Adatok
drazsé
0 bejegyzést írt és 1004 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A náci Németország a 30-as években - leginkább Hitler 1933 -as hatalomra jutásától kezdődően - óriási tempójú haderő-fejlesztésekbe kezdett, melyekben eleinte nem nagyon szerepelt kiemelt helyen a páncélos fegyvernem modernizálása. Aztán 1935 -től lassan változni kezdett a helyzet: a Führer egyszer…..
1869. Gyermekkatonák Paraguay a Hármas Szövetség ellen vívott elkeseredett háborújában, amelyben az ország felnőtt férfi lakosságának csaknem 70%-át elvesztette..
drazsé
2018.01.18 11:31:30
@pitcairn2:
De. A lakosság kezében (pillanatnyilag) lévő fegyverek mennyisége alapvetően lényegtelen. Lásd kishazánk mindkét vh vagy 56 után: volt bőséggel fegyver mindkét esetben szerteszéjjel - mondjuk aláírom, hogy a terv leginkább rabsickodás volt velük.
Ettől függetlenül ha megszállás és terror van, akkor lehet fegyver szerteszét, de ha használják is, az maximum a terrort növeli.
(Ebből a szempontból az US ezirányú tevékenysége majdhogynem üdítő kivétel - azért ők se mennek a szomszédba egy kis vérengzésért - de nem jellemző.)
Értelemszerűen a lakosságnál tartott katonai fegyverek nem egy esetleges partizánháború, hanem a gyors mozgósítás miatt vannak és voltak Svájcban, ami vélhetőleg tényleg igen gyors lenne.
Ezután hogy mi történne - mi történhetett volna, az azért kérdéses - ugye elsődlegesen I.-II. vh esete. Tény, hogy a terep nehéz, tény, hogy az ország erősen militáns illetve méretéhez képest nagy és erős hadsereggel rendelkezett/rendelkezik. Szóval nem lett volna egyszerű, de nem is megoldhatatlan - a fontosabb kérdés, hogy mi a francnak? Nem "vezet" az országon keresztól könnyebb út sehová, nincs ott igazán semmi, ami miatt megérné elfoglalni (nem, az aranytartalékaik miatt sem) - jóval több az egész üggyel a macera, mint a haszon.
Semlegesként meg még hasznos is volt minden érdekelt félnek.
De. A lakosság kezében (pillanatnyilag) lévő fegyverek mennyisége alapvetően lényegtelen. Lásd kishazánk mindkét vh vagy 56 után: volt bőséggel fegyver mindkét esetben szerteszéjjel - mondjuk aláírom, hogy a terv leginkább rabsickodás volt velük.
Ettől függetlenül ha megszállás és terror van, akkor lehet fegyver szerteszét, de ha használják is, az maximum a terrort növeli.
(Ebből a szempontból az US ezirányú tevékenysége majdhogynem üdítő kivétel - azért ők se mennek a szomszédba egy kis vérengzésért - de nem jellemző.)
Értelemszerűen a lakosságnál tartott katonai fegyverek nem egy esetleges partizánháború, hanem a gyors mozgósítás miatt vannak és voltak Svájcban, ami vélhetőleg tényleg igen gyors lenne.
Ezután hogy mi történne - mi történhetett volna, az azért kérdéses - ugye elsődlegesen I.-II. vh esete. Tény, hogy a terep nehéz, tény, hogy az ország erősen militáns illetve méretéhez képest nagy és erős hadsereggel rendelkezett/rendelkezik. Szóval nem lett volna egyszerű, de nem is megoldhatatlan - a fontosabb kérdés, hogy mi a francnak? Nem "vezet" az országon keresztól könnyebb út sehová, nincs ott igazán semmi, ami miatt megérné elfoglalni (nem, az aranytartalékaik miatt sem) - jóval több az egész üggyel a macera, mint a haszon.
Semlegesként meg még hasznos is volt minden érdekelt félnek.
A II. világháború fegyverei, járművei
A nyugati szövetségesek harckocsialakulatai [44.]
2018.01.01 11:02:27
Pontosabban: a nyugati szövetségesek harckocsialakulatai az 1920-as és az 1930-as években. A szovjet páncéloserőkről röviden már volt szó, így aztán most következzék Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – persze most is csak vázlatosan...
drazsé
2018.01.02 17:10:50
@Etniez:
SZVSZ még csak az sem: minden volt csak tökéletes eszköz nem. Viszont volt, ami azért nagy előny.
(De szerintem ezzel hitvitát generálunk.)
SZVSZ még csak az sem: minden volt csak tökéletes eszköz nem. Viszont volt, ami azért nagy előny.
(De szerintem ezzel hitvitát generálunk.)
drazsé
2018.01.02 17:47:13
@Etniez:
Eh, najo:
Tömeggyártás tekintetében nem feltétlen csak az adott harckocsi kialakítása a döntő. Sőt. Hogy legyen egy kis párhuzam, a Tigrist is lehetett volna tömeggyártatni az eredeti tervek (és specifikációk) minimális változtatásával (ez mindenre, még a már eleve tömeggyártásra tervezett eszközökre is igaz, valahol mindig le lehet vágni egy kanyart) illetve leginkább egy megfelelő gyár megépítésével, ami erre alkalmas (kedvenc példám a Niebelungwerke).
Iván el bírta vezetni - épphogycsak: a t34 kezelhetősége (vezetőtől a parancsnokig) úgy kb katasztrofális volt.
(Tigris pedig igencsak előremutató volt, modern nyugati páncélosok igen-igen sokban hasonlítanak rá.)
Eh, najo:
Tömeggyártás tekintetében nem feltétlen csak az adott harckocsi kialakítása a döntő. Sőt. Hogy legyen egy kis párhuzam, a Tigrist is lehetett volna tömeggyártatni az eredeti tervek (és specifikációk) minimális változtatásával (ez mindenre, még a már eleve tömeggyártásra tervezett eszközökre is igaz, valahol mindig le lehet vágni egy kanyart) illetve leginkább egy megfelelő gyár megépítésével, ami erre alkalmas (kedvenc példám a Niebelungwerke).
Iván el bírta vezetni - épphogycsak: a t34 kezelhetősége (vezetőtől a parancsnokig) úgy kb katasztrofális volt.
(Tigris pedig igencsak előremutató volt, modern nyugati páncélosok igen-igen sokban hasonlítanak rá.)
drazsé
2018.01.04 13:09:21
@Hari Seldon 2:
Gondolom, voltál bent, ajánlom mindenkinek, aki teheti, hogy látogasson meg egyet - nem csak a méret, a beton és a vas mennyisége, hanem a felszereltség is félelmetes. Kicsit más megvilágításba helyez úgy kb mindent.
@Kopasz Szuzukis:
Őőőő.. A merev tengelyes támasztógörgők esetében nem értem, mi a francnak kellett volna annak rugóznia? A lánctalpa köszönte szépen, széles volt (talajnyomása is teljesen elfogadhatónak számított) . Lassúnak meg lassú volt, nehézharckocsi, azok közül még a mobilisabbnak számított.
A páncéllemezek tekintetében bizony van igazságod: a leszabás és főleg a tengernyi nyílás, lyuk belemunkálása (vizorok, pisztolylőrés, ebből különösképp a frontpáncélon illetve a toronypáncélon lévők, nem is beszélve a torony oldalfalának görbítéséről) azt bizony macerás volt előállítani. Persze, erre is van megoldás, csak akarni kell: Tiger 2 esetében amit bírtak, azt felpakoltak a tetőpáncélra illetve csak a legszükségesebb lyukakat vágták bele a páncéllemezekbe.
Namármost a T34 esetében az öntött páncélzat az csak a torony volt. Minden más hengerelt és hegesztett lemezekből készült (sőt, a tornyot is hegeszteni kellett).
Ami viszont nagy dobása volt a szovjeteknek, az a fedett ívű automata hegesztés. Nem kellett pálcákkal és képzett hegesztőkkel szerencsétlenkedni, gép megoldotta gyorsabban (kis túlzással).
A Panther esetében végképp nem beszélhetünk öntött páncélról (hengerelt volt azon is minden) és a torziósrúd felfüggesztés sem volt új a németeknek: PzIII óta használták és alapvetően elégedettek voltak vele (mint ahogy a háború után a briteken kívül mindenki, a szovjeteket is beleértve. Igen, Christie elképzelései bizonyultak totális zsákutcának, felfüggesztéssel együtt.)
Gondolom, voltál bent, ajánlom mindenkinek, aki teheti, hogy látogasson meg egyet - nem csak a méret, a beton és a vas mennyisége, hanem a felszereltség is félelmetes. Kicsit más megvilágításba helyez úgy kb mindent.
@Kopasz Szuzukis:
Őőőő.. A merev tengelyes támasztógörgők esetében nem értem, mi a francnak kellett volna annak rugóznia? A lánctalpa köszönte szépen, széles volt (talajnyomása is teljesen elfogadhatónak számított) . Lassúnak meg lassú volt, nehézharckocsi, azok közül még a mobilisabbnak számított.
A páncéllemezek tekintetében bizony van igazságod: a leszabás és főleg a tengernyi nyílás, lyuk belemunkálása (vizorok, pisztolylőrés, ebből különösképp a frontpáncélon illetve a toronypáncélon lévők, nem is beszélve a torony oldalfalának görbítéséről) azt bizony macerás volt előállítani. Persze, erre is van megoldás, csak akarni kell: Tiger 2 esetében amit bírtak, azt felpakoltak a tetőpáncélra illetve csak a legszükségesebb lyukakat vágták bele a páncéllemezekbe.
Namármost a T34 esetében az öntött páncélzat az csak a torony volt. Minden más hengerelt és hegesztett lemezekből készült (sőt, a tornyot is hegeszteni kellett).
Ami viszont nagy dobása volt a szovjeteknek, az a fedett ívű automata hegesztés. Nem kellett pálcákkal és képzett hegesztőkkel szerencsétlenkedni, gép megoldotta gyorsabban (kis túlzással).
A Panther esetében végképp nem beszélhetünk öntött páncélról (hengerelt volt azon is minden) és a torziósrúd felfüggesztés sem volt új a németeknek: PzIII óta használták és alapvetően elégedettek voltak vele (mint ahogy a háború után a briteken kívül mindenki, a szovjeteket is beleértve. Igen, Christie elképzelései bizonyultak totális zsákutcának, felfüggesztéssel együtt.)
A dnyepropetrovszki Topol-1 lakótelep
Húsz éve történt egy kora nyári héten, hogy a heves esőzések és az elégtelen csatornázási rendszer (illetve annak hibái) miatt Ukrajnában egy egymilliós város lakótelepének több épülete - a talaj elfolyósodása és az alatta kimosott hatalmas üregek miatt -…..
1889. Egy Seattle-i bank biztonsági őre - a pusztító földrengés után - az épület romjai közt megmaradt páncélszekrényt őrzi..
Vízrebocsátása után a Graf Zeppelint átvontatták a Deutsche Werke kikötőjébe, ahol tovább folytatódtak rajta a munkálatok. A hajó építése a tervezett tempóban haladt, és a háború kitörésekor már majdnem 90 %-os készültségi állapotban volt. A hajtóműveket és a kazánokat már beépítették, s elkészültek…..
drazsé
2017.09.15 00:00:02
@Nagy fasz vagy te Válasszunk:
Hát, egyrészt a németek kb semmire nem tudták volna használni, legalábbis hatékonyan. Egyrészt földrajz erősen beleszól - nincs kijáratuk a tengerre - másrészt meg az RN minden körülmények között erősebb volt és erősebb lett volna- erre az angolok azért igyekeztek vigyázni.
Ugyanakkor ha már 99%ban megvolt, akkor érdemesebb lett volna talán használni - értelemszerűen a commerce raider szerepkörben, pl: csatahajókkal együttműködve áttörik - ha kell erővel - az RN blokádját felszíni raidereknek. Esetleg ők is elmennek vadászgatni, konvojt szétverni.
Igaz ehhez a fél KM vezetésnek agycserén kellett volna átesni, mert ilyen konvojszétverésbe még akkor se mentek bele, amikor erre még esélyük is volt.
Szétszedni meg szét lehet, elég tetemes menyniségű hajót kaptak szét az oroszok is, az acél meg igen-igen jó minőségű, bármire alkalmas, sőt.
Más:
GF kapcsán amikor úgymond "fikázzák" azért állandóan felmerül bennem, hogy basszus, ez volt az első próbájuk. önerőből, és ráadásul még meg is vezették őket a japánok egy kicsit - biztos vagyok benne, hogy nem múlt el nyom nélkül az utazás. Ehhez képest amit elsőre összeraktak, egyáltalán nem rossz a páncélos hordozók között. Még a katapult is, bár hogy miért sűrített levegőset alkalmaztak, amikor rengeteg - jó tapasztalatuk - volt a gőzüzeműekkel, azt nem tudom.
Ja, és emlékeim szerint mintha valahol azt olvastam volna, hogy a kiskocsira rakás nem volt nagy ügy - fölégurult,kurbliztak párat, futó behúz, cső - hanem a probléma a motorok melegítésével volt: mivel teljesen zárt volt a hangár és lent kellett felkészíteni a gépeket, ezért előmelegítették a motorolajat, a hűtővizet, azzal melegítették a motort. Icipicit bonyolult egy megoldás volt.
No, igen, de a tüzérség az kb érthetetlen rajta - bár tulajdonképpen érthető: csak és kizárólag az ultimate surface raidert látták benne Raederék. Gyors mint az istennyila, könnyűcirkálónak megfelelő fegyverzet és mindent észrevesz maga körül a repülők miatt.
Hát, egyrészt a németek kb semmire nem tudták volna használni, legalábbis hatékonyan. Egyrészt földrajz erősen beleszól - nincs kijáratuk a tengerre - másrészt meg az RN minden körülmények között erősebb volt és erősebb lett volna- erre az angolok azért igyekeztek vigyázni.
Ugyanakkor ha már 99%ban megvolt, akkor érdemesebb lett volna talán használni - értelemszerűen a commerce raider szerepkörben, pl: csatahajókkal együttműködve áttörik - ha kell erővel - az RN blokádját felszíni raidereknek. Esetleg ők is elmennek vadászgatni, konvojt szétverni.
Igaz ehhez a fél KM vezetésnek agycserén kellett volna átesni, mert ilyen konvojszétverésbe még akkor se mentek bele, amikor erre még esélyük is volt.
Szétszedni meg szét lehet, elég tetemes menyniségű hajót kaptak szét az oroszok is, az acél meg igen-igen jó minőségű, bármire alkalmas, sőt.
Más:
GF kapcsán amikor úgymond "fikázzák" azért állandóan felmerül bennem, hogy basszus, ez volt az első próbájuk. önerőből, és ráadásul még meg is vezették őket a japánok egy kicsit - biztos vagyok benne, hogy nem múlt el nyom nélkül az utazás. Ehhez képest amit elsőre összeraktak, egyáltalán nem rossz a páncélos hordozók között. Még a katapult is, bár hogy miért sűrített levegőset alkalmaztak, amikor rengeteg - jó tapasztalatuk - volt a gőzüzeműekkel, azt nem tudom.
Ja, és emlékeim szerint mintha valahol azt olvastam volna, hogy a kiskocsira rakás nem volt nagy ügy - fölégurult,kurbliztak párat, futó behúz, cső - hanem a probléma a motorok melegítésével volt: mivel teljesen zárt volt a hangár és lent kellett felkészíteni a gépeket, ezért előmelegítették a motorolajat, a hűtővizet, azzal melegítették a motort. Icipicit bonyolult egy megoldás volt.
No, igen, de a tüzérség az kb érthetetlen rajta - bár tulajdonképpen érthető: csak és kizárólag az ultimate surface raidert látták benne Raederék. Gyors mint az istennyila, könnyűcirkálónak megfelelő fegyverzet és mindent észrevesz maga körül a repülők miatt.
Hosszú évek után végre eljutottam Velencébe, régen vágytam már oda. Tényleg gyönyörű, de a rengeteg turista összességében nagyon rossz hatással van mindenre. De van náluk zavaróbb is - az, amit a soha el nem fogyó embertömeg a várossal, annak lakóival, és szolgáltatóival tesz. Mivel magam is az…..
A második mohácsi csataként elhíresült nagyharsányi csata 1687 augusztus 12 -én, az épp 161 évvel korábban (és onnan 37 kilométernyi távolságban) megvívott "mohácsi vész" visszavágójaként került krónikánkban. Ez volt az az ütközet, melyben katonáink egy nagy nemzetközi erő részeként revansot…..
drazsé
2017.08.14 17:10:33
@staropramen:
Ehhh... szóval szerintem ez ennyire nem egyszerű.
Mohács tekintetében eleve ott kezdődik a dolog, hogy a tényleges sereg kb harmada volt ott a síkon, nem csak Szapolyai nem ért oda (Szeged), hanem a cseh csapatok sem (Győr) és a horvát-szlavón csapatok sem (Zágráb). Kihegyezni ezt Szapolyaira nem feltétlen érdemes. Ez bizony el volt izélve az elejétől és bár utólagosan népszerű és könnyű bűnbak Szapolyai, nem az ő hibája volt.
És elviekben jelentős számú tényleges (idegen) zsoldos volt magában a csatában - ők mint gyalogosok, gyakorlatilag mind ottmaradtak a csatamezőn.
Ehhh... szóval szerintem ez ennyire nem egyszerű.
Mohács tekintetében eleve ott kezdődik a dolog, hogy a tényleges sereg kb harmada volt ott a síkon, nem csak Szapolyai nem ért oda (Szeged), hanem a cseh csapatok sem (Győr) és a horvát-szlavón csapatok sem (Zágráb). Kihegyezni ezt Szapolyaira nem feltétlen érdemes. Ez bizony el volt izélve az elejétől és bár utólagosan népszerű és könnyű bűnbak Szapolyai, nem az ő hibája volt.
És elviekben jelentős számú tényleges (idegen) zsoldos volt magában a csatában - ők mint gyalogosok, gyakorlatilag mind ottmaradtak a csatamezőn.
A Rákóczi út az Országos Kéktúra után a Zemplén második leghosszabb turistaútja, amely mintegy 60 kilométer hosszan szeli át a hegységet észak-déli irányban. A Füzér és Sárospatak között vezető piros sávon a térség számos kulturális és természeti értéke érhető el. Ennek az útnak a bejárását szántam…..
A magyar gyorsforgalmi útfejlesztés az elmúlt években elérte azt a kiépítettségi szintet, ahol a további fejlesztések egy részét szakmai indokok alapján már meg lehet kérdőjelezni. Ennek remek táptalajt ad az ismert, és unalomig ismételt miniszterelnöki mondat az egri…..
drazsé
2017.07.21 16:10:43
@közösperonos átszállás:
Hm, térkép alapján lehet érdemes lenen egy Győr-Fehérvár-Dunaújváros- Kecskemét nagykört beiktatni.
Ha és amennyien M6-ost leviszik a határig összhangban a Horvátokkal, még az is "helyrejöhetne" tőle.
Hm, térkép alapján lehet érdemes lenen egy Győr-Fehérvár-Dunaújváros- Kecskemét nagykört beiktatni.
Ha és amennyien M6-ost leviszik a határig összhangban a Horvátokkal, még az is "helyrejöhetne" tőle.
drazsé
2017.07.27 13:19:59
@GZAMBO:
1. De miért is túlterhelt? A tranzitforgalomnak nagy szerepe van benne.
(Meg leginkább a budai oldalon a kikerülhetetlen szakaszok szerintem, de annyira nem ismerem a helyi helyzetet.)
2. Ez így vakon - de értelmes forgalomszámlálással-követéssel adatokkal is alátámasztható lenne SZVSZ - nagyban segítené az 1-es pontot.
Hogy nem cél a decentralizálás, az szerintem elég szomorú. Mert az megintcsak SZVSZ elég világosan látszik, hogy ha csak "követjük" a forgalmat a fejlesztésekkel, akkor Pesten keresztül lesz egy 16 sávos autópályánk a végén, az ország többi része meg nagyjából megközelíthetetlen lesz. (Lásd pl. Békéscsaba. De a nyugati részek is igencsak hálásak lehetnek az osztrák határnak és autópályahálózatuknak.)
1. De miért is túlterhelt? A tranzitforgalomnak nagy szerepe van benne.
(Meg leginkább a budai oldalon a kikerülhetetlen szakaszok szerintem, de annyira nem ismerem a helyi helyzetet.)
2. Ez így vakon - de értelmes forgalomszámlálással-követéssel adatokkal is alátámasztható lenne SZVSZ - nagyban segítené az 1-es pontot.
Hogy nem cél a decentralizálás, az szerintem elég szomorú. Mert az megintcsak SZVSZ elég világosan látszik, hogy ha csak "követjük" a forgalmat a fejlesztésekkel, akkor Pesten keresztül lesz egy 16 sávos autópályánk a végén, az ország többi része meg nagyjából megközelíthetetlen lesz. (Lásd pl. Békéscsaba. De a nyugati részek is igencsak hálásak lehetnek az osztrák határnak és autópályahálózatuknak.)
Mai helyzet
Magyarországnak régi és jogos sérelme, hogy a XX. században meghúzott határai több szempontból is lehetetlen helyzetbe hozták az ország egészét is, de a határmenti régiókat meg aztán végképp. Ezért is várták sokan a 2004-es EU-csatlakozást, mondván, az majd feloldja a határok jelentette…..
Ezúttal nem tudományról vagy ismeretterjesztésről lesz szó, hanem egy emberről; egy humoristáról, akinek neve nem is kötődik a csillagászathoz. Mégis, Hofi Géza örök igazságaival és zseniális poénjaival talán az egyik legtöbbet idézett szerző a magyar csillagászok köreiben (mifelénk legalábbis…..
Neil Gaiman régi és új istenek harcáról szóló kultregényét Bryan Fuller, a Hannibal egyik alkotója vitte képernyőre a Starz nevű amerikai kábelcsatorna megbízásából, és az előzetesből is látszik, hogy nem sokat finomított az alapanyagon - ahol vérnek kell folynia, ott fog, patakszámra. A…..
drazsé
2017.03.16 10:36:21
@Gergely Darmos:
A visszaemlékezések, történelmi reflexiók vagy mi a szöszök, azok kifejezetten, khm, realisták voltak. Szóval véresek, mint a franc. Mindegy, promóba kell a vér is, csak el ne basszák, mert nagy kár lenne érte.
A visszaemlékezések, történelmi reflexiók vagy mi a szöszök, azok kifejezetten, khm, realisták voltak. Szóval véresek, mint a franc. Mindegy, promóba kell a vér is, csak el ne basszák, mert nagy kár lenne érte.
Múlt pénteken délután élesedett a hadvezéres szavazós vitaposzt és – az előzetes elvárásoknak megfelelően – elég szép statisztikákat tudhat a magáénak: a 36000+ kattintás és a 340+ komment azt mutatja, hogy a lemiles olvasótábor ismét hatékonyan mozgósította szellemi tartalékait. Köszönjük a…..
drazsé
2017.02.08 19:33:24
Az öt hónappal ezelőtti fegyveres-szavazós poszt sikerén felbuzdulva (közel hatvanezer kattintást és 335 kommentet kapott, ami a Lemilblog eddigi legolvasottabb cikkévé tette) úgy gondoltam, hogy ismét valami hasonlóval lepem meg a hadtörténelem iránt érdeklődő lemiles olvasóközönséget. A múltkori,…..
drazsé
2017.02.08 12:20:38
@tiboru:
Arról az időszakról (korai barbarossa) szerintem borzalmas keveset tudunk és ez még egy darabig nem fog változni.
A nagy titkolódzásokon túl arról nem is beszélve, hogy mondjuk Szálin szerepét Hruscsovtól vagy akár Zsukovtól hallani gyanakvásra ad okot. Utóbbi teljesítménye számomra legalábbis kicsit gyanús ráadásul.
Arról az időszakról (korai barbarossa) szerintem borzalmas keveset tudunk és ez még egy darabig nem fog változni.
A nagy titkolódzásokon túl arról nem is beszélve, hogy mondjuk Szálin szerepét Hruscsovtól vagy akár Zsukovtól hallani gyanakvásra ad okot. Utóbbi teljesítménye számomra legalábbis kicsit gyanús ráadásul.
drazsé
2017.02.08 14:12:06
@molnibalage:
Azért lehetne a nézeteiddel vitatkozni.
A spanyolok borzalmas sokat háborúztak. Gyarmatbirodalmuk széthullása erősen köthető Napoleonhoz, ami hatásaiban erősen világháborús méretű, sőt. De előzőleg is amit leműveltek franciákkal, hollandokkal, angolokkal, törökökkel meg úgy kb mindenkivel, aki szembejött, az erős volt.
Első 150 év. Hm. Ok, csak wiki, de akkor is:
en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_population_in_1600
Azért szerintem ezt távol áll a "partvidéken néhány városállam"-tól.
Az, hogy a spanyolok "lerabolták" a nemesfémbányákat, erősen valós, de hogy ezen kívül semmit? Eleve a magukkal hozott és meghonosított feudális rendszerük okoz a mai napig feszültséget minden volt gyarmatukon (kivéve ugye Kuba :) ) és bizony építettek is:
en.wikipedia.org/wiki/Spanish_Colonial_architecture
Még vasutat is, bár jellemzően azért amikor a nagyját elvesztették gyarmataikank ,távíró, vasút még nem volt, szóval nehéz lett volna felülmúlniuk a briteket ezen a téren.
A civilizációjukat viszont otthagyták, elég erősen.
Azért lehetne a nézeteiddel vitatkozni.
A spanyolok borzalmas sokat háborúztak. Gyarmatbirodalmuk széthullása erősen köthető Napoleonhoz, ami hatásaiban erősen világháborús méretű, sőt. De előzőleg is amit leműveltek franciákkal, hollandokkal, angolokkal, törökökkel meg úgy kb mindenkivel, aki szembejött, az erős volt.
Első 150 év. Hm. Ok, csak wiki, de akkor is:
en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_population_in_1600
Azért szerintem ezt távol áll a "partvidéken néhány városállam"-tól.
Az, hogy a spanyolok "lerabolták" a nemesfémbányákat, erősen valós, de hogy ezen kívül semmit? Eleve a magukkal hozott és meghonosított feudális rendszerük okoz a mai napig feszültséget minden volt gyarmatukon (kivéve ugye Kuba :) ) és bizony építettek is:
en.wikipedia.org/wiki/Spanish_Colonial_architecture
Még vasutat is, bár jellemzően azért amikor a nagyját elvesztették gyarmataikank ,távíró, vasút még nem volt, szóval nehéz lett volna felülmúlniuk a briteket ezen a téren.
