Adatok
Csecserits Anikó
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A parlagfű (latin nevén Ambrosia artemisiifolia) évről évre sok százezer ember életminőségét rontja a növény virágzásának idején, mivel virágpora a jelentős allergének közé tartozik. A mintegy 100 évvel ezelőtt, Észak-Amerikából behurcolt parlagfű agresszíven terjeszkedik, és ennek a folyamatnak az…..
Csecserits Anikó
2017.05.09 20:07:55
@Bobby Newmark: Akkor a gyógyászati célú felhasználás forrása:
naeb.brit.org/uses/search/?string=Ambrosia - az az usda oldaláról elérhető Native American Etnobotany adatbázis, ahol növények latin nevei alapján lehet keresni.
Az Ambrosia artemisifolia névre több találatot is kiad és a találatok erre a forrásra hivatkoznak:
Hamel, Paul B. and Mary U. Chiltoskey, 1975, Cherokee Plants and Their Uses -- A 400 Year History, Sylva, N.C. Herald Publishing Co., page 52 és erre:
Tantaquidgeon, Gladys, 1972, Folk Medicine of the Delaware and Related Algonkian Indians, Harrisburg. Pennsylvania Historical Commission Anthropological Papers #3, page 35
Ezeket a közvetlen forrásokat én sem láttam, de gondolom, elérhető könyvtárkon vagy a szerzőkön keresztül.
Amit akartam írni, annak az a lényege, hogy régen sok mindent sok mindenre használtak, sokszor több fajt is összekeverve, de ez még önmagában nem bizonyíték semmire. És persze arra is figyelni kell, hogy hogy is használták: pl. egy kicsit, bőrre csepegtetve vagy betegség esetén fogyasztva. Arra nincs semmi adat, hogy naponta ezt itták volna, pedig a hatás nagyon eltérő lehet a mennyiségtől függően.
A só is lehet mérgező, ha 2-3 evőkanállal esszük naponta.
Valószínűleg a parlagfűben is vannak olyan másodlagos anyagcsere-melléktermékek, melyeknek jelentős élettani hatásuk lehet, tartós fogyasztás esetén súlyos károsodást okoz és jelenleg nem ismert pontosan, mikor mekkora az a mennyiség, ami az emberben a hosszú távú káros hatást kiváltja. Szóval én is úgy vélem, hogy csak óvatosan!
naeb.brit.org/uses/search/?string=Ambrosia - az az usda oldaláról elérhető Native American Etnobotany adatbázis, ahol növények latin nevei alapján lehet keresni.
Az Ambrosia artemisifolia névre több találatot is kiad és a találatok erre a forrásra hivatkoznak:
Hamel, Paul B. and Mary U. Chiltoskey, 1975, Cherokee Plants and Their Uses -- A 400 Year History, Sylva, N.C. Herald Publishing Co., page 52 és erre:
Tantaquidgeon, Gladys, 1972, Folk Medicine of the Delaware and Related Algonkian Indians, Harrisburg. Pennsylvania Historical Commission Anthropological Papers #3, page 35
Ezeket a közvetlen forrásokat én sem láttam, de gondolom, elérhető könyvtárkon vagy a szerzőkön keresztül.
Amit akartam írni, annak az a lényege, hogy régen sok mindent sok mindenre használtak, sokszor több fajt is összekeverve, de ez még önmagában nem bizonyíték semmire. És persze arra is figyelni kell, hogy hogy is használták: pl. egy kicsit, bőrre csepegtetve vagy betegség esetén fogyasztva. Arra nincs semmi adat, hogy naponta ezt itták volna, pedig a hatás nagyon eltérő lehet a mennyiségtől függően.
A só is lehet mérgező, ha 2-3 evőkanállal esszük naponta.
Valószínűleg a parlagfűben is vannak olyan másodlagos anyagcsere-melléktermékek, melyeknek jelentős élettani hatásuk lehet, tartós fogyasztás esetén súlyos károsodást okoz és jelenleg nem ismert pontosan, mikor mekkora az a mennyiség, ami az emberben a hosszú távú káros hatást kiváltja. Szóval én is úgy vélem, hogy csak óvatosan!
Csecserits Anikó
2017.05.10 09:09:42
@kodpiszkalo: Köszönöm a választ!
Még egy apró megjegyzés: úgy tudom, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdtek foglalkozni a parlagfüvet evő kecske tejével, de nem tudok többet a vizsgálatról. Esetleg érdemes lenne érdeklődni, hol is tartanak.
Nyilván a kecsketej és a parlagfű kivonat elég más összetételű (szine is más:), így a hatása is más lesz.
Még egy apró megjegyzés: úgy tudom, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdtek foglalkozni a parlagfüvet evő kecske tejével, de nem tudok többet a vizsgálatról. Esetleg érdemes lenne érdeklődni, hol is tartanak.
Nyilván a kecsketej és a parlagfű kivonat elég más összetételű (szine is más:), így a hatása is más lesz.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Két apró megjegyzésem volna:
- jó lenne beleírni, hogy az alkalmazott teszt (patkány etetés 1 hónapig) mennyire általános tesztmódszer gyógynövények, esetleg egyéb élelmiszerek hatás-vizsgálata során
- vannak adatok arra, hogy észak-amerikai indiánok felhasználták a parlagfüvet gyógyítás céljából. Ha kell, elő tudom keresni a cikket, de talán még az usda adatbázisban is említik. Azaz Európában nincs tapasztalat a hosszú távú alkalmazásáról, illetve most keletkezik:), de Észak-Amerikából van szórványos, eléggé általános adat. Persze ezzel nem azt mondom, hogy akkor nosza, mégis használjuk, hanem pont azt akarom hangsúlyozni, hogy azzal, hogy valahonnan valamilyen néprajzi adatban azt találjuk, hogy x növényt használtak, még nem jelenti automatikusan azt hogy az adott x faj biztonsággal (bármilyen dózisban, bárki) használható vagy hogy tényleg hatásos lenne.