Adatok
hem
246 bejegyzést írt és 117 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ez a nap is, mint a tegnapom
- gondolom - :
Kevés fény, búgó madárhang
szűrődik be az ablakon,
még ölel az álom melege
és én hagyom.
Nem sokáig, hiszen tudom,
épp elég feladat van itt
lefejteni az álomtündérek karjait.
Nem is baj hogy felejteni
az utcazaj és a szükség is segít,
de az…..
Ahogy száraz ágak közt megvillan a nap,
úgy ragyogott föl a szívem
mikor megláttalak.
Enyém vagy, s tied vagyok,
de édes ez a rabság:
átszínesedett
a megfakult valóság,
mióta hozzám sodort a szél.
Sokáig vártalak...
a fönt és lent
között
sárga köd
mögött a Hold
a holt
vidék
szívében
semmi
száraz fák közt
készül kimennia világból az utolsó madár..
Meséld el a másnak láthatatlant:
látomásaidat a múltról és jövőről.
A biztos sejtést,
a kitalálhatatlant.
Meséld el
az idő szövetén át rémlő
történeteket, képeket, arcokat:
Őseink sorsa a miénk is.
Küzdelmük és szerelmük emléke
fölfejthető: ösztöneinkben maradt.
Ne hallgasd el a sötét…..
Még mindig arról álmodom,
hogy az a nő hozzám érve
leveszi az átkot végre:
lándzsát döf a Sötét szívébe,
amely takarja a kék eget:
Kiállhatok tündöklő fénybe,
kiálthatok lobogó szélbe,
élhetek még boldog életet...
Leesett a tollam.
Miközben fölvettem, eszembe jutott az az egy évvel ezelőtti eset, amikor nem tudtam fölvenni a tollamat. A számítógépes asztalról löktem le véletlenül, és akkor valamiért nagyon fölment bennem a pumpa egy pillanatra – és ez elég volt ahhoz, hogy a toll eltűnjön. Nem elgurult – nem…..
Arcomon érzem Isten szemsugarát.
Bőrömön át a lelkembe lát,
és azt mondja: ó, csak tréfa volt a tél,
próba, hogy kemény legyél,
de mindig reménykedő.
Mert a megváltás úgyis eljő
a nehéz idők után:
Jövőre is,
végül is,
örökre is...
Már ahol – nálunk pl. nincs. De épp az előbb hallottam a hírekben, hogy Spanyolország és Franciaország is katasztrofális méretű aszállyal küzd, pedig számukra lenne megoldás: a tengervíz-sótalanítás. Izraelben 6 óriási sótalanító üzem annyi édesvizet állít elő a tengervízből, hogy még az…..
Kering egy árva gondolat
egyre lassuló körökben,
végül elhalványul, szakad,
csak a hiányérzet marad…
A test átmelegedve,
a lélek is pihenne
hogyha lehetne
bújni valakihez…
Végül csak elalszol,
ahogy araszol lassan az idő,
de az álom is panaszol
valamit…
Hogy mit? már nem…..
A részeg homály és a suttogó sötétség ölelnek az ölelés nélküli nappal után.
Visszaringatom magam a szép időkbe:
Megtart, még mindig tart a múlt.
Mert a jó történet újra megtörténhet, a szép álom valóra válhat, mint oly sokszor már…
Csak a remény maradjon meg
amíg csak élünk...
Legtisztább koromban
nagy, hófödte csúcsok
zöld mezőkre küldött
tiszta lehellete,
amely borzongat,
miközben felette
arany felhő ragyog:
ez akartam lenni.
És voltak pillanatok,
mikor voltam is:
Nem egyszer éreztem:
bájolok, gyógyítok.
(Végigsimítottak
a hálás angyalok.)
És bár…..
A „Helepolisz” ("városromboló" vagy "városhódító") nevű ostromtornyot i.e. 305-ben építtette Demetriosz makedón hadúr (a thesszáliai Polydus és az athéni Epimachus tervei alapján) Rhodosz ostromához. A 40 méter magas (alapjainál 20x20 méteres) csonka gúla alakú torony 9 szintjén összesen 8…..
Úgy tűnik, megszületett. (Én legalábbis nem látok hibát az elvben.)
(Nézd végig! Amíg nem láttad az egészet, ne trollkodj, mert kitörlöm.)..
hem
2020.09.15 07:29:44
@Varga Ákos 1967: Sőt, idővel az egész világ elmúlik. Az "örök" az örökmozgóban nyilván nem szó szerint értendő: "Csak" nagyon (nagyon-nagyon) hosszú időtartamot jelent.
Történelmi érdekességek
Pártus lovasíjászok négyszer nagyobb római sereget aláznak
2020.08.08 15:57:20
Carrhae – ma Harran, Törökország - i. e. 53. Ceasar Galliában elért sikerein fölbuzdulva triumvir társa Crassus, a szíriai kormányzó is háborúba kezd: A szomszédos pártus birodalom elég erős ahhoz, hogy legyőzőjét diadalmenettel ünnepeljék, és elég gazdag, hogy tovább növelje Crassus már most is…..
Villám hasította ketté az eget,
az egész világ beleremegett,
mikor a vágyunk egybeolvadt.
Minden fájdalmat, dühöt elégetett
bennünk a szerelem.
Maradt a szeretet...
A hiány fájdalom lett, egyre nőtt:
megölte virágos kertemet.
A szirmokat összegyűrve földre dobta,
hideg-szürkére festette az eget.
Sötét perceimből fagy-katonák lettek:
didergető halál-szelek,
s a fal résein át kifújták
fészkünk romjából meleged.
És mégis: hiába mosakszom naponta,
még…..
Ugye tudod,
hogy minden álmod
valóra válhat egyszer.
Ha mindent megteszel,
újrakezdve tízezerszer
hogyha kell.
Ha az a mélyre ültetett
őserő-hit kitart.
Viharban is,
hullámok közt
őrzöd az álmot,
hogy ott a part...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz