-utóbb megadták magukat, ami ekkoriban teljesen elfogadott volt.
@oranje2010: "Tromp kiérdemelte, hogy fellógassák az árbocra"
Mindenki által elismerten jó képességű tengerész volt, csak éppen gyerekkora óta úgy nevelték, hogy apja után ő lesz majd a flottaparancsnok, és nehezére esett Ruytert, vagy bárki mást felettesének elismernie. Nagyjából olyan volt a viszonya Ruyterrel, mint az előző háború idején az apjának Witte de With-el. Nem szándékosan csinált bajt, csak ment a saját feje után, mert úgy gondolta, ő tudja jobban, mit kell csinálni. Egyébként Nelson a Szent Vince-foki csatában nagyjából ugyanazt csinálta mint Tromp, a parancs ellenére idő előtt fordulva kivált a csatasorból, hogy a főerőkkel ellentétes irányból támadja az ellenséget. Csak neki ez bejött, és siker utólag igazolta amit tett.
@bz249: "az kesobbi fejlemeny?"
Nem, de az alkohol ebben a csatában nem játszott szerepet, csak a következőben, ami után Trompot kirúgták a flottától.
Nehéz volt átmászni rá, és a fedélzeten nehéz volt mozogni, vagyis lendületes rohamról nem nagyon lehetett szó. A kellően elszánt védelemnek tehát határozottan jó esélyei voltak. A legtöbb ilyen támadásra azonban akkor került sor, amikor a megtámadott hajót már alaposan szétlőtték, és a legénység nagy része meghalt vagy megsebesült, ami nyilván a harcképesek harci morálját is nagymértékben csökkentette. Ha felmentésre nem számíthattak, vagy a végsőkig harcoltak, ami elég ritkán fordult elő, vagy előbb-utóbb megadták magukat, ami ekkoriban teljesen elfogadott volt.
@oranje2010: "Tromp kiérdemelte, hogy fellógassák az árbocra"
Mindenki által elismerten jó képességű tengerész volt, csak éppen gyerekkora óta úgy nevelték, hogy apja után ő lesz majd a flottaparancsnok, és nehezére esett Ruytert, vagy bárki mást felettesének elismernie. Nagyjából olyan volt a viszonya Ruyterrel, mint az előző háború idején az apjának Witte de With-el. Nem szándékosan csinált bajt, csak ment a saját feje után, mert úgy gondolta, ő tudja jobban, mit kell csinálni. Egyébként Nelson a Szent Vince-foki csatában nagyjából ugyanazt csinálta mint Tromp, a parancs ellenére idő előtt fordulva kivált a csatasorból, hogy a főerőkkel ellentétes irányból támadja az ellenséget. Csak neki ez bejött, és siker utólag igazolta amit tett.
@bz249: "az kesobbi fejlemeny?"
Nem, de az alkohol ebben a csatában nem játszott szerepet, csak a következőben, ami után Trompot kirúgták a flottától.
savanyújóska
2023.12.15 08:38:22
@gigabursch: 41 van, némelyiket az aranyozás között elég nehéz észrevenni. Ezenkívül az eredeti kiosztás szerint nyolc ágyú néz előre, hat hátra, és még legalább hatot tettek a fedélzetekre, amiknek sok értelmét nem látom, de gondolom a hajót megrohanó ellenséget gondolták velük lőni. Az összeállítási rajzon jobban meg lehet számolni őket:
www.modelforum.cz/download/file.php?id=463280
www.modelforum.cz/download/file.php?id=463280
Bár a háborút az angolok egy majdnem döntő győzelemmel kezdték, azt kihasználni nem tudták, és a következő hónapokban a holland haditengerészet nemcsak pótolta a lowestofti veszteségeket, hanem még növelte is erejét. Politikailag Anglia helyzete ha lehet, még rosszabb volt. Szövetségeseket szerezni…..
savanyújóska
2023.11.29 08:05:00
@Pájer_ Csaba: "a gyújtóhajók azok hogyan működtek?"
Tervezek erről majd egy posztot, valamikor később. A lényeg, hogy ezek direkt erre épített, vagy gyakrabban selejtezés előtt álló régi, kisebb hadihajók voltak, amiken gyúlékony anyagokat halmoztak fel, és nekivezették őket az ellenség nagy hadihajóinak. Ütközés előtt felgyújtották a hajót, a néhány fős legénység pedig csónakba szállva igyekezett eliszkolni onnan. Hasonló működési elven alapuló hajókat a legújabb korban is használnak, ilyenek voltak például az olaszok barchinói is. en.wikipedia.org/wiki/MT_explosive_motorboat
Tervezek erről majd egy posztot, valamikor később. A lényeg, hogy ezek direkt erre épített, vagy gyakrabban selejtezés előtt álló régi, kisebb hadihajók voltak, amiken gyúlékony anyagokat halmoztak fel, és nekivezették őket az ellenség nagy hadihajóinak. Ütközés előtt felgyújtották a hajót, a néhány fős legénység pedig csónakba szállva igyekezett eliszkolni onnan. Hasonló működési elven alapuló hajókat a legújabb korban is használnak, ilyenek voltak például az olaszok barchinói is. en.wikipedia.org/wiki/MT_explosive_motorboat
A Lowestoft-i vereséget alapos vizsgálat követte Hollandiában, hogy kiderítsék, milyen hibák vezettek a kudarchoz. Végül három okot neveztek meg, a fegyelmezetlenséget, a rossz taktikát, és a gyengébb tűzerőt. A fegyelmi viszonyokon a nyár során lefolytatott hadbírósági eljárások után kiszabott…..
savanyújóska
2023.11.15 17:25:02
@Oktán Pista: "Ruyter harmadik felesége az, aki mellette ül?"
Igen, Anna van Gelder. A kép 1662-ben készült, vagyis ő ekkor volt 48 éves, Ruyter pedig 55. Körülöttük a gyerekeik, illetve jobb szélen Ruyter veje, Jan de Witte, és középen az első unokája. Mai szemmel nézve a korabeli festmények nőalakjai ritkán mondhatók szépnek, de az akkori ízlésnek nyilván megfeleltek. A házasságkötésnél ez akkoriban egyébként se volt szempont.
Igen, Anna van Gelder. A kép 1662-ben készült, vagyis ő ekkor volt 48 éves, Ruyter pedig 55. Körülöttük a gyerekeik, illetve jobb szélen Ruyter veje, Jan de Witte, és középen az első unokája. Mai szemmel nézve a korabeli festmények nőalakjai ritkán mondhatók szépnek, de az akkori ízlésnek nyilván megfeleltek. A házasságkötésnél ez akkoriban egyébként se volt szempont.
savanyújóska
2023.11.17 16:04:11
@bz249: "a protestans lelkeszek kiszabaditasakor mar fel labbal a sirban volt"
Szó sincs róla, korához képest jó állapotban volt, a flottaparancsnoki teendőit kifogástalan ellátta. A halálát egy ágyúgolyó okozta, nem valamilyen betegség.
@Pájer_ Csaba: "mennyi trauma és sérültség van egy-egy szava mögött"
Ismertem pár ilyen embert, nem is biztos hogy hülye, szerintem csak nincs semmilyen önreflexiója, az indulatai rángatják.
"az Andriensoon kb annak felel meg"
Ez nem keresztnév, annyit jelent, Adriaen fia. Az apja Adriaen Michielszoon volt, az utóbbi itt értelemszerűen azt jelenti, Michiel fia.
Szó sincs róla, korához képest jó állapotban volt, a flottaparancsnoki teendőit kifogástalan ellátta. A halálát egy ágyúgolyó okozta, nem valamilyen betegség.
@Pájer_ Csaba: "mennyi trauma és sérültség van egy-egy szava mögött"
Ismertem pár ilyen embert, nem is biztos hogy hülye, szerintem csak nincs semmilyen önreflexiója, az indulatai rángatják.
"az Andriensoon kb annak felel meg"
Ez nem keresztnév, annyit jelent, Adriaen fia. Az apja Adriaen Michielszoon volt, az utóbbi itt értelemszerűen azt jelenti, Michiel fia.
