csaba_a_purszk

Aktivitások

jezsuita bloggerek Nehéz helyek a Bibliában: „Ha nem lesztek olyanok, mint a gyerekek…” (Mt 18,3) 2014.12.10 12:28:34

„Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be az Isten országába” (Mt 18,3) – minden keresztény ismeri a jézusi mondást az evangéliumból. Őszintén szólva nekem mindig gondot okozott ez a szakasz. Vajon milyen értelemben kellene a gyerekekhez hasonlítanunk? Mert azt…..

csaba_a_purszk 2014.12.22 00:16:04
@IILiliII:

Micsoda remek idézetek. Biztosan el fogom olvasni Jálics atya könyvét. Pont így gondolkodom!

Azt hiszem, tudományos beállítottságú embernek nem is lehet másképpen kereszténynek lenni korunkban.
csaba_a_purszk 2014.12.22 11:47:01
@matthaios:

Azért írtam ezt, mert szerintem ez a kérdés kötődik napjaink legnépszerűbb hamis istenképéhez, az un. God of Gaps istenképhez.

Ez a hamis istenkép akkor keletkezik, amikor az Isten azért keressük, mert megismerésünk hiányos, és a tudásunkban lévő hiányok helyére egy természetfölötti lényt, Istent helyezzük.

Nem ismerjük, miért van menydürgés, azt hisszük az Úristen haragja. Nem értjük a világ keletkezését, ezért azt hisszük, hogy az Ősrobbanást az úristen robbantotta ki. Nem értjük az evolúciót, és ezért kreacionisták leszünk. Na, ez a God of Gaps eretneksége.

Ez szorosan összefügg a bizalommal. Ha gyenge az istenkapcsolatunk, akkor nagyon örülünk a csodáknak és a tudásunkban lévő réseknek, mert ezekben az Úristent látjuk megnyilatkoztatni.

A legtöbb ateista a "God of Gaps" istent tagadja.

Namost, a "God of Gaps" istenkép megbukott. Aki manapság olvas tudományfilozófiát, az tudja, hogy a legtöbb tudós masszívan ateista. A mai világképünknek ugyanis nincs szüksége teremtő Istenre. Vannak remek, nem kevésbé izgalmas elképezelések hogyan alakult ki világunk csodálatos összetettsége.

Az első szöget egyébként ebbe a hamis istenképbe Darwin ütötte.

Namost, Darwint szentté kéne avatni, mert megszabadított minket egy hamis istenképtől, ami Galileó óta mérgezi a hitünket. Súlyos eretnekség ez, ami különösen el van harapózva a kreacionisták és az amerikai protestánsok között.

Mai hitünk tisztán spirituális kell, hogy legyen, mert megismerésre se a hit, se a vallás nem alkalmas.

Éppen ezért milyen igaza van Jálics atyának, amikor azt írja:

"A felnőtt hitű keresztényt nem szorongatja Isten szükséges voltának érzése. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt hitűek nem azért hisznek Istenben, mert szükségük van rá. Nincs rá szükségük, mert van önbizalmuk.
Ha pedig hisznek Istenben, az nem azért van, mintha oly követelménynek tartanák, aki nélkül nem lehet élni, hanem mert az életben meglátták jelenlétének nyomait."

"Ez a felnőtt hit annyira reális, annyira magában az életben gyökerezik, hogy még bizonyos elméleti ateizmussal is összeférhet.....Ilyeneknél az istentagadás csak elméleti, mert az Istennel való viszony nem szavakból áll, nem ideológiákból, hanem a valóság iránti állásfoglalásból"

Tessék, ugyanez pepitában. Mihelyst szakítunk a God of Gaps hamis istenképpel, tudományfilozófiai szempontból egy platformra kerülünk az ateistákkal.

Ugyanakkor spirtualitásunk megmarad. Bizalmunk Krisztusban megmarad. És, ha vallásról beszélünk, a lényegre koncentrálhatunk: a személyes istenkapcsolatra, ami szigorúan szubjektív.
csaba_a_purszk 2014.12.22 11:58:40
@manlakos:

Milyen szép dolog hinni és bízni a házasság felbonthatlánságában, amíg az emberfiát két három gyerekkel el nem hagyja a párja. Fiatalon.

Aki erkölcsi magaslatokból prédikál a témában, az szerencsés, mert még nem ment keresztül ezen a szörnyű szituáción.

Képmutató, tapasztalatlan, mindenféle empátia nélküli a legtöbb ember, aki az elváltaltak halálos bűnben élését hangsúlyozza. Az elváltak éppenhogy odafigyelést és gyógyítást ígényelnek, nem pedig kiközösítést.
Ateista Klub Miért olvassunk elmefilozófiáról?! 2014.01.03 08:03:47

Kezdem azzal, hogy az elmefilozófia miért is fontos az ateizmus szempontjából. Bár az, hogy fontos, világos, hiszen ateista-hívő viták nagyon sokszor futnak ki erre a kérdésre, és gyakran itt el is vesznek.:) 1) A halál utáni életben való hit nagy mértékben támaszkodik a.....

csaba_a_purszk 2014.01.03 23:27:18
Kérdésem van: nem értem, hogy a az elmefilozófia mit mond isten (Isten) létéről?

Szerintem semmit az ég egyadta világon. Ha jól értem, akkor a monizmust, a behaviarizmust, vagy modernebb megfelelőjét pártfogók ateisták szoktak lenni, a dualisták istenhívők.

De nem értem, hogy pl. egy behaviarista miért ne lehetne istenhívő. Pl. van olyan keresztény hagyomány, főleg protestáns, ami nem hisz a lélekben, de Istenben igen, és a világot tisztán materiális létezőként fogja fel, lélek nélkül.

Persze nem vagyok egy szakértő, de én az "elmefilozófiát" nem keverném bele a "van-e isten" vitába. Régebben belekevertem, de ma már másképpen gondolkodom.

Ez elmefilozófia arra keres választ, hogy mi az "öntudat", vagy qualia. Erre kb. senkinek sincs ötlete, nagy találgatások folynak.

Sajnos pár vallásos arc azzal erősíti meg a gyenge hitét, hogy azt gondolja, hogy a body-mind dualizmusa egy jó érv a lélek, és ezért az Isten léte mellett. Hát ez az érv gyenge, pár száz éve eljárt felette az idő. Az ilyen arcokat ignorálni kell, mert nem értenek a témához.

Számomra akármi is a vita megoldása, monizmus vagy dualizmus, ebből Isten létére nem következik semmi, de kiváncsian várom, ha nem értetek egyet ezzel.
csaba_a_purszk 2014.01.04 14:27:20
@Brendel Mátyás:

Ezt irod:
+A halál utáni életben való hit nagy mértékben támaszkodik a szubsztanciadualizmusra, azaz, hogy az elménk a testtől, azaz agyunktól függetlenül létezhet (a szubsztancia pont független létezést jelent). Ha a szubsztanciadualizmus nem igaz, akkor az emberben nincs egy anyagtól függetlenül is létezhető "lélek", és ez esetben körmönfont elképzelés kellene ahhoz, hogy a test halála után miként maradhatna meg valami az emberből a túlvilágon. Az ilyen elképzelés egzotikus, ritka, ln személy szerint nem nagyon hallottam ilyen hitről, nem épül rá jelentős vallás."

Márpedig attól. h. nem hallottál róla, ez az irányzat létező hagyomány mind a zsidóságban, mind a kereszténységben. Sőt, ez a mainsteam. :-)

Tudtommal a halál utáni élet kérdése egy élő vita volt a zsidóságban i.e.2 sz-tól Jézus koráig.
A kérdésre a kereszténység frappáns megoldást adott a test feltámadásával. Ugyanis ez a szemlélet, miszerint a test újszületik később egy megújult, advanced formában, kompatibilis mindkét nézőponttal. Akár van lélek, akár nincs, a feltámadásban lehet hinni.

Ráadásul, ez a hivatalos katolikus álláspont is tudtommal. Test föltámadása, igen. Lélek test nélkül: nem feltétlenül. Jó lenne erre valami forrás, de sajnos nincs most kedvem átnyálaznia katekizmust. Meg amúgy is ignorálod a kommentemet. :) Nem elutasito a katekizmus a dualizmussal szemben, de nem is írja elő.

Ezért gondolom, h. a monizmus-dualizmus vitának nincs jelentősége az ateizmus szempontjából.

Szerintem erről azért nem hallottál, mert a naiv, népi vallásosság Magyarországon hagyományosan hisz a test és lélek dualizmusában, még akkor is, ha ez nem hivatalos katolikus-protestáns alapelv.
Mandiner blog Brit főrabbi: elvesztette-e a lelkét Európa? 2012.02.22 07:01:00

  „Amit be szeretnék mutatni előadásomban, azok a piacgazdaság és a demokratikus kapitalizmus vallási gyökerei. Mindezt egy olyan kultúra hozta létre, ami telítve van a zsidó-keresztény örökséggel, és a piacgazdaság eredetileg ennek értékeit hivatott kiteljesíteni......

csaba_a_purszk 2012.02.22 14:08:28
Per pillanat Irorszagban dolgozok.

Arrol beszeltunk a keleti blokkbol szakadt kollegakkal/ismerosokkel, hogy miert van az, hogy mig pl. Magyarorszagban sokkal tobb potencial van, mint Irorszagban, az egyik orszag jol el, a masik meg nem.

Erdekes modon egy indiai srac konkluzioja kozel volt a rabbi allaspontjahoz: errefele - meglepo - de a becsulet a jellemzo. Megbizol az eladoban. Megbizol az autokereskedoben. Nincs korrupcio (vagy ha van, nem lathato).
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz