Adatok
HorváthJenő
17 bejegyzést írt és 20 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Giuseppe Roncalli, a jövendő XXIII. János pápa
Talán csak a pápaság történetében legjáratosabbak tudják, hogy XXIII. János, akit pápának választása előtt Giuseppe Roncallinak hívtak, fiatal korában sorkatonaként (1901–1902), majd a Nagy Háborúban tábori lelkész hadnagyként (1915–1918) szolgált az…..
A mostani koronavírus (COVID-19) járvány felkeltette az érdeklődést a száz évvel ezelőtti, az első világháború végén kirobbant spanyolnátha-járvány iránt. Különös, hogy milyen kevés könyv szól arról a járványról – szinte kifelejtődött a Nagy Háború történetéből. A szakirodalom jóformán…..
A piavei csata olasz olvasata
Azután, hogy az olaszok 1917 végén a Piave–Monte Grappa frontvonalon feltartóztatták a caporettói áttörés folytatását célzó német és osztrák–magyar offenzívát, félévre megmerevedett a front. Majd a Monarchia 1918. június 15-én új nagy támadást indított, amelyről joggal…..
HorváthJenő
2019.06.20 10:56:57
@BartókBéla: Köszönöm az elismerő szavaidat!
HorváthJenő
2019.06.20 19:34:02
@BartókBéla: Egyetértünk. Én úgy látom, hogy az olasz hadtörténészek interpretációi eléggé kiegyensúlyozottak az osztrák-magyar haderőről szólván. A korabeli olasz hadvezetésre jellemző volt, hogy nem becsülte le az ellenség katonai erejét, képességeit, nagyon is respektálta, emiatt óvatos is volt vele szemben, és igyekezett "eltanulni" az ellenfél stratégiai és taktikai a újításait.A mai olasz és magyar hadtörténeti interpretációkban magától értetődőn vannak eltérések és különbségek, különösen egyes hadvezérek (például Károly császár-király, Conrad von Hötzendorf, Borojevic Svetozar és mások)képességeinek és szerepének a megítélésében.
Kókay László olaszországi naplójának a 25. része említi a velük szemben felbukkanó csehszlovák légionistákat, ami a hozzá kapcsolódó kommentekkel arra ösztönzött, hogy röviden és vázlatosan válaszolni próbáljak olyan kérdésekre, hogy miként is alakult ki a légió olaszországi komponense, hol harcolt…..
HorváthJenő
2018.09.28 20:40:34
HorváthJenő
2018.09.28 20:45:28
@Hatvanas: Köszönet az elismerő szavakért.
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 25. rész
1918. június 17-én éjjel Kókay László rohamszakaszával a Sovilla előtti vasúti töltésnél éjszakázik. Hadnagyunk visszamenőleg megörökíti saját ezrede és a debreceni 39-esek nagy veszteséggel járó aznapi harcainak történetét. A csak magukkal…..
HorváthJenő
2018.08.17 18:38:19
@PintérTamás: A "légió" történetének elég nagy az olasz diplomácia- és hadtörténeti szakirodalma.(A cseh nyelvű még nagyobb lehet.)1918 nyarától, különösen a második piavei csatában a csehszlovák légiósok részvétele se volt jelentéktelen. A padovai fegyverszünet aláírása tájékán több mint 10.000 katonája volt a légiónak. A csehszlovák hadsereg megszervezésében és felfegyverzésében az olaszoknak kiemelkedő szerepe volt. Majd 1919 második felétől a franciák kiszorították őket a csehszlovák hadsereg főpatronusa" szerepből.
A caporettói összeomlást követően, 1917. november 9-én közölték a hírügynökségek és az újságok, hogy III. Viktor Emánuel király Diaz tábornokot nevezte ki az olasz haderő vezérkari főnökének. A hír meglepő volt, mert a tábornok korábban nem állt a közfigyelem fókuszában, sokan a nevét se ismerték.…..
HorváthJenő
2018.03.25 19:25:46
@Kövendy Katalin: Köszönet a nápolyi spanyol uralomról és befolyásról szóló áttekintésért. Joggal büszkék a nápolyiak Diazra. Már csak azért is, mert a Nápolyi Királyság a risorgimento idején az országegyesítés ellen lépett fel, így Garibaldi és II. Viktor Emánuel fegyveres erőszakkal egyesítette az Olasz Királysággal. Ezek után 1918-ban, Diaz személyében, Nápoly adta Olaszországnak a „győzelem tábornokát”. Diaz egyébként „igazi nápolyi” volt. Például szívesebben beszélt nápolyi dialektusban, mint olaszul. A nehéz, kiélezett helyzetekben, vagy nagy örömében akaratlanul átváltott az olaszról a „nápolyi nyelvre”.
HorváthJenő
2018.03.25 19:29:32
@pasztorl92: A hadieseményekről különböző formákban számoltak a nagy háború idején. Az idézett mondat az olasz főparancsnokság 1918. november 4-i hadijelentéséből való. Diaz vezérkari főnök aláírásával jelent meg. (Nem valószínű, hogy szó szerint ő fogalmazta, de bizonyára teljesen egyetértett vele.) A mondat első három mellékmondatát bizonyos, hogy el is „hitte”. Az utolsó mellékmondatban a „töretlen hittel és elszántsággal” vívott háborúról szóló megfogalmazást pedig nyilvánvalóan az olaszok számára ünnepélyes alkalom (a padovai fegyverszünet életbelépése, az olasz győzelem) szülte. November negyedike 1919-től 1976-ig különböző elnevezéssel munkaszünetes nemzeti ünnep volt Olaszországban. Aztán „Az országegyesítés és a fegyveres erők napjának” ünneplését (az ünnepekkel való „takarékoskodás” jegyében) áttették november első vasárnapjára. Az ezredforduló óta megint erősödik november 4. „fénye” – de ez már egy másik történet.
Feltartóztató csata a Piavénál és a Monte Grappán
1917. november–decemberében, a „caporettói csoda” és a Tagliamentón való átkelés után folytatódott a német és az osztrák–magyar támadás és sikeres előrenyomulás. A Monarchia hadvetetésénél olyan vérmes reményekkel, hogy az olasz haderő akár le is…..
HorváthJenő
2017.12.25 10:43:11
@PintérTamás: Köszönöm, hogy jobbra cseréltétek a térképet.
A caporettói áttörés olasz bejelentése
A csaták után mindig a győztesek kürtölik elsőnek világgá a sikerüket, a vesztesek pedig próbálják elhallgatni, majd megmagyarázni a kudarcukat, a szégyenüket. Így történt ez a 12. isonzói csata, vagy caporettói áttörés…..
A caporettói áttörésről (1917. október 24–27.)
Az olasz haderő az első világháborúban 1917 őszéig 11 nagy csatát vívott az Isonzónál az osztrák–magyar hadsereggel. Valamennyiben az olaszok támadtak. A 11. isonzói csata után az olasz hadvezetés úgy számolt, hogy újabb…..
HorváthJenő
2017.10.25 22:11:59
@PintérTamás: Egyszerűen: szerintem a két vállra fektetéshez nem volt meg az erejük. A caporettói áttöréssel nem az egész olasz haderőt verték meg, hanem "csak" a 2. olasz hadsereget,a haderő többi hadserege talpon maradt. Különben is az offenzíva előtti német és osztrák-magyar megegyezés úgy szólt, hogy a németek csak a Tagliamentóig való előretörésig vesznek részt a támadásban.December végén el is vonultak.
A 10. isonzói csata olasz szemmel
1917. május 12-től június 5-ig tartott az immár 10. isonzói csata, amelyik minden korábbinál nagyobb veszteséget követelt a szembenálló felektől – különösebb eredmény nélkül. Olasz oldalról rendkívül súlyosak voltak a veszteségek.
Ahogy megjött az 1917-es…..
A világháború befejezése után, 1920 nyarán, az olasz háborús veszteségekről készült első összesítő statisztikák 600.000 hadifogolyról szóltak. Mára a történészek valamelyest pontosították ezt az értéket, de az olasz köztudatban és a történelmi szakirodalomban is…..
Az olasz haderő 1916/1917 telén
1916/1917 telén az olasz haderő nem indított jelentősebb támadást a fronton. A téli hónapokban a kormány és a hadvezetés növelte a haderő létszámát, javította a fegyverzetét. A félévnél is tovább tartó, szinte fegyvernyugvásszerű állapot…..
