Adatok
Chipie
609 bejegyzést írt és 332 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az van, hogy a kiskorúak 66.6%-a erőteljes kamaszodásba fogott, és ez azért jócskán megváltoztatja a dolgokat, visszaolvasgattam kicsit a blogomban és csak lestem, hogy mennyire megváltozott minden, amióta kis műanyagmotorozó pelenkás banda voltak :-) Mostanra nemcsak a cipőméret lett hatalmas,…..
Ezt bírta belelátni a felhőkbe Lujzika ma hazafelé, jövünk, nézzük, milyen szépek a felhők, naplemente, miegymás, és az én drága kis tündérem a kis csicsergő hangján felkiált: Anya, ott egy angyal! Vécépumpával!! A fiúk meg én meg sírtunk a röhögéstől, ez annyira tipikus…..
A napokban rádöbbentem, hogy bakker, tényleg egy éve már, hogy egy szót sem írtam ide, és ráadásul fogggalmam sincs, hogy miért, miközben annyi de annyi minden történik, hogy regényt írhatnék konkrétan :-)
Nem is tudom, hogy hol kezdjem, tényleg, azt sem tudom, hol hagytam abba,…..
Üdítő színfolt a családunkban, mert tényleg minden szőke nős vicc róla szól, persze mindeközben imádnivaló, és annyira aranyos, és szép és kedves, hogy mindenki mosolyog, aki ránéz, de attól még én élek vele, és én asszisztálom végig a mindennapokat, amikor pl. a kérsz-e…..
Kész nevelési csőd ez a brigád, illetve ma égtem be csúnyán az összes gyerek előtt, választhattak, hogy vagy totál hülye vagyok, vagy hazudok az összes felnőttel egyetemben, ugyanis most már lassan egy hete belemásztunk egy ilyen vírusos izébe, kezdte Lujzi a szűk keresztmetszet…..
Úgyis régen voltak már rajzok :-)
Tök kreatívak a gyerekeim, még az is, aki nem szeretné :-) Kicsit morcos is vagyok emiatt a legnagyobbik csemetére, mert annyira ritkán rajzol, amíg a két kicsi hetente megeszik másfél kiló papírt, addig ő csak nagy-nagy néha, ha muszáj, vagy ha…..
A nyár másik hozadéka - ezúttal nekem, hogy elkezdtem olajjal festeni, pedig nagyon tartottam tőle, nem éreztem magam elég profinak hozzá, nekem az olajfestékről mindig Vermeer van Delft meg Rembrandt meg ilyenek ugranak be, nem az én mázolmányaim, de aztán, mivel kalandos úton…..
Már nem is mentegetőzök :-)
Annyi mindenről kéne írnom, hogy ihaj, szerintem a nyarat most így momentán átugrom, pedig nagyon jó volt, konkrétan a legjobb nyarunk volt, amióta háromgyerekes család vagyunk, gyakorlatilag egész nyáron lent voltunk a Balatonon, én a kölkökkel…..
Figyelem, figyelem, ma este végre sok fényképpel körített kesze-kusza bejegyzés következik! :-)..
Pár hónapja levágattam a hajam, már kezd megnőni, de most pont az a középhosszú, amit még nem lehet összefogni, de már nem elég rövid, szóval idegesít, ráadásul ebben a rekkenet pudvás melegben egyfolytában szétizzadom, úgyhogy tegnap, itthon egyedül a gyerekekkel, fogtam…..
Ez akar lenni a gyerek, bármilyen formában próbáltam is célozgatni rá, hogy hát ez a két csoport nem igazán metszi egymást :-)))))))))))))))))) Úgyhogy végül is miért ne, egyszer mindenből kell egy első, lehet, hogy ő lesz az első focista agysebész. Vagy agysebész focista? Tegnap…..
