Adatok
Kerekes Pál
89 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Köröz a tű a bakeliten, ma pedig online hallgathatjuk a régi hanglemezekre feljátszott zenéket, sanzonokat, nótázásokat. A Magyar Kultúra Napján került ki a hálóra a hangrögzítés első száz évének magyar emlékeiből összeállított gyűjtemény. A szabadon elérhető fonotéka az Országos Széchényi Könyvtár…..
Itt az Újév. Miért ne lehetne filozófiáról beszélgetni?
Nem a képzettek szakmaiságával, hanem a bölcselet, a tudás-mágia iránti bámulatból. A friss esztendőre tervezett fogadkozásokat is menedzselni kell, a sok rétegű beajánlások közé beakadhat egy általánosabb érvényű szellemi…..
Tudunk már egyre többet a Kádár-korszak szövevényes kultúrpolitikai erőpróbáiról. Király István visszaemlékezései (Napló 1956-1989), vagy akár Illyés Gyula naplója (Naplójegyzetek három kötetben) szinte napi bontásban tárja fel ennek a kornak ideológiai ütközéseit, melyeknek végén vérre menő…..
Tudják azt nagyon jól az érintettek, hogy a könyvesházakba gyakran költöznek szellemek. Távozáskor érdemes üdvözölni is őket, különben a sértődősebb fantomok kicserélik a vásárolt vagy kölcsönzött könyvek szövegét (részlegesen vagy teljesen). Nem ritka, hogy második olvasásra széthullik a kötet, a…..
Az e-könyv az évek során megérdemelt pozíciókat vívott ki magának az olvasás világában. Egyre több szöveg kerül kijelzőkre, az olvasók elfogadják ezt az információs betűcsatornát, irodalomélvezeti elektronikát. A folyóirat-kultúrában az online megjelenés szinte teljes mértékben átvette a print…..
Pezsgett az élet a múlt század hetvenes éveiben a kultúrházakban. Amatőr művészeti csoportok próbáltak, ismeretterjesztő előadások telt házzal zajlottak, szakkörök tevékenykedtek. Dübörögtek az ifjúsági klubok, sok zenével, híres emberek meghívásával. Mint egykori művelődési központ igazgató jól…..
Közzétette a TÁRKI a 2020-as év első felében végzett kutatását a magyar könyvolvasók természetrajzáról. Lényegében azt vizsgálta a cég, hogy mennyi időt fordít olvasásra a magyar nyelvet ismerő-használó (tehát határon túli, vagy hazánkban élő külföldi is) ember, illetve hogy miképp jut könyvhöz az…..
Kerekes Pál
2020.10.01 22:36:43
@HanG99: Teljesen egyetértek. E-könyves kurzusaimon a diákoktól nagyon sokszor hallom, hogy megvan nekik az egész sorozat online, bár csak még ezt és ezt a részt olvasták. Ilyen van, gyűjtés, meg talán az a tudat, hogy fősodorban lenni. Magyar jog szerint nem tudom, hogy bűnözőnek tekinthető-e vagy sem az illegális letöltő, mert nem tudom , mi az a bűnöző. Mindenesetre nem olyan egyszerű kérdés ez, akikkel eddig beszéltem jogászokkal, mindig meg tudták mondani, milyen paragrafus helyre illik az illegális letöltés.
Kerekes Pál
2020.10.01 22:51:11
@Vén motoros: Köszönöm ezt az alapos elemzést és összefoglalót. Pontosan így volt, ezt éltem át én is (70-diket taposom). Úgy vettük a könyvet, mint a perecet, két-három forintos Olcsó Könyvtár pélányokat cserélgettünk, és amit nem lehetet megvenni, például egy jó kivitelű Utolsó mohikánt, azt a könyvtárból valahogy csak megkaptuk. Középiskolásként bementem az Egyetemi Színpad jegyirodájába és számolatlanul vettek a belépőket a versmondó estekre. Belefért. Mindig telt ház volt. Írtam többször arról, milyen döntő szerepe volt a kisiskolások első művelődési impulzusaiban a gyerekkönyvtáraknak, majd a fiatalok esetében a felnőtt könyvtárnak. És persze a könyvtárosokról se feledkezzünk meg, rendezték az író-olvasó találkozókat, folyóirat esteket. A Gutenberg téri 9-es számú könyvtárban otthon voltam, pedig nem voltak számítógépek, ketyerék, csak világos volt és meleg. Nagy utcára néző portálokkal. Szép volt, de a világ megváltozott.
„Az Emberiség képes lehetne-e valaha is nagyobbat alkotni, mint Beethoven vagy Platón?” Ezzel a kérdésfeltevéssel megy szembe Teilhard de Chardin, a múlt század egyik legnagyobb hatású teológusa. Válasza szerint a gigantikus arányú planetáris kulturális hálózat teljesítménye versenyképes lesz a…..
„A költészet emberi, a számítógép nem emberi, sőt embertelen, és ennélfogva a számítógépnek nem lehet köze az irodalomhoz?” A kérdés még sarkosabb következtetésbe fordul: „Az irodalmat nem lehet értelmesen adatnak tekinteni. A probléma lényegi és nem felszínes: az irodalom nem adat. Az irodalom az…..
Létezhet-e szerelem két gép között? Az Oidipus háttér nyilván kizárva, de digitális Otellók fojtogathatják a hűtlen áramköröket. A mesterséges intelligencia poszthumán világában elmosódnak az organikus és gépi létezés határai. A kiborgok betársulnak a halandók nagy kalandjába, a sorsok nem a…..
A romlatlan világűr új bolyongója kezdi végtelen pályáját. Az arra érdemesekről a médiumok megemlékeznek. Meghalt Najmányi László. Címlapokról bukkan elő a rideg közlemény. Az elmúlás általában lezárást hoz, Najmányi esetében remélhetőleg inkább a kezdeteken lesz a hangsúly. Eljött az ideje, hogy…..
A könyvek sorsáról ismét a bírói pulpitusról fognak dönteni. Volt már ilyen, épp elég a magyar és a világtörténelemben. Most ki vagy mi a vádlott?
Ezúttal nem láncon vezetik be az elkövetőt. Nem is lehetne, több százezer olvasót, több millió dokumentumot. Konkrétan arról van szó, hogy az Internet…..
A hatvanöt pluszosok új kategória. Öregek órája közelg, reggel 9-12 között mehetnek a kopottas lénytársak az utcára. De mit olvasunk? Ha egyáltalán kezünkbe kerül könyv, a média ingerek hányattatásai zavarában.
Ez esetben jöjjön Kazinczy. Kétszeresen is agg író, egyrészt mint évszázadokkal ezelőtt…..
Röpiratot adott ki a női nem politikai megbecsülése érdekében egy akkoriban neves költő, Pálóczi Horváth Ádám. Az egyébként remek XVIII. század végén, 1790-ben szólt ez a férfi a „Budán öszve gyült Rendekhez”. „A magyar asszonyok prókátorá”-nak nevezi magát a szerző. Felteszi a kérdést már az első…..
A versek megzenésítése örök műfaj. Sanzonok, kuplék, zenekari kíséretes feldolgozások, kórusátiratok nagy számban tölthetők le a video-megosztó portálokról. Elég bekopogni a szerző, vagy más közreműködő nevét: azonnal érkeznek a találatok. Külön itt két nagyon népszerű költészeti projektet emelnék…..
Párizsban történt. A legenda szerint ahogy árusítani kezdték a városban az első nyomtatott Bibliákat, az ügynököket máglyára akarták vetni. Egyértelműnek látták ugyanis, hogy ilyen olcsó könyveket csak az ördög segítségével lehet legyártani. XV. század utolsó negyedében járunk. Az elérhető árban…..
Az irodalom nem rendszer, hanem folyamat. A XXI. század első szakasza a könyv évtizede. Digitális vagy nyomtatott szövegkultúrák hatolnak be az élet minden területére. Sokan olvasnak, nagyon sokfélét, a szisztematikus olvasó képzés nehezen előállítható.
Mit olvassanak a fiatalok?
Ez a kérdés…..
A web adatbősége agresszív. Az internet határtalan megőrző kapacitása új helyzetet teremt. A hálózati mentés már nem egyszerűen dokumentálás, hanem a XXI. századi ember elemi, kulturális aktivitása.
Híre-hamva sem volt a webnek, kultúrfilozófusok már figyelmeztettek a mérhetetlen szellemi-lelki…..
Egyre több európai ország hajt végre kulturális műtétet: csökkenti az e-könyvek forgalmi adóját. Érdemes ránézni egy EU-s adóújság ezzel kapcsolatos híradására, amelyben a szomszédunk, Szlovénia intézkedését mutatja be.
Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa már több mint egy éve döntést…..
Az olvasást felváltja a digitális szemét söprögetése?
A képernyő, mint kulturális varázsszőnyeg, nem a regénycsodákhoz reptet?
Sokan értekeznek ma a kötelező olvasmányok létjogosultságáról, egyáltalán arról, hogy olvasnak-e még az iskolások. További központi téma az, hogy az ingyenesen elérhető…..
Pergő irodalom. Nem betűs. Talán így lehetne leírni az interneten hangban, képben elérhető versek, regények végtelen kínálatát. Már az egykori hanglemezek, később a szeretett, és napjainkban többnyire szomorúan a kukába hajított CD-ék is szórták a szépirodalmi gazdagság csodáit, ám tény, a Net mai…..
„Gyönyörűséggel tölt el az elképzelés, hogy az emberek hamarosan torkig lesznek az olvasással, meg az írókkal is, és egy nap a tudós szerző rájön, meg kell írnia végrendeletét, és meghagyja: holttestét égessék el könyveivel, főleg saját irományaival együtt” – fogalmaz szúrósan Nietzsche.
A nagy…..
Természetes az érdeklődés a felfedezők, az ismeretlenre vállalkozók iránt. Nincs ez másként a kultúrtörténetben sem. Melyik volt az első magyar nyelvű, vagy éppen nem magyar nyelvű, de hazánk területén keletkezett olvasmány?
Kihagyva a kéziratos korszakot, nem túlzás talán azt állítani: a…..
Olvasni mindenki tud, számítógépet kezelni is. Miért idegenkednek mégis annyian a digitális írásművektől? Az e-olvasás néhány éves története rávilágított: igaz ugyan, hogy semmi egyebet nem kell csinálni, mint sorról sorra követni a szöveget az e-könyvben is, csakúgy mint a printben, mégsem ilyen…..
Az internet beláthatatlan média-galaxis. Az online űrben a szövegtestek atomjaikra hullanak szét, majd ismét összeállnak más szerkezetben. Az írott művek képben-hangban születnek újjá. A szabad irodalomelérés kategóriájába beletartoznak a textuális literatúra-műfajok (vers, próza, esszé) hang- és…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
"Idegen nyelven írt műveket 2005-ben a teljes népességen belüli könyvolvasók egyötöde (21%-a) olvasott valamilyen rendszerességgel, míg 2020-ban a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele (46%-a) évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas,ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az online kutatást kitöltő magyarok egy kisebb része külföldön él (akár határontúli magyar kisebbség tagjaként, akár külföldre költözőként)."
Ez a kutatási adat alátámasztja az Ön véleményét. (Ugyanakkor csak megérzésre írom, sejtésem szerint ez egy kissé túlzó adat. Nem vonom kétségbe a kutatás adatait, és bár igaz lenne ez az állítás, de nagyon futuralistának tűnik nekem, hogy a könyvolvasó népesség fele idegen nyelvű könyveket is vesz és olvas.)