HorváthJenő
2017.02.06 23:25:08
HorváthJenő
2017.02.06 23:36:58
@Ligeti Dávid: 1. A megtorlások általában hagynak nyomot a katonákban. Hogy milyen formákban és milyen mélységűeket az nehezen tudja fölmérni a történész. Erről hosszabban kellene beszélnünk, ha egyszer találkozunk. 2.Ez is nagy téma. Biztos, hogy a katonák nem "szerették" Cadornát. A katonanótákban rendszerint gúnyolták, kegyetlen parancsnokként szóltak róla. De nem biztos, hogy pontos és mindenben megalapozott a katonanótákban kialakult Cadorna-kép.
Az olaszok Ferenc József-képe
100 éve, 1916. november 21-én hunyt el Ferenc József. „68 évig ült a trónon, hosszabb ideig, mint bármelyik elődje. Kortársai, akik sorra kihaltak mellőle, másként vélekedtek a 18 éves fiatalemberről, mint a 86 esztendős aggastyánról. Eleinte…..
A 7., 8. és 9. isonzói csata
1916 nyarán a hadiszerencse elpártolt az Osztrák–Magyar Monarchia mellől. A keleti fronton a Bruszilov-offenzíva az összeomlás szélére juttatta az osztrák–magyar haderőt; az olaszok a hatodik isonzói csatában elfoglalták a Doberdót és a Görzi…..
HorváthJenő
2016.09.29 18:13:33
@PollmannFerenc: Köszönöm a gratulációt. A kiigazító észrevételedet is.
HorváthJenő
2016.09.29 18:16:40
@Fosca: Az elismerés mindig jókor jön. Köszönöm. Lesz majd folytatás az olasz témákban.
1916. augusztus 4. – augusztus 16.
1916. augusztus 4-én, péntek reggel az olasz tüzérségnek az osztrák–magyar vonalakra zúdított tüzével elkezdődött a 6. isonzói csata. Julier Ferencet idézve: ez a „csata jelenti az olaszok első – tagadhatatlan – győzelmét.”
Az olasz hadvezetés az…..
1916. május 15-én Dél-Tirol keleti része lángba borult. Az osztrák–magyar tüzérség ágyúi hajnali hat órakor mintegy 50 km szélességben ágyútüzet zúdítottak a hegyek között húzódó határ menti olasz erődvonalra. Ilyen tüzérségi előkészítés korábban nem volt az olasz fronton, csak a németek alkalmaztak…..
III. Viktor Emánuel, a katonakirály
III. Viktor Emánuel 1900-ban lépett trónra és 1946-ig uralkodott. Királyságának csaknem fél évszázada alatt nemzedékek, több politikai rendszer és sok-sok kormány váltotta egymást. Az olasz király nem volt sem egyeduralkodó, sem minden hatalom nélküli államfő: az…..
Az olasz a haderő felkészülése 1915 telén a háború folytatására
Az olasz haderő 1915-ben nem tudta elérni a kitűzött hadászati céljait. Az Isonzónál indított első négy támadásával nem sikerült áttörnie a frontot. Az isonzói csaták rendkívül súlyos emberveszteséggel jártak (1915-ben az olasz…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
1. Az egységes olasz állam, az Olasz Királyság és a királyi hadsereg megszervezésének folyamatában (1860–1870-es évek) felszámolták a korábbi itáliai államok tábori lelkészi szolgálatait. Majd az országnak az első világháborúba belépését (1915) követően ismét létrejött a tábori lelkészi szolgálat. 1922-ben ismét megszüntették, majd a lateráni szerződésekkel (1929) átfogóan rendezték az olasz állam és a Szentszék, valamint az olasz állam és az egyház viszonyát, benne a tábori lelkészi szolgálatot is. A második világháború utáni új alkotmányba beemelték a lateráni szerződéseket, majd a szolgálat helyét és szerepét több törvénnyel módosították (1955., 1961., 2010., 2012.).
2. Az olasz szabadkőművesek története nagy és érdekes téma, a hadseregben játszott szerepük is. Egyszer magyarul is kellene róla írni.