Adatok
El Mexicano
1 bejegyzést írt és 11 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A Laudator 10. évfordulója alkalmából El Mexicano (vagy ahogy latin köznyelven mondanánk: Mexicanus ille), az azonos nevű spanyol nyelvművelő blog szerzője, felkérésünkre, egy izgalmas vendégposztot írt arról a sokakat foglalkoztató kérdésről, hogy vajon milyen lehetett a latin a beszédben, melyik…..
El Mexicano
2017.04.11 20:25:11
@Terézágyú: A fonetika egy külön tudomány, a nyelvtanításban túlzottan leegyszerűsítenek mindent, mindenre valamilyen magyar megfelelőt akarnak ráerőltetni akkor is, amikor nincsen.
El Mexicano
2018.10.30 08:18:19
@dısʇıʞǝ uǝɯ ʞoɯd ןǝʇʇ: Ez már most megtörtént, pl. ebben a cikkemben is van egy rövid videó egy fiktív indoeurópai meséről, feltehetően már számítógép segítségével rekonstruált kiejtésben (ezt csak abból gondolom, hogy semmilyen akcentus nem érezhető rajta, márpedig ha ember olvassa fel az ilyesmit, azért erősen ki szokott hallani belőle, hogy milyen anyanyelvű – pont ez a gond a klasszikus latinnal is): www.elmexicano.hu/2018/10/angol-do-spanyol-hacer.html
Ami a románhoz való hasonlítást illeti, persze, nincs kizárva – sőt, valószínűbb, hogy a dallam az olaszéhoz vagy a románéhoz állt közelebb –, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a románból eltűnt néhány jellegzetes végződés, pl. az -s vagy az -u~o, amely a délebbi nyelvekben (olasz, spanyol, portugál, szárd) megmaradt. Illetve a románból (és a szárdból is) eltűntek a latinra nagyon jellemző labiovelárisok [kw, gw], pl. QUANDO > când (vö. ol. quando, sp. cuando), QUATTUOR > patru, szárd batoro (vö. ol. quattro, sp. cuatro), AQUA > apă, szárd abba (vö. ol. acqua, sp. agua) stb. A kiragadott szavakkal is pontosan ez a probléma, hogy míg egyesek a románban hasonlítanak a legjobban, mások más nyelvekben (pl. TRES > sp. tres, de rom. trei, ol. tre, CANTAS > sp. cantas, de rom. cânti, ol. canti – ráadásul az olaszban a kötőmód is ugyanez, a spanyolban viszont CANTES > cantes).
Ami a románhoz való hasonlítást illeti, persze, nincs kizárva – sőt, valószínűbb, hogy a dallam az olaszéhoz vagy a románéhoz állt közelebb –, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a románból eltűnt néhány jellegzetes végződés, pl. az -s vagy az -u~o, amely a délebbi nyelvekben (olasz, spanyol, portugál, szárd) megmaradt. Illetve a románból (és a szárdból is) eltűntek a latinra nagyon jellemző labiovelárisok [kw, gw], pl. QUANDO > când (vö. ol. quando, sp. cuando), QUATTUOR > patru, szárd batoro (vö. ol. quattro, sp. cuatro), AQUA > apă, szárd abba (vö. ol. acqua, sp. agua) stb. A kiragadott szavakkal is pontosan ez a probléma, hogy míg egyesek a románban hasonlítanak a legjobban, mások más nyelvekben (pl. TRES > sp. tres, de rom. trei, ol. tre, CANTAS > sp. cantas, de rom. cânti, ol. canti – ráadásul az olaszban a kötőmód is ugyanez, a spanyolban viszont CANTES > cantes).
Kép innen: http://cinefiloserial.com.ar
Négymillió+ Youtube-megtekintés. Tejójég, van hová fejlődni. Ami nekünk Hippolyt, a lakáj, az Argentínának az Esperando la carroza (1985, Alejandro Doria). A nemzeti komédia.
És nem csak Argentínának, hanem az egész Délnek. A mű eredetije színdarab, 1962-ben…..
A film, ami után némán dülöngélsz egy darabig, keresgéled a stáblista alatt hallott zenét (Palabras para Julia, Liliana Herrero előadásában), amitől, ha lehet, még alaposabban befordulsz.
Pedig mi történt? A mozi, ahogyan az argentin mozik egy tekintélyes része, a legutóbbi katonai diktatúráról…..
El Mexicano
2017.12.25 21:29:21
Egy mexikói pilótalány igazán szerencsésnek mondhatja magát, utasai szinte kizárólag világhírű emberek...
El Mexicano
2017.11.18 08:58:13
Rajoy [ra'xoi̯]: A cikk írásakor regnáló spanyol miniszterelnök apai csn.-e egy gallego (galiciai) vezetéknév történelmi írásmódú alakja. A név valamely, mai helyesírással Raxoi [ra'ʃɔj] (vagy Portarraxoi) nevű településre utaló, az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, illetve az…..
Általánosan elterjedt vélekedés, hogy angolul bárhol a világban megérteted magad, egyfajta világnyelv. Tény, hogy a nyugati világban nagyon sokan beszélik az angolt, akár második nyelvként. A világon a legtöbben, körülbelül 1,2 milliárdan viszont kínaiul beszélnek. Az alábbi csárton azt láthatod,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Egyébként az kétségtelen, hogy valószínűleg ugyanolyan dallamos volt, mint az olasz vagy a spanyol, olyan nagy különbség nem lehetett, hiszen ezek a nyelvek a természetes beszélt folytatói.