A zsebcsatahajók sorozatának harmadik, és mint utóbb kiderült, utolsó egységét 1934 június 30-án bocsátották vízre a haditengerészet Wilhelmshaven-i hajógyárában. A hajó az Admiral Graf von Spee nevet kapta, az első világháborús tengernagy után, aki a chilei Coronel közelében a háború egyetlen…..
savanyújóska
2020.12.04 09:10:27
@Nancsibacsi: „a német hajó elé kerülve - amerre csak fél tűzerővel tud lőni, 2 könnyűcirkálóra - összehangolt torpedólegyezőt terítsenek”
Akkor tudtak volna eléje kerülni, ha hagyja, és nem fordul együtt az angolokkal. Az eredményes torpedótámadáshoz meg egészen közel kellett volna menni, három kilométer felett a találat esélye már minimális volt. Szemből torpedózni meg éppen nem a jó pozíció, így volt a legkisebb a találat esélye.
„csatahajóval 2 könnyűcirkálót üldözni nem egy életbiztosítás”
Olyan nagy üldözésre nem is lett volna szükség. Kb. hét-nyolc kilométerre voltak a német hajótól, amikor beszüntették a lövöldözést, és visszavonultak. Tízcsomós sebességfölénnyel legalább egy órára lett volna szükség, hogy kikerüljenek a német ágyúk lőtávolságából, ami bőven elég idő lett volna ahhoz, hogy a 28 centis ágyúk szétlőjék őket.
„hadihajó akkor van optimálisan használva, ha nem egymás ellen harcol, hanem védtelen kereskedelmi hajókat süllyeszt el”
Ezért nagy felszíni hadihajókat megépíteni is felesleges. Ilyesmire a tengeralattjárók valók, meg - ebben az esetben - a haditengerészeti légierő nagy hatótávolságú bombázói. Még a segédcirkálók haszna is inkább csak a zavarkeltésben volt, nem az általuk elsüllyesztett hajókban. Csatahajót építeni csak azért érdemes, hogy csatát vívjanak velük. Ha nem erre használják őket, akkor rosszul vannak felhasználva.
@RoGeR: „Mi lett volna, ha nem magányos farkasként hanem kisebb flottaként küldik ki a zsebcsatahajókat egy-két romboló és egy könnyűcirkáló kíséretében?”
Sok hűhó semmiért. A végeredmény nem lett volna sokkal jobb, legfeljebb valamivel több angol hajót kötöttek volna le, de jóval nagyobb ráfordítással. Már a két zsebcsatahajó ellen is az angolok és a franciák összesen három csatacirkálót, négy anyahajót, és 16 cirkálót különítettek ki. Igazából az egésznek ez lett volna a legnagyobb haszna, nagy erőket vontak volna el a hazai vizektől, ahol a német flotta főerői ezalatt talán csinálhattak volna valamit.
Akkor tudtak volna eléje kerülni, ha hagyja, és nem fordul együtt az angolokkal. Az eredményes torpedótámadáshoz meg egészen közel kellett volna menni, három kilométer felett a találat esélye már minimális volt. Szemből torpedózni meg éppen nem a jó pozíció, így volt a legkisebb a találat esélye.
„csatahajóval 2 könnyűcirkálót üldözni nem egy életbiztosítás”
Olyan nagy üldözésre nem is lett volna szükség. Kb. hét-nyolc kilométerre voltak a német hajótól, amikor beszüntették a lövöldözést, és visszavonultak. Tízcsomós sebességfölénnyel legalább egy órára lett volna szükség, hogy kikerüljenek a német ágyúk lőtávolságából, ami bőven elég idő lett volna ahhoz, hogy a 28 centis ágyúk szétlőjék őket.
„hadihajó akkor van optimálisan használva, ha nem egymás ellen harcol, hanem védtelen kereskedelmi hajókat süllyeszt el”
Ezért nagy felszíni hadihajókat megépíteni is felesleges. Ilyesmire a tengeralattjárók valók, meg - ebben az esetben - a haditengerészeti légierő nagy hatótávolságú bombázói. Még a segédcirkálók haszna is inkább csak a zavarkeltésben volt, nem az általuk elsüllyesztett hajókban. Csatahajót építeni csak azért érdemes, hogy csatát vívjanak velük. Ha nem erre használják őket, akkor rosszul vannak felhasználva.
@RoGeR: „Mi lett volna, ha nem magányos farkasként hanem kisebb flottaként küldik ki a zsebcsatahajókat egy-két romboló és egy könnyűcirkáló kíséretében?”
Sok hűhó semmiért. A végeredmény nem lett volna sokkal jobb, legfeljebb valamivel több angol hajót kötöttek volna le, de jóval nagyobb ráfordítással. Már a két zsebcsatahajó ellen is az angolok és a franciák összesen három csatacirkálót, négy anyahajót, és 16 cirkálót különítettek ki. Igazából az egésznek ez lett volna a legnagyobb haszna, nagy erőket vontak volna el a hazai vizektől, ahol a német flotta főerői ezalatt talán csinálhattak volna valamit.
savanyújóska
2023.10.29 15:05:13
@amundsen: Az angolokról ugyanazt gondolom, mint az oroszokról, nagyszerű emberek, és kártevő nemzet.
savanyújóska
2023.10.30 17:48:47
@Oktán Pista: "régebben francia, német"
Nemcsak régebben. A kis európai országok – mármint tőlünk nyugatra – saját érdekükben általában szövetségi rendszerben gondolkodnak, mert tudják, hogy egyedül nem állnak meg. A németek és a franciák viszont azt hiszik magukról, hogy ők igen.
"azt hallom újra és újra, hogy a versenyképesség érdekében az Európai Uniót is keményen központosítani kell"
Nem kell mindent beszopni, amit "nemzeti" médiákban hallasz.
"az EU versenyképesség a centralizáció hiányán bukna"
Azért ennél is árnyaltabb a kép.
www.lakmusz.hu/tenyleg-olyan-dramaian-romlik-az-eu-versenykepessege-mint-ahogy-szijjartoek-mondjak/
Nemcsak régebben. A kis európai országok – mármint tőlünk nyugatra – saját érdekükben általában szövetségi rendszerben gondolkodnak, mert tudják, hogy egyedül nem állnak meg. A németek és a franciák viszont azt hiszik magukról, hogy ők igen.
"azt hallom újra és újra, hogy a versenyképesség érdekében az Európai Uniót is keményen központosítani kell"
Nem kell mindent beszopni, amit "nemzeti" médiákban hallasz.
"az EU versenyképesség a centralizáció hiányán bukna"
Azért ennél is árnyaltabb a kép.
www.lakmusz.hu/tenyleg-olyan-dramaian-romlik-az-eu-versenykepessege-mint-ahogy-szijjartoek-mondjak/
Az első hetekben mindkét fél arra készült, gyorsan lezavarnak egy rövid kis háborút, melyben rögtön a döntő csatával kezdik. Az angolok tudták, rogyadozó költségvetésük nem fog elbírni egy hosszú és költséges tengeri háborút, a hollandok pedig a várható angol blokádnak a gazdaságukra gyakorolt…..
savanyújóska
2023.10.29 15:00:56
@zord íjász: "a civilizált USA történelmi oktatásával kapcsolatos"
Ezt behelyettesíthetnénk a civilizált bármelyik másik ország történelemoktatásával is. Többször volt már itt is szó erről, és többször idéztem már Niall Fergusont: „Az igazi veszélyt nem is Kína, az iszlám, vagy a szén-dioxid-kibocsátás jelenti, hanem az, hogy elveszítettük hitünket az őseinktől örökölt civilizációban. ... A nyugati civilizációt nem a többi civilizáció fenyegeti leginkább, hanem saját kishitűségünk – és az ezt tápláló történelmi tudatlanság.”
Az USA egyébként mindezek mellett az az ország, ahol az emberek fele tagadja az evolúciót, és negyede úgy tudja, a Nap kering a Föld körül. A Trump jelenségben így már nincs semmi meglepő, legfeljebb csak az, hogy ilyen sokáig kellett várni rá.
@bz249: "manoverezni nem tudtak"
Igazából jobban manővereztek, mint az angolok. A fegyelmi problémák mellett leginkább a gyenge tűzerő volt a hátrányuk a britekkel szemben. A kaotikus ütközet éppen az angol tűzfölény miatt nem volt jó nekik, a számbeli egyenlőség mellett a hajó-hajó elleni harc az erősebb tüzérséggel felszerelt angolok számára kedvezett.
Ezt behelyettesíthetnénk a civilizált bármelyik másik ország történelemoktatásával is. Többször volt már itt is szó erről, és többször idéztem már Niall Fergusont: „Az igazi veszélyt nem is Kína, az iszlám, vagy a szén-dioxid-kibocsátás jelenti, hanem az, hogy elveszítettük hitünket az őseinktől örökölt civilizációban. ... A nyugati civilizációt nem a többi civilizáció fenyegeti leginkább, hanem saját kishitűségünk – és az ezt tápláló történelmi tudatlanság.”
Az USA egyébként mindezek mellett az az ország, ahol az emberek fele tagadja az evolúciót, és negyede úgy tudja, a Nap kering a Föld körül. A Trump jelenségben így már nincs semmi meglepő, legfeljebb csak az, hogy ilyen sokáig kellett várni rá.
@bz249: "manoverezni nem tudtak"
Igazából jobban manővereztek, mint az angolok. A fegyelmi problémák mellett leginkább a gyenge tűzerő volt a hátrányuk a britekkel szemben. A kaotikus ütközet éppen az angol tűzfölény miatt nem volt jó nekik, a számbeli egyenlőség mellett a hajó-hajó elleni harc az erősebb tüzérséggel felszerelt angolok számára kedvezett.
savanyújóska
2023.10.30 17:34:55
@zord íjász: "akkor itt tényleg kurva nagy baj van"
Méghozzá elég régóta. Többször említettem már egyik ismerősöm sztoriját, akinek egyik ismerőse Londonban dolgozott, és egyszer a Trafalgar téren áthaladva viccből megkérdezte angol kollégáját, ki az a fickó az oszlop tetején? Nem tudta megmondani. Azt meg én is láttam, a tanév végén múzeumlátogatásra cipelt angol ifjak mekkora érdeklődést mutatnak a történettudomány iránt. (És persze idehaza láttam hasonló helyzetben a magyar ifjakat is.) Más országokból is keringenek hasonló sztorik, amiket nem tudtam leellenőrizni, például hogy a francia iskolákban az ókori görögökről csak annyit tanítanak, hogy ők alapították Marseille-t.
"melyikkel kezdjem?"
Ízlés dolga. Nekem a Civilizáció tetszett jobban, A pénz története meg csalódás volt. A világ háborújából készült egy hatrészes tévésorozat is, annak idején fel is vettem videóra. Nagyjából ugyanaz a szöveg van benne, mint a könyvben. Nem tudom, hozzá lehet e férni valahol, két részt láttam belőle a Youtube-on is. De ha a nyugati civilizáció kialakulása érdekel, szerintem Fergusonnál sokkal jobb Hajnal István már itt is idézett Az újkor története című könyve. Nehezen olvasható szöveg, már csak régies nyelvezete miatt is, de érdemes böngészgetni.
@oranje2010: Valakivel ilyenkor mindig el kell vitetni a balhét. Tizedelni is mindig találomra tizedeltettek. Stinstra még olcsón megúszta, őt csak száműzték. Jan de Haent, aki a zsákmánya biztonságba helyezését fontosabbnak tartva rögtön a csata elején faképnél hagyta a flottát, ugyanekkor odahaza hősként ünnepelték, aranyláncot kapott jutalmul, és később tengernagyi rangot kapott.
@Pájer Csaba: "Vagyis az elbutulás nem Amerika-specifikus."
Globalizáció van, a hülyeség nem áll meg a határoknál. A Trump jelenség mellé párhuzamba állítható az Orbán, Le Pen, Salvini, meg Boris Johnson jelenség, és a többi. Valahol úgy jellemezték a NER lényegét, miszerint az a tahóság forradalma. Ez szerintem nagyon találó, de ez a forradalom világszerte zajlik, és nem most kezdődött, hanem legalábbis már évtizedekkel ezelőtt.
"rossz szemmel nézem, hogy az ismeretterjesztő dokumentumfilmek szerepét átvette a Netflix meg az HBO"
Többször emlegettem már itt is, hogy a showbiznisz már rég benyelte az ismeretterjesztést, és magát műveltnek tartó ember távol tartja magát a kereskedelmi kanálisok ilyen műsoraitól.
"kiművelődtek youtube-videókból"
Ezt a típust gondolom mindenki jól ismeri. Nekem is vannak ismerőseim, akik látták az abszolút hiteles Youtube-on, hogy a 9/11 meg sem történt, a repülőgépek becsapódása csak filmtrükk volt, és a tornyokat valójában a CIA robbantotta fel, de nem halt meg senki, mert ott csak zsidók dolgoztak, őket meg a Moszad előre figyelmeztette. 85 éves keresztapám meg attól retteg, hogy a gonosz sorosisták és brüsszeliták tízmilliárd migránst akarnak Magyarországra betelepíteni.
"azt gondolják, hogy ezek a dolgok csak úgy önmagukban ott vannak mindenkiben, csak nem engedik a gonosz erők felszínre törni"
Annak idején egy régi írásomban erről is értekeztem már egyszer, hogy a nyugati demokrácia az emberi természet teljes félreismerése miatt bukik meg, vagy legalábbis látszik most megbukni. Úgy gondolják ugyanis, a demokrácia az csak úgy jön magától, elég a diktátort megbuktatni, és aztán a népek gyönyörű liberális demokráciákat fognak építeni, mert természetes hajlamaik erre predesztinálják őket. Magam részéről ebben a baromságban Rousseau-nak az újkori liberalizmusra gyakorolt kártékony hatását vélem felfedezni.
Méghozzá elég régóta. Többször említettem már egyik ismerősöm sztoriját, akinek egyik ismerőse Londonban dolgozott, és egyszer a Trafalgar téren áthaladva viccből megkérdezte angol kollégáját, ki az a fickó az oszlop tetején? Nem tudta megmondani. Azt meg én is láttam, a tanév végén múzeumlátogatásra cipelt angol ifjak mekkora érdeklődést mutatnak a történettudomány iránt. (És persze idehaza láttam hasonló helyzetben a magyar ifjakat is.) Más országokból is keringenek hasonló sztorik, amiket nem tudtam leellenőrizni, például hogy a francia iskolákban az ókori görögökről csak annyit tanítanak, hogy ők alapították Marseille-t.
"melyikkel kezdjem?"
Ízlés dolga. Nekem a Civilizáció tetszett jobban, A pénz története meg csalódás volt. A világ háborújából készült egy hatrészes tévésorozat is, annak idején fel is vettem videóra. Nagyjából ugyanaz a szöveg van benne, mint a könyvben. Nem tudom, hozzá lehet e férni valahol, két részt láttam belőle a Youtube-on is. De ha a nyugati civilizáció kialakulása érdekel, szerintem Fergusonnál sokkal jobb Hajnal István már itt is idézett Az újkor története című könyve. Nehezen olvasható szöveg, már csak régies nyelvezete miatt is, de érdemes böngészgetni.
@oranje2010: Valakivel ilyenkor mindig el kell vitetni a balhét. Tizedelni is mindig találomra tizedeltettek. Stinstra még olcsón megúszta, őt csak száműzték. Jan de Haent, aki a zsákmánya biztonságba helyezését fontosabbnak tartva rögtön a csata elején faképnél hagyta a flottát, ugyanekkor odahaza hősként ünnepelték, aranyláncot kapott jutalmul, és később tengernagyi rangot kapott.
@Pájer Csaba: "Vagyis az elbutulás nem Amerika-specifikus."
Globalizáció van, a hülyeség nem áll meg a határoknál. A Trump jelenség mellé párhuzamba állítható az Orbán, Le Pen, Salvini, meg Boris Johnson jelenség, és a többi. Valahol úgy jellemezték a NER lényegét, miszerint az a tahóság forradalma. Ez szerintem nagyon találó, de ez a forradalom világszerte zajlik, és nem most kezdődött, hanem legalábbis már évtizedekkel ezelőtt.
"rossz szemmel nézem, hogy az ismeretterjesztő dokumentumfilmek szerepét átvette a Netflix meg az HBO"
Többször emlegettem már itt is, hogy a showbiznisz már rég benyelte az ismeretterjesztést, és magát műveltnek tartó ember távol tartja magát a kereskedelmi kanálisok ilyen műsoraitól.
"kiművelődtek youtube-videókból"
Ezt a típust gondolom mindenki jól ismeri. Nekem is vannak ismerőseim, akik látták az abszolút hiteles Youtube-on, hogy a 9/11 meg sem történt, a repülőgépek becsapódása csak filmtrükk volt, és a tornyokat valójában a CIA robbantotta fel, de nem halt meg senki, mert ott csak zsidók dolgoztak, őket meg a Moszad előre figyelmeztette. 85 éves keresztapám meg attól retteg, hogy a gonosz sorosisták és brüsszeliták tízmilliárd migránst akarnak Magyarországra betelepíteni.
"azt gondolják, hogy ezek a dolgok csak úgy önmagukban ott vannak mindenkiben, csak nem engedik a gonosz erők felszínre törni"
Annak idején egy régi írásomban erről is értekeztem már egyszer, hogy a nyugati demokrácia az emberi természet teljes félreismerése miatt bukik meg, vagy legalábbis látszik most megbukni. Úgy gondolják ugyanis, a demokrácia az csak úgy jön magától, elég a diktátort megbuktatni, és aztán a népek gyönyörű liberális demokráciákat fognak építeni, mert természetes hajlamaik erre predesztinálják őket. Magam részéről ebben a baromságban Rousseau-nak az újkori liberalizmusra gyakorolt kártékony hatását vélem felfedezni.
Cromwell 1658 szeptember harmadikán bekövetkezett halálakor Anglia a csőd szélén állt, vagy talán már túl is rajta. A becsvágyó és küldetéstudatos diktátor egymásba érő, folyamatos háborúi nyelték a pénzt, kézzel fogható hasznot pedig – legalábbis akkor – nem nagyon hoztak. A városokban tömegek…..
savanyújóska
2023.10.16 08:42:09
@Galaric: Ezeket a támadásokat nem az angol reguláris erők, hanem mindenféle kereskedelmi társaságok magánhadseregei hajtották végre. Az angol állam így hivatkozhatott arra, hogy neki semmi köze az egészhez. Mint olvasható, a hollandok is erővel foglalták vissza a gyarmataikat, de ez hivatalosan még nem azt jelentette, hogy Angliával háborúznak. A két ország közti háborút a hollandok ezúttal is igyekeztek elkerülni, és ezért elég nagy engedményekre is hajlandóak voltak, de nekik is megvolt a tűréshatáruk.
Az első angol–holland háborút lezáró Westminsteri béke egyik fontos kikötése volt, hogy az Orániai ház tagjai nem tölthetnek be közhivatalt Hollandiában. Cromwell ragaszkodott ehhez a feltételhez, mivel az Orániaiak, már csak az angol királyi családdal való rokonságuk okán is, a királypárti angol…..
savanyújóska
2023.10.04 16:43:25
@Alexander8: "nem a történész szakma hanem a szélsőséges woke ideológia hívei teszik"
Éppen néhány hete olvastam a neten egy írást, valami olyasféle címmel, hogy "Hollandia fénykorának árnyoldalai". (Próbáltam újra megtalálni, de nem sikerült.) Ennek hatására írtam bele a posztba ezt a bekezdést. Nyilván nem írták benne, hogy szórjanak hamut a fejükre, és hogy mocsok fehérek, de az alaphangja mégis olyasmi volt, hogy a holland jólét a rabszolgakereskedelemre alapozódott, és hogy ez jujj de csúnya dolog volt. Nyilván az volt, de az összképben ez csak egy apró folt, erre hegyezni ki az egész nyugati fejlődést éppen olyan csúsztatás, mint az állítani, hogy a második világháború az a holokausztról szólt. A történészek nyilván nem vadulnak be annyira, mint a woke eszelősök, de az újabb keltezésű írásokban szerintem nagyon jól érezni az uralkodó ideológiákhoz való igazodást, ezt az önostorozó, mindenért a fehér embert felelőssé tevő attitűdöt. Ami ugyebár nagyon egyoldalú megközelítés, a török nagykövetség előtt például még nem tüntetett senki, hogy kérjenek bocsánatot és fizessenek kártérítést azért sok százezer emberért, akiket néhány évszázad alatt elhurcoltak Magyarországról rabszolgának.
Éppen néhány hete olvastam a neten egy írást, valami olyasféle címmel, hogy "Hollandia fénykorának árnyoldalai". (Próbáltam újra megtalálni, de nem sikerült.) Ennek hatására írtam bele a posztba ezt a bekezdést. Nyilván nem írták benne, hogy szórjanak hamut a fejükre, és hogy mocsok fehérek, de az alaphangja mégis olyasmi volt, hogy a holland jólét a rabszolgakereskedelemre alapozódott, és hogy ez jujj de csúnya dolog volt. Nyilván az volt, de az összképben ez csak egy apró folt, erre hegyezni ki az egész nyugati fejlődést éppen olyan csúsztatás, mint az állítani, hogy a második világháború az a holokausztról szólt. A történészek nyilván nem vadulnak be annyira, mint a woke eszelősök, de az újabb keltezésű írásokban szerintem nagyon jól érezni az uralkodó ideológiákhoz való igazodást, ezt az önostorozó, mindenért a fehér embert felelőssé tevő attitűdöt. Ami ugyebár nagyon egyoldalú megközelítés, a török nagykövetség előtt például még nem tüntetett senki, hogy kérjenek bocsánatot és fizessenek kártérítést azért sok százezer emberért, akiket néhány évszázad alatt elhurcoltak Magyarországról rabszolgának.
savanyújóska
2023.10.06 09:04:23
@Alexander8: "nem állnak ki a széles közönség elé"
Különutasnak lenni nem kifizetődő dolog. Először ugye ösztöndíjat és kutatási támogatásokat kell szerezni, aztán jön a feleség meg a gyerekek, a tanársegédi helyett kell a jobban fizető adjunktus vagy docens munkakör, meg kell szerezni a doktorátust, a PhD-t, meg ilyesmiket. A karrierépítést pedig nem segíti elő ha az ember ellenbeszél az éppen uralkodó propagandának meg a polkorrektségnek. Váltottam régebben levelet egy-két történésszel, volt amelyiktől idéztem is a régebbi lapomon valamilyen második világháborús témában. Beleegyezett abba, hogy a levélben megírt véleményét idézzem, de nyomatékosan megkért rá, a nevét nehogy megemlítsem, és ne tegyek a személyére való utalásokat sem, nehogy ráismerjenek.
Különutasnak lenni nem kifizetődő dolog. Először ugye ösztöndíjat és kutatási támogatásokat kell szerezni, aztán jön a feleség meg a gyerekek, a tanársegédi helyett kell a jobban fizető adjunktus vagy docens munkakör, meg kell szerezni a doktorátust, a PhD-t, meg ilyesmiket. A karrierépítést pedig nem segíti elő ha az ember ellenbeszél az éppen uralkodó propagandának meg a polkorrektségnek. Váltottam régebben levelet egy-két történésszel, volt amelyiktől idéztem is a régebbi lapomon valamilyen második világháborús témában. Beleegyezett abba, hogy a levélben megírt véleményét idézzem, de nyomatékosan megkért rá, a nevét nehogy megemlítsem, és ne tegyek a személyére való utalásokat sem, nehogy ráismerjenek.
savanyújóska
2023.10.10 09:06:22
@Pájer_ Csaba: Ez a dolog azért nagyon kétoldalú. A normalitás valahol az első világháború környékén eltűnt a politikából, és mára nem nagyon maradt más, csak a balliberális idióták és a neofasiszta gazemberek. (Nyilván sarkítva fogalmazok, de ne várja senki, hogy két mondatban tökéletes közéleti látképet adjak.) Magam részéről Obamát legalább annyira utálom, mint Trumpot, ugyanakkor ha már mindenképpen választani kell, és csak ez a kettő van, inkább őt választanám, mert a hülyesége talán kevésbé kártékony. Nagyjából ez érvényes a Gyurcsány/Orbán párosításra is.
Annak idején, mikor ezt a blogot elkezdtem, eredeti szándékaim szerint általános tengerészeti témákkal foglalkozó cikkeket szerettem volna rajta megjelentetni. Ezért is kereszteltem a blogot a kevéssé harcias „Hét tenger” névre. Született is az első időkben néhány nem haditengerészeti témájú írás,…..
savanyújóska
2023.09.18 19:21:23
@Cymantrene: "Nem voltak nagyon izgulós népek."
Helyhiány miatt a posztban nem tudtam kifejteni saját véleményemet, akkor itt mondom, hogy szerintem legalábbis súlyos felelőtlenség volt két kisgyerekkel nekivágni egy ilyen útnak. Ebben az útban nagyon is benne volt a katasztrófa lehetősége, és néhányszor valóban csak a szerencsének köszönhetően kerülték el azt.
@eMM2: "a második pedig valóságos istenkisértés volt."
Akkor pedig még nem volt tele a világ feltűnési viszketegségben szenvedő dilisekkel, akik evezős csónakon, vízibiciklin, vagy egy hordón akarnak átkelni az óceánon, hogy bekerüljenek a Guinessbe.
www.ladbible.com/news/us-news/reza-baluchi-banned-entering-sea-humanpowered-hamster-wheel-241639-20230907
@SirHiggins: "Slocum kpt egyébként nem kerül említésre valamelyik Dékány könyvben is?"
Megemlíti a nevét valahol, de nem emlékszem melyik könyvében.
@Pájer_ Csaba: "kéne venni egy katamaránt "
Sokan teszik, vagy tervezik ezt megtenni. Persze alapos előkészület, meg sok pénz kell hozzá, a katamaránok nagyon divatosak, következésképpen pofátlanul drágák. A tengeribetegség állítólag néhány nap után elmúlik, bár hallottam már olyanokról is, akiknél nem. A Balatonon és az Adrián hajóztam már hetes erősségű, 50-60 km-es szélben is, és egész jól bírtam. Jövőre szeretnék kipróbálni egy atlanti vitorlázást is, hogy tudjam, meddig mehetek el.
@Oktán Pista: "egy magyar család, akik egy Teatime nevű vitorláson karibi vizekre hajóztak"
És mentek tovább. Van weblapjuk is: sailingteatime.com/hu/
Helyhiány miatt a posztban nem tudtam kifejteni saját véleményemet, akkor itt mondom, hogy szerintem legalábbis súlyos felelőtlenség volt két kisgyerekkel nekivágni egy ilyen útnak. Ebben az útban nagyon is benne volt a katasztrófa lehetősége, és néhányszor valóban csak a szerencsének köszönhetően kerülték el azt.
@eMM2: "a második pedig valóságos istenkisértés volt."
Akkor pedig még nem volt tele a világ feltűnési viszketegségben szenvedő dilisekkel, akik evezős csónakon, vízibiciklin, vagy egy hordón akarnak átkelni az óceánon, hogy bekerüljenek a Guinessbe.
www.ladbible.com/news/us-news/reza-baluchi-banned-entering-sea-humanpowered-hamster-wheel-241639-20230907
@SirHiggins: "Slocum kpt egyébként nem kerül említésre valamelyik Dékány könyvben is?"
Megemlíti a nevét valahol, de nem emlékszem melyik könyvében.
@Pájer_ Csaba: "kéne venni egy katamaránt "
Sokan teszik, vagy tervezik ezt megtenni. Persze alapos előkészület, meg sok pénz kell hozzá, a katamaránok nagyon divatosak, következésképpen pofátlanul drágák. A tengeribetegség állítólag néhány nap után elmúlik, bár hallottam már olyanokról is, akiknél nem. A Balatonon és az Adrián hajóztam már hetes erősségű, 50-60 km-es szélben is, és egész jól bírtam. Jövőre szeretnék kipróbálni egy atlanti vitorlázást is, hogy tudjam, meddig mehetek el.
@Oktán Pista: "egy magyar család, akik egy Teatime nevű vitorláson karibi vizekre hajóztak"
És mentek tovább. Van weblapjuk is: sailingteatime.com/hu/
savanyújóska
2023.09.21 17:25:25
@SirHiggins: "kívül van az érdeklődéseden?"
Nincs, de sokkal egyszerűbb hadihajókról, főleg csatahajókról írni. Rengeteg könyvet lehet róluk találni, amik alapján könnyű összedobni róluk egy cikket. Az utasszállítókról már sokkal kevesebb anyag található, a teherhajókról meg szinte semmi. Ami van, az se valami részletes.
@Carada: "Angliában egy gyakorlatilag nincstelen házaspár gondolt egyet, és kvázi körbevitorlázta a földet"
A Szent Jupát útja tulajdonképpen egész hasonló volt. Persze a fiúk is beletették, amijük volt, de a szponzorok nélkül nem boldogultak volna.
"a néni Magyarországon is átfutott"
Ez akkor volt, amikor Nepálba akart elfutni, de a határlezárások miatt Törökországból vissza kellett fordulnia. Én úgy tudom, ez 2020-ban volt.
Egyébként lehet vele találkozni, úgy tudom még mindig rendszeresen tart motivációs tréningeket.
Nincs, de sokkal egyszerűbb hadihajókról, főleg csatahajókról írni. Rengeteg könyvet lehet róluk találni, amik alapján könnyű összedobni róluk egy cikket. Az utasszállítókról már sokkal kevesebb anyag található, a teherhajókról meg szinte semmi. Ami van, az se valami részletes.
@Carada: "Angliában egy gyakorlatilag nincstelen házaspár gondolt egyet, és kvázi körbevitorlázta a földet"
A Szent Jupát útja tulajdonképpen egész hasonló volt. Persze a fiúk is beletették, amijük volt, de a szponzorok nélkül nem boldogultak volna.
"a néni Magyarországon is átfutott"
Ez akkor volt, amikor Nepálba akart elfutni, de a határlezárások miatt Törökországból vissza kellett fordulnia. Én úgy tudom, ez 2020-ban volt.
Egyébként lehet vele találkozni, úgy tudom még mindig rendszeresen tart motivációs tréningeket.
savanyújóska
2023.09.29 12:24:27
@Carada: "2019 júliusában járt Tatabányán"
Úgy tudom, 2019 júliusában indult, és következő év áprilisában fordult vissza Törökországból, a járvány miatt határzárak miatt. Tatabányán valahol a két időpont közt járhatott, lehet, hogy 2019-ben.
"A Szent Jupát útja azért 15 évvel később volt "
Voltak más próbálkozások is, nagyjából tíz évvel korábban egy B-24-essel indult útnak valaki, de úgy tudom, csak az Égei-tengerig jutott. Erről nem tudni sokat, az illető állítólag nagy hantás volt, nem lehet biztosan tudni, valójában mi is történt. Az persze nyilvánvaló, hogy a hazai és az angliai lehetőségek egészen mások voltak.
Úgy tudom, 2019 júliusában indult, és következő év áprilisában fordult vissza Törökországból, a járvány miatt határzárak miatt. Tatabányán valahol a két időpont közt járhatott, lehet, hogy 2019-ben.
"A Szent Jupát útja azért 15 évvel később volt "
Voltak más próbálkozások is, nagyjából tíz évvel korábban egy B-24-essel indult útnak valaki, de úgy tudom, csak az Égei-tengerig jutott. Erről nem tudni sokat, az illető állítólag nagy hantás volt, nem lehet biztosan tudni, valójában mi is történt. Az persze nyilvánvaló, hogy a hazai és az angliai lehetőségek egészen mások voltak.
Hipperrel folytatott rövid csetepatét követően már a WS5A konvoj útja is eseménytelen volt, a hajók január hatodikán befutottak Freetownba, ahonnan két nappal később indultak tovább Dél-Afrika felé. Csak az Empire Trooper szakadt el a konvojtól. Az amúgy is géphibákkal küszködő hajó a német…..
savanyújóska
2023.09.04 16:00:29
@project640: "azok az események, amik csak vágyvezérelt emberek fejében tevődnek össze"
Mint említettem volt, ez csak gondolatkísérlet. A valóságban nyilván nem volt realitása, de technikailag igazából kivitelezhető lett volna, és utólag okoskodva az ember össze tud hozni/ el tud képzelni olyan szituációt, amiben meg lehetett volna csinálni.
@bz249: "amig a nemet csataflotta a norveg fjordokban bujkal nem lehet erdemi invaziot inditani Norvegia iranyaban"
Senki nem is akart inváziót indítani Norvégiában. Ez Hitler rögeszméje volt, amiről az angolok tudtak, és igyekeztek is ezt a mániáját erősíteni, hogy indokolatlanul nagy erőket tartson Norvégiában.