Anya, csak egy öliiiiii! - szaladt felém a leánykám az oviudvaron, én meg dobtam egy habos hátast, kemény kiképzés ez nekem, a pónikkal meg sellőkkel még úgy-ahogy elvagyok, a királylányrajzoló-szintidőm lement egy perc alá, de ezt az affektálást marha rosszul bírom, sajnálom,…..
itt vagyok, itt vagyok, nem akarom abbahagyni a blogot, csak feltorlódtak a dolgok, mint általában amúgy, és mindig akartam írni, meg kaptam a lecseszéseket, hogy valóban elég deprimáló mindig arra nyitni meg a blogomat, hogy haláááááál, szóval na, bocsi mindenkitől…..
Hát, egy hónappal ezelőtt meghalt a nagymama, ami ugyan várható volt, de mégis eléggé megviselte a családot. A gyerekek most kerültek először megfogható közelségbe a halállal, és mindenki a maga sajátos módján reagált rá. Pömpöllér az első ledöbbenéses sírdogálás után…..
Bocsánat az eltűnésért, nincs semmi baj, illetve hát az egy szem nagymamánk, anyósom súlyos beteg lett, és ebből kifolyólag vagy kórházban van, vagy nálunk fekszik, vagy a kettő között fuvarozom, ilyenek, és hát kicsit olyan, mint ha lenne még egy gyerekem, egy kicsi, akit…..
Hirtelen felindulásból fogtam magam, és ráeresztettem a hajnyírógépet a legkisebbre, aki egészen meglepő metamorfózison ment át, bizonytalan nemi identitású Beatles-rajongóból hirtelen egy elképesztő jóképű kis hapsi lett, a tesói össze-vissza puszilgatták, annyira tetszett…..
Azt hittem, hogy valahol tavaly környékén elértük a csúcspontot, a gyerekeimen való röhögés tekintetében, de rá kellett jönnöm, hogy nem, mindent képesek überelni :-) , mostanában kifejezetten brillíroznak e téren, gyakorlatilag nincs nap röhögőgörcs nélkül, kész vagyunk…..
Kicsit lemaradva írok szegény, elhanyagolt harmadik gyerekről :-)))))), de nagyjából ő tehet róla, hogy nincs időm vagy energiám blog elé ülni meg képeket szerkesztgetni :-) A legdurvább hírem, hogy valamiféle belső mirigyváladék-termelés vagy istentudja mi miatt, de csontra…..
Lujzikirálylány nem sokat változott hálistennek, azonkívül, hogy roppant mód irigyli a bátyját az iskola miatt, de ezt is csak onnan lehetett kitalálni, hogy papírból fabrikált magának tolltartót, és beledugdosta a ceruzáit, meg füzeteket vonalazott magának, úgyhogy kapott ő is…..
Mondtam, hogy ez hosszabb levegővétel :-) Többféle tanulságot is levontam az első két hónapból, először is, hogy hát ez tényleg rettentően más, mint az óvoda, fizikailag is, lelkileg is. Fizikailag az önállóság az, amit meg kell tanulniuk, meg az összeszedettség, namármost az…..
Ez amúgy teljesen jellemző rám, akik ismernek személyesen is, csak röhögnek, hogy amikor rámtorlódnak a tennivalók, akkor egyszerűen kimenekülök a szituból, mert ha már túl sok mindent kéne csinálnom, akkor nem csinálok semmit sem, hanem elkezdek valami totálisan mást, na hát…..
Tök jól esik, hogy érdeklődtök, köszönjük szépen, mindenki prímán, Pömpöllér büszke elsős, a kicsik meg oviban, viszont már ettől a két iskolás, hatkorkelős-izgulós naptól úgy kipurcant a nyáron rettentően eltunyult családunk, hogy lézengünk, és ma pl. ebéd után…..
Persze, hogy a kicsi, annyit röhögünk rajta, hogy elképesztő, igazi büdös gazember, mindig huncut a szeme, mindig valami zsiványságon töri a fejét, és a legnagyobb szidásokat is gyakran elröhögjük, mert hát most mit mondjak egy olyan gyerekre, aki egyszer csak elémpattan egy szál…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Jól vagyunk, kamaszodás van, mindjárt írok is új posztot csak tesztelésből :-)