Regisztráció Blogot indítok
Adatok
critical

0 bejegyzést írt és 37 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A nagy változások eljövetelét nehéz előre látni. 1858 nyarán a nagynevű londoni Linné Társaságban – Charles Darwin és a feltalálótársnak tekinthető Alfred Russel Wallace távollétében – röviden ismertették a természetes szelekció elméletét. Az év végén a Linné Társaság elnöke így…..
critical 2009.07.11 19:18:55
Csomorkány 2009.07.10. 14:33:37

Nem értem a szigorú determinizmussal kapcsolatos álláspontodat, azaz hogy kerül csizma az asztalra?

A szigorú determinizmus, más néven kauzalitás egy cél-ok kapcsolatot tételez fel, vagyis eleve minden a cél teljesítésének van alárendelve. Ez egy haldokló világ, amit a vallások többségében tapasztalható fanatizmus mindennapos rettenetei (mohamedánok keleten, a keresztények nyugaton gyilkolják egymást a semmiért) bizonyítják
Én erről sehol nem írtam e posztba, mert materialistaként elvetem, mint jeleztem ez a metafizika értelmetlen világa.
Ellenben utaltam rá, hogy az anyagi világegyetem egésze saját, végtelen sok öntérvénye alapján működik, amelyben nem feltételezhetjük a véletlenről, hogy bármilyen jelenségben determinált lenne. Ezzel szemben minden véletlennek végtelen sok oka lehet, ami egyúttal kizárja annak kauzális determináltságát, hiszen a világegyetem egészének nincsenek "céljai", nincs teremtője, tervezője.
Ellentétben a vallások papjaival - akik kauzális szemlélettől vezérelve- isteni elrendeltetésének állítják be saját hatalmuk érdekében (vélem Te is) a teremtés, tervezés mítoszát.

Arról írtam, hogy a véletlennek végtelen sok oka lehet, amiket jelenlegi tudásunkkal nem tudunk meghatározni, pontosítani, de egyes véletlennek ítélt eseményre megtalálhatjuk, legalább is feltételezhetjük annak forrásait. A Természettudomány hasonlóan működik, amit Selye János munkássága igazol, Ő volt többek között az a tudós, aki azért volt eredményes, mert nem hitt a véletlennek, hanem bármely szokatlan eseményre felfigyelve, megkereste annak kiváltó okát

Általánosságban egy-két megjegyzést teszek, név nélküli válaszként: Úgy érzékelem, hogy gyakran keveredik a véletlen és a véletlenszerűség, mintha szinonímiája lenne egymásnak. A kocka dobásban, a szerencsejátékokban, de a fizika egyes területein is véletlenszerűségek vannak, olyan eseményekre vetítve amelyeknek kimenetele bizonytalan, de a valószínűség számítással modellezni, illetve elfogadható hibaszinten értelmezni lehet.
A GVH kis csapattal, de elkötelezetten küzd a kóklerség, megtévesztés, a fogyasztók félrevezetése ellen. Sok olyan döntést hoztak, amelyek kapcsolatosak azokkal a témákkal, amelyekkel mi is szoktunk foglalkozni. Ezeket gyűjtöttük most össze mindenféle kommentár nélkül. Érdekes olvasmányok!..
„Helltél már azzal a klufi Douglas Adamsszel? Az volt aztán a sahár, mindig tudta hol a törülközője.” Törülközőt tehát a nyakba Douglas Adams tiszteletére! Május 25-e ugyanis a Nemzetközi Törülközőnap, mely a Galaxis útikalauz stopposoknak szerzőjének, a sci-fi legszórakoztatóbb…..
A páciens kényelmesen ül, szinte fekszik. Szeme lehunyva. Testének impulzusait végtagjaihoz és homlokához illesztett elektródák fogják fel, és fekete kábelek vezetik a halkan zümmögő számítógépbe. Semmi rosszat, fájdalmasat nem érez. Megnyugtató ez a csend. Megnyugtató, hogy miközben ő semmit sem…..
critical 2009.05.19 18:20:30
Kedves Fiatal Barátaim!
.Vegyétek észre, hogy a plazma állapot nem azonos értelmezéséről van szó.
A plazmaállapot amely a világegyetemet kitölti nem a molekulák "hasadásának" eredménye, hiszen a kezdeti tíz milliárdnyi hőmérsékleten még atomok sem léteztek. csak protonok, neutronok és elektronok (l: P. Davis A megbundázott világegyetem) Ez az "őslevest" nevezik a kozmológusok plazmának, vagy népszerűbben meleg plazmának. Én nem arra reagáltam, hanem annak felvetéséről. hogy a plazma állapotba való átmenetkor a molekulák szétesnek. Ez tipikusan a földön gyakorlatban megvalósítható "hideg plazma" (3000 kelvin fok körül) esetében fordulhatna elő ( de az atyaúristennek sem valósul meg!).
Ilyen például a fénycsövekben létrejött plazmaállapot, ami igazolhatóan reverzibilis állapot, hiszen a fénycsöveket sok ezerszer újra lehet kapcsolni. Ha ezen plazmaállapotban a molekulák szétesnének, akkor egy irreverzibilis folyamat következne be, vagyis soha nem lehetne a fénycsöveket ismét bekapcsolni, mert a szétesett molekuláknak, népiesen szólva "annyi"!
Egyszóval, higgyétek el nekem, hogy az általam leírt állapot igaz, a molekulák nem esnek szét, csak gerjesztett állapotba kerülnek stb.,mert csak ez esetben lehet reverzibilis folyamatról beszélni. Tovább sorolhatnám a példákat (plazma TV stb.), de könnyű belátni, hogy a gyakorlatnál nincs jobb igazolás valamely állítás igazolására.
Erről ennyit, részemről a vitát lezártam.


A kémiai kötésekkel kapcsolatban jogos az észrevételetek (köszönet érte), pongyolán fogalmaztam amikor egyszerű folyamatot írtam. A kémiai kötések lényege, hogy az atomok külső elektronhéjai között olyan hatás van, amelyben elektronokat adnak, és/vagy vesznek át, Így egy stabilis állapot alakul ki. Az általam írt folyamat ezen állapotok kialakulását jelenti, azaz a "kölcsönhatás" létrejöttének folyamatát.
A lényeg azonban az észrevételem, amelyben állítom, hogy semmi köze nincs a plazmaállapot kialakulásához, ezt továbbra is fenntartom.