@fenn: "tudtak volna abban a korban olyat építeni ami hatékony lehetett volna"
Volt nekik ilyen gépük, a Condor.
en.wikipedia.org/wiki/Focke-Wulf_Fw_200_Condor
Szükségmegoldás volt, de egy ideig hatékonyan működött. A pótlásáról viszont nem gondoskodtak idejében, nem kis részben a Luftwaffe és a Kriegsmarine közti állandó huzakodás miatt.
Mint említettem volt, ez csak gondolatkísérlet. A valóságban nyilván nem volt realitása, de technikailag igazából kivitelezhető lett volna, és utólag okoskodva az ember össze tud hozni/ el tud képzelni olyan szituációt, amiben meg lehetett volna csinálni.
@bz249: "amig a nemet csataflotta a norveg fjordokban bujkal nem lehet erdemi invaziot inditani Norvegia iranyaban"
Senki nem is akart inváziót indítani Norvégiában. Ez Hitler rögeszméje volt, amiről az angolok tudtak, és igyekeztek is ezt a mániáját erősíteni, hogy indokolatlanul nagy erőket tartson Norvégiában.
@fenn: "tudtak volna abban a korban olyat építeni ami hatékony lehetett volna"
Volt nekik ilyen gépük, a Condor.
en.wikipedia.org/wiki/Focke-Wulf_Fw_200_Condor
Szükségmegoldás volt, de egy ideig hatékonyan működött. A pótlásáról viszont nem gondoskodtak idejében, nem kis részben a Luftwaffe és a Kriegsmarine közti állandó huzakodás miatt.
savanyújóska
2023.09.06 16:53:34
@project640: "óriási hiba volt a németek részéről megszállni Franciaország jelentős részét"
Mégis mit kellett volna csinálniuk? Megveregetni a franciák vállát, hogy jól van gyerekek, legyünk újra barátok? Megszállták Elzász-Lotaringiát, mert sajátjuknak tartották, megszállták az atlanti partvidéket, mert kellettek nekik a kikötők, és megszállták a kettő közti területeket, egyrészt az ottani iparvidék miatt, másrészt meg hogy meglegyen az összeköttetés az atlanti kikötőkkel. Ez utóbbiak megszállását ideiglenesnek tekintették, ezeken a területeken megmaradt a Vichy kormány által felügyelt francia közigazgatás. A franciák igazából megkönnyebbültek, mert a vereségük után rosszabb feltételekre számítottak.
Jövőre egyébként francia év lesz, szóba kerül majd ez is.
"Technikailag ezt képtelenség lett volna kivitelezni."
Volt róla szó, hogy közös német-olasz hadműveletet képzeltünk el. Az olasz flotta például felvonul kelet felől, és kicsalja a Földközi-tengerre a Force H-t, miközben egy zivatarzóna fedezete alatt a német hajók nyugat felől megközelítik a Gibraltári-szorost. Gibraltárt meg nem csak az olasz légierő, hanem a Szardínián és Szicílián települt német gépek is tudták volna bombázni. Pontos időzítést és nagy szerencsét igényelt volna – mint a Csatorna futam –, de technikailag meg lehetett volna oldani. Persze a gyakorlatban nyilván egyik oldalon se volt senki, aki ilyen kockázatot mert volna vállalni, bizonytalan előnyökért cserébe.
Mégis mit kellett volna csinálniuk? Megveregetni a franciák vállát, hogy jól van gyerekek, legyünk újra barátok? Megszállták Elzász-Lotaringiát, mert sajátjuknak tartották, megszállták az atlanti partvidéket, mert kellettek nekik a kikötők, és megszállták a kettő közti területeket, egyrészt az ottani iparvidék miatt, másrészt meg hogy meglegyen az összeköttetés az atlanti kikötőkkel. Ez utóbbiak megszállását ideiglenesnek tekintették, ezeken a területeken megmaradt a Vichy kormány által felügyelt francia közigazgatás. A franciák igazából megkönnyebbültek, mert a vereségük után rosszabb feltételekre számítottak.
Jövőre egyébként francia év lesz, szóba kerül majd ez is.
"Technikailag ezt képtelenség lett volna kivitelezni."
Volt róla szó, hogy közös német-olasz hadműveletet képzeltünk el. Az olasz flotta például felvonul kelet felől, és kicsalja a Földközi-tengerre a Force H-t, miközben egy zivatarzóna fedezete alatt a német hajók nyugat felől megközelítik a Gibraltári-szorost. Gibraltárt meg nem csak az olasz légierő, hanem a Szardínián és Szicílián települt német gépek is tudták volna bombázni. Pontos időzítést és nagy szerencsét igényelt volna – mint a Csatorna futam –, de technikailag meg lehetett volna oldani. Persze a gyakorlatban nyilván egyik oldalon se volt senki, aki ilyen kockázatot mert volna vállalni, bizonytalan előnyökért cserébe.
savanyújóska
2023.09.07 05:52:13
@molnibalage: Valóban, alábecsültem a távolságot. Tömeges támadást legfeljebb francia repterekről tudtak volna indítani, abba meg azok biztos nem egyeztek volna bele.
Az első világháborút követő fegyverzetcsökkentési konferenciák a haditengerészetek esetében elsősorban a csatahajók számát és méretét akarták korlátok közé szorítani, hogy véget vessenek az irracionális túlzásokba eső flottaépítési versengéseknek. A kisebb hadihajók nem voltak különösebben…..
savanyújóska
2023.08.17 16:31:18
@gigabursch: "akkor később miért ódzkodtak tőle."
Nem ódzkodtak, csak úgy vélték, már mindent kihoztak a radarjaikból, amit lehetett, és nem erőltették tovább a fejlesztéseket. Ahogy írni szokták, a háború első két évében a német radarok jobbak voltak, mint az angolszászoké, a második két évben nagyjából egy szinten voltak, az utolsó kettőben pedig az utóbbiak köröket vertek a németekre.
@bz249: "mindenhol ekkora kulonbseg volt a nehez- es konnyucirkalo kaliber kozott?"
Cirkálólövegek páncélátütő képességéről nehéz adatokat találni, de az alapján, amit erről tudni lehet, úgy tűnik, hogy igen. A 15 centis gránátok 20 ezer méteren már nem voltak hatásosak, jellemzően 30-50 mm-t tudtak csak átütni, a 10 centihez tízezer méterre, vagy az alá kellett menni.
@Pájer_ Csaba: "a korszak tengeri ütközeteit tulnyomó többségében nem a technikai vagy mennyiségi fölény, a brilliáns taktika vagy stratégia döntötte el, hanem az, hogy az adott pillanatban kinél volt több vagy kevesebb idióta kulcspozícióban "
Frank Jack Fletcher meghatározása szerint a tengeri csata "sötétben való tapogatózás". Egy történész véleménye szerint pedig a tengeri csatát mindig az döntötte el, ki volt a kevésbé tehetetlen.
@oranje2010: "mi lett a finn arannyal"
Az arany nem a finneké volt, hanem a svéd nemzeti banké, és magáncégeké. További sorsáról nem tudni, de miután a németek számára fontos semleges országé volt, valószínűleg nem nyúlták le, hanem valamikor, esetleg a háború után, visszaszolgáltatták a svédeknek. A hajót egyébként 1941 végén az angolok elfogták, és a háború után visszaadták a finneknek.
Nem ódzkodtak, csak úgy vélték, már mindent kihoztak a radarjaikból, amit lehetett, és nem erőltették tovább a fejlesztéseket. Ahogy írni szokták, a háború első két évében a német radarok jobbak voltak, mint az angolszászoké, a második két évben nagyjából egy szinten voltak, az utolsó kettőben pedig az utóbbiak köröket vertek a németekre.
@bz249: "mindenhol ekkora kulonbseg volt a nehez- es konnyucirkalo kaliber kozott?"
Cirkálólövegek páncélátütő képességéről nehéz adatokat találni, de az alapján, amit erről tudni lehet, úgy tűnik, hogy igen. A 15 centis gránátok 20 ezer méteren már nem voltak hatásosak, jellemzően 30-50 mm-t tudtak csak átütni, a 10 centihez tízezer méterre, vagy az alá kellett menni.
@Pájer_ Csaba: "a korszak tengeri ütközeteit tulnyomó többségében nem a technikai vagy mennyiségi fölény, a brilliáns taktika vagy stratégia döntötte el, hanem az, hogy az adott pillanatban kinél volt több vagy kevesebb idióta kulcspozícióban "
Frank Jack Fletcher meghatározása szerint a tengeri csata "sötétben való tapogatózás". Egy történész véleménye szerint pedig a tengeri csatát mindig az döntötte el, ki volt a kevésbé tehetetlen.
@oranje2010: "mi lett a finn arannyal"
Az arany nem a finneké volt, hanem a svéd nemzeti banké, és magáncégeké. További sorsáról nem tudni, de miután a németek számára fontos semleges országé volt, valószínűleg nem nyúlták le, hanem valamikor, esetleg a háború után, visszaszolgáltatták a svédeknek. A hajót egyébként 1941 végén az angolok elfogták, és a háború után visszaadták a finneknek.
Az orosz nagyhatalmi terjeszkedés a XVII. század közepére érte el a Csendes-óceán nyugati partvidékét, az első orosz felfedezők – és gyarmatosítók – Szibériát átszelve ekkor jutottak ki az óceán partjára. Itt meg sem álltak, az északi szorosokon átjutottak a mai Alaszkába, és onnan tovább dél felé,…..
savanyújóska
2023.08.05 08:51:00
@Oktán Pista: "a bizalom és az együttműködés nagyobb tiszteletéhez tértek vissza"
Azt hiszem erre szokták azt mondani, remélem komolyan gondolod, mert viccnek rossz lenne. Tekinthetjük ugyan együttműködésnek azt, amit a japánok Kínával és Koreával csináltak, de ez nagyjából olyan együttműködés, mint ahogy most az oroszok együttműködnek Ukrajnával.
A jogos vagy annak vélt sérelmek meg nem adnak felmentést a japán militarizmus harmincas-negyvenes évekbeli ámokfutására, ugyanúgy, ahogy Versailles sem mentség, csak magyarázat arra, amit a németek utána műveltek.
Azt hiszem erre szokták azt mondani, remélem komolyan gondolod, mert viccnek rossz lenne. Tekinthetjük ugyan együttműködésnek azt, amit a japánok Kínával és Koreával csináltak, de ez nagyjából olyan együttműködés, mint ahogy most az oroszok együttműködnek Ukrajnával.
A jogos vagy annak vélt sérelmek meg nem adnak felmentést a japán militarizmus harmincas-negyvenes évekbeli ámokfutására, ugyanúgy, ahogy Versailles sem mentség, csak magyarázat arra, amit a németek utána műveltek.
savanyújóska
2023.08.05 17:11:40
@hel45: Végül is működött, legalábbis eleinte, amíg fel nem morzsolódtak. Komoly károkat okoztak a japánoknak, és megosztották a flottájukat, elvonva Kamimura páncéloscirkálóit a főerőktől. Négy cirkáló Port Arthurból tevékenykedve se ért volna el sokkal többet, főleg nem az ottani vezetés tehetetlensége mellett. Amúgy tényleg volt szándék a flotta egyesítésére, állítólag már Makarov is azt tervezte, a csatahajók kijavítása után átviszi az egész flottát a jobban védhető Vlagyivosztokba, és a nyári kitörési kísérleteknek is ez volt a céljuk. Nyár elején viszont még a portyára induló cirkálók kaptak olyan utasítást, kedvező körülmények esetén ne térjenek vissza, hanem hajózzanak át Port Arthurba.
savanyújóska
2023.08.07 17:41:51
@Attila Zsolt Sajo: A neten több helyen is megtalálható, például itt is:
coollib.com/b/219119-boris-genrihovich-ostrovskiy-stepan-osipovich-makarov/read
Google fordítóval tudod magyarítani.
coollib.com/b/219119-boris-genrihovich-ostrovskiy-stepan-osipovich-makarov/read
Google fordítóval tudod magyarítani.
Makarov figyelme az 1890-es évek elején fordult a Jeges-tengeri hajózás gondolata felé, amikor az első nagy expedíciók elindultak a sarkvidékek, az utolsó, még feltáratlan területek felderítésére. Makarov 1892-ben kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel, amikor tudomást szerzett Fridtjof Nansen…..
A török háborút lezáró fegyverszünetet követően a balkáni helyzet továbbra is nagyon feszült maradt. Az oroszokra kényszerített, számukra megalázó békefeltételeket követően a kormányzat keményvonalas emberei a diplomáciai kapcsolatok megszakítását követelték Ausztriával és Angliával, s komoly…..
savanyújóska
2023.06.23 13:31:23
@KGyST: "a helyesírás-nácik is élvezni tudnák az olvasását"
Nem tudnák. Egyébként van, hogy 15 évvel ezelőtt írott szövegeket olvasok sokadszor újra, és rendszerint még mindig találok bennük valamilyen hibát, vagy elgépelést.
@Galaric: "senki nem lehet próféta a hazájában"
Ez a hazától függ. Mahan és Fisher az lett.
Nem tudnák. Egyébként van, hogy 15 évvel ezelőtt írott szövegeket olvasok sokadszor újra, és rendszerint még mindig találok bennük valamilyen hibát, vagy elgépelést.
@Galaric: "senki nem lehet próféta a hazájában"
Ez a hazától függ. Mahan és Fisher az lett.
savanyújóska
2023.07.02 08:30:33
@Pájer_ Csaba:
Történelmi érdeklődésű gyerek révén én arról szerettem fantáziálni – gyakran még ma is –, valamely történelmi korba – és természetesen a megfelelő pozícióba – születve hogyan alakítottam volna az eseményeket. Persze úgy, hogy a mai tudásomat is vittem volna magammal.
@Szombatitamas: "Az utolsó békeévekben"
Ott igen. De ebből a szempontból érdemesebb az 1864-1904 közti időszakot nézni. Ami meg a Makarov által szintén javasolt közös főparancsnokságot illeti, az AOK tábornokainak alighanem nem sok fogalma volt arról, hogy a flotta mire való a díszelgésen kívül, ezért küldhettek a háború kitörésekor olyan utasítást a flottának - ugyanúgy, mint 1866-ban, csak akkor nem fogadták meg -, hogy lényegében ne csináljanak semmit. Amit a tengernagyok kiváló ötletnek tartottak.
Történelmi érdeklődésű gyerek révén én arról szerettem fantáziálni – gyakran még ma is –, valamely történelmi korba – és természetesen a megfelelő pozícióba – születve hogyan alakítottam volna az eseményeket. Persze úgy, hogy a mai tudásomat is vittem volna magammal.
@Szombatitamas: "Az utolsó békeévekben"
Ott igen. De ebből a szempontból érdemesebb az 1864-1904 közti időszakot nézni. Ami meg a Makarov által szintén javasolt közös főparancsnokságot illeti, az AOK tábornokainak alighanem nem sok fogalma volt arról, hogy a flotta mire való a díszelgésen kívül, ezért küldhettek a háború kitörésekor olyan utasítást a flottának - ugyanúgy, mint 1866-ban, csak akkor nem fogadták meg -, hogy lényegében ne csináljanak semmit. Amit a tengernagyok kiváló ötletnek tartottak.
A Graf Spee az ütközet során összesen húsz találatot kapott, kettőt közülük az Exeter 203 mm-es ágyúitól. Miután az angolok kizárólag fenékgyújtóval szerelt, késleltetett gyújtású páncéltörő és félpáncéltörő gránátokkal tüzeltek – más nem is volt nekik – a páncélozatlan felépítményeket érő gránátok…..
savanyújóska
2020.12.23 07:29:08
@Szombatitamas: „kényelmes tartalékuk marad manőverezni és hazamenni.”
Korábban írtam már erről. Hogy spóroljak a munkán,bemásolom a régebbi véleményemet: „ezt lehetetlen és kivitelezhetetlen vállalkozásnak tartom. A széntüzelésű hajóknak közel sem volt olyan mozgási szabadságuk, mint olajtüzelésű társaiknak. Nemcsak hatótávolságuk volt kisebb, hanem az üzemanyagfelvételt is csak kikötőben, vagy legalábbis nyugodt vizen tudták lebonyolítani. Az oroszoknak tíz évvel korábban ugyan sikerült hasonló nehézségek közepette a fél világot megkerülni flottájukkal, azonban útjukat végig békés, semleges vizeken tették meg, az ellenséges hadihajók háborgatása nélkül. A németeknek viszont egy szigorúan és nagy erőkkel ellenőrzött hadműveleti övezeten kellett volna keresztülhajózniuk, ahol a nyílt tengeri szenelés már csak a rossz időjárás miatt is igencsak bizonytalan kimenetelű vállalkozás lett volna, ha pedig semleges vizekre vonulnak, biztosan számíthattak volna arra, hogy jelenlétükről néhány órán belül tudomást szereznek Londonban. A köteléket a britek felkészülten várták volna, és hogy Scapa Flow közelében elhajózva a német hajók elérjék a hazai kikötőket, arra kisebb esély volt, mint arra, hogy annak idején az orosz flotta a felriasztott, és helyzetükkel tisztában levő japán hajók között sértetlenül elérje Vlagyivosztokot.
Mindezek mellett Spee nyilván azt is figyelembe vette, hogy a már nem igazán modern cirkálókra a Hochseeflotte kötelékében igazából nincs nagy szükség, jelenlétük annak harckészségén nem sokat javít. Hajói tehát sokkal nagyobb szolgálatot tehetnek Németországnak a távoli tengereken, mint a hazai vizeken.
Egyébként később azok a felfegyverzett segédcirkálók is, melyek a szénutánpótlás elmaradása, vagy a gépek elhasználódása miatt nem tudták folytatni tevékenységüket, többnyire meg sem kísérelték a hazatérést Németországba, hanem inkább semleges kikötőkben internáltatták magukat.”
„mikor 4-4 ellen voltak a német brit nagy hajók”
Csak három német csatacirkáló volt ott, és a Seydlitz súlyos sérüléseket szenvedett, kilőtték a két hátsó lövegtornyát. A németek nyilván tartottak a 35 angol rombolótól is.
@Untermensch4: „falklandról "széles fésű" alakzatban hajóznak északra lincselni”
Nem volt mivel. Több cirkáló nem volt Falklandon, legfeljebb néhány romboló és őrhajó lehetett ott. Inkább a felderítőgépek jelentettek volna kockázatot, de mivel a Royal Navy repülőgéphiányban szenvedett, nem hiszem, hogy sok lett volna belőlük. A környékén egyébként gyakori a köd és a rossz idő, ez is segíthetett volna.
@molnibalage: Nem lett volna lehetetlen, persze, de azért vegyük figyelembe, hogy a Graf Spee-t nagyobb erőkkel keresték volna, mint az Altmarkot, különösen ha előtte elsüllyeszt három angol cirkálót. A britek mindig nagy gondot fordítottak a megtorlásra, hogy a presztízs ne sérüljön.
Korábban írtam már erről. Hogy spóroljak a munkán,bemásolom a régebbi véleményemet: „ezt lehetetlen és kivitelezhetetlen vállalkozásnak tartom. A széntüzelésű hajóknak közel sem volt olyan mozgási szabadságuk, mint olajtüzelésű társaiknak. Nemcsak hatótávolságuk volt kisebb, hanem az üzemanyagfelvételt is csak kikötőben, vagy legalábbis nyugodt vizen tudták lebonyolítani. Az oroszoknak tíz évvel korábban ugyan sikerült hasonló nehézségek közepette a fél világot megkerülni flottájukkal, azonban útjukat végig békés, semleges vizeken tették meg, az ellenséges hadihajók háborgatása nélkül. A németeknek viszont egy szigorúan és nagy erőkkel ellenőrzött hadműveleti övezeten kellett volna keresztülhajózniuk, ahol a nyílt tengeri szenelés már csak a rossz időjárás miatt is igencsak bizonytalan kimenetelű vállalkozás lett volna, ha pedig semleges vizekre vonulnak, biztosan számíthattak volna arra, hogy jelenlétükről néhány órán belül tudomást szereznek Londonban. A köteléket a britek felkészülten várták volna, és hogy Scapa Flow közelében elhajózva a német hajók elérjék a hazai kikötőket, arra kisebb esély volt, mint arra, hogy annak idején az orosz flotta a felriasztott, és helyzetükkel tisztában levő japán hajók között sértetlenül elérje Vlagyivosztokot.
Mindezek mellett Spee nyilván azt is figyelembe vette, hogy a már nem igazán modern cirkálókra a Hochseeflotte kötelékében igazából nincs nagy szükség, jelenlétük annak harckészségén nem sokat javít. Hajói tehát sokkal nagyobb szolgálatot tehetnek Németországnak a távoli tengereken, mint a hazai vizeken.
Egyébként később azok a felfegyverzett segédcirkálók is, melyek a szénutánpótlás elmaradása, vagy a gépek elhasználódása miatt nem tudták folytatni tevékenységüket, többnyire meg sem kísérelték a hazatérést Németországba, hanem inkább semleges kikötőkben internáltatták magukat.”
„mikor 4-4 ellen voltak a német brit nagy hajók”
Csak három német csatacirkáló volt ott, és a Seydlitz súlyos sérüléseket szenvedett, kilőtték a két hátsó lövegtornyát. A németek nyilván tartottak a 35 angol rombolótól is.
@Untermensch4: „falklandról "széles fésű" alakzatban hajóznak északra lincselni”
Nem volt mivel. Több cirkáló nem volt Falklandon, legfeljebb néhány romboló és őrhajó lehetett ott. Inkább a felderítőgépek jelentettek volna kockázatot, de mivel a Royal Navy repülőgéphiányban szenvedett, nem hiszem, hogy sok lett volna belőlük. A környékén egyébként gyakori a köd és a rossz idő, ez is segíthetett volna.
@molnibalage: Nem lett volna lehetetlen, persze, de azért vegyük figyelembe, hogy a Graf Spee-t nagyobb erőkkel keresték volna, mint az Altmarkot, különösen ha előtte elsüllyeszt három angol cirkálót. A britek mindig nagy gondot fordítottak a megtorlásra, hogy a presztízs ne sérüljön.
savanyújóska
2020.12.25 08:59:27
@MZoli: „nem jutott meg eszedbe irni a Rawalpindi elsullyeszteserol?”
Mások már megcsinálták.
www.haborumuveszete.hu/minden-ami-uszik/hms-rawalpindi-ketto-egy-ellen
Mások már megcsinálták.
www.haborumuveszete.hu/minden-ami-uszik/hms-rawalpindi-ketto-egy-ellen
savanyújóska
2023.06.20 07:04:11
@oranje2010: Máris változott a terv.
444.hu/2023/06/19/nem-csinal-bekegalambot-a-naci-sasbol-az-uruguayi-kormany
Most retteghetünk tovább.
444.hu/2023/06/19/nem-csinal-bekegalambot-a-naci-sasbol-az-uruguayi-kormany
Most retteghetünk tovább.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Állítólag a franciák szervezték be, még az első világháború előtt.
"Németországban demokratikus kormány jött létre"
Németországban már a háború előtt is demokratikus kormány volt, és valóban nem ez volt a szövetség előfeltétele, hanem a német arrogancia megtörése, és lehetőleg Vilmos eltávolítása, aki rokonság ide vagy oda, a századforduló körül legalább háromszor elutasította az angolok szövetségi ajánlatát. 1914-ben, vagy nem sokkal utána az angoloknak el kellett volna dönteniük, tulajdonképpen mit is akarnak a háborúval, azon kívül, hogy győzelem minden áron. De a háború végére is csak odáig jutottak, hogy "Németországot ki kell facsarni, mint egy citromot". Az angolok a háború után hátat fordítottak Európának, és betérdeltek az USA mögé, pedig Németország kifacsarása helyett már ekkor létrehozhattak volna egy általuk vezetett európai szövetséget – ahogy korábban tervezték –, amit se az amerikaiak, se az oroszok nem tudtak volna kikezdeni.
@SirHiggins: "sokkal vállalhatóbb volt, mint Herr H"
Igen, és éppen az angolok verték át az általa amúgy nagyon utált Herr H oldalára. Ha ismered a régi Matapan cikket, ott olvashattad, ha nem, jövőre olasz év lesz, felkerül majd ide is.