A civilizációjukat viszont otthagyták, elég erősen.
drazsé
2017.02.08 17:24:57
@Minorkavidor:
Ezt a scenariot tekintve elég bizonytalan vagyok. A néphez szólás kései időpontja akár amiatt is lehetett ,hogy ekkorra dőlt el kb, hogy dicsőséges ellentámadásról szó nem lesz (főleg Brody, de másutt is).
Az, hogy megbízott volna Adolfban, számomra kétséges. Ugyanakkor kb minden számítás szerint (és nem csak utólagos, hanem volt valami elemzés német oldalról előzőleg is) a SZU megtámadása felesleges, szükségtelen, kockázatos stb volt.
Az összeroskadás számomra gyanús. Nagyon Hruscsov felől érkezőnek érzem.
Ezt a scenariot tekintve elég bizonytalan vagyok. A néphez szólás kései időpontja akár amiatt is lehetett ,hogy ekkorra dőlt el kb, hogy dicsőséges ellentámadásról szó nem lesz (főleg Brody, de másutt is).
Az, hogy megbízott volna Adolfban, számomra kétséges. Ugyanakkor kb minden számítás szerint (és nem csak utólagos, hanem volt valami elemzés német oldalról előzőleg is) a SZU megtámadása felesleges, szükségtelen, kockázatos stb volt.
Az összeroskadás számomra gyanús. Nagyon Hruscsov felől érkezőnek érzem.
Semmihez sem hasonlítható pörgés, időutazás és gasztronómiai csodák: Róma életre szóló élményeket kínál, ha tudjuk, hol találjuk a legjobb helyeket, ugyanakkor számos turistacsapdát tartogat, ha csak sodródnánk az árral. Néhány tipp következik, hogy ki tudjuk hozni a legjobbat egy római utazásból...
Bár az „O” osztályú csatacirkálók terveit 1940 elején jóváhagyták, és a teljes tervdokumentáció elkészülte után megtették az előkészületeket megépítésükre, a tényleges munkák az egyre súlyosbodó háborús helyzet miatt végül el sem kezdődtek, és a rendeléseket egy évvel később törölték.
Az általános…..
drazsé
2016.11.23 10:54:52
@savanyújóska: Igen, őrá gondoltam, köszi, meg nem mondom már, hogy hol olvastam a Deutschlandok kapcsán a DP löveges témáról sajnos.
A 105mm-es lövegek kapcsán, ha jól tudom, végül a Glowwormot aokkal lőtték totálra illetve a torpedobootok is legalább egyszer sikerrel alkalmazták konvojvédelemben valahol Norvégia körül, de a légvédelmi verziónál a bonyolult és nyitott torony ugye egyértelműen problematikus volt, a torpedobootos verzió meg nem volt alkalmas légvédelemre. A lövedéktömege meg fele volt a 128mm-esnek, ami szintén nem volt alkalmas légvédelemre, kivéve a utolsó verziót.
A 37mm-es kapcsán szintén meg nem mondom, hol olvastam egy olyan elméletet, hogy azért maradtak a kézi töltésű borzalmak 43-ig, merthogy több ember kellett a kiszolgálásukhoz így több tengerészre tarthattak igényt.
Elég nagy hülyeség, de úgy kb semmi nem magyarázza, hogy miért nem váltottak a flak36-ra (hamarabb), akár még ez is lehet, mert értelmes magyarázat tényleg nincs a dologra. Egyébként ez úgy kb a 40mm-es bofors kategória lett volna (minthogy kb annak a koppintása volt ha jól tudom).
A radaros elmélet az enyém, és tudom, hogy vad egy kicsit. Szvsz Langsdorf nem véletlenül lőtte fejbe magát illetve szerintem a német tiszteket biztos megkérdezték, hogy ez hogy is volt és kellett valami válasz arra, hogy akkor ez hogy is volt, azon kívül, hogy hülyék voltunk. Az többé-kevésbé biztos, hogy a Graf Spee aktívan radarozott, majd La Plata után erősen visszavettek ebből a németek.
Az is igaz, hogy at már többször olvastam, hogy az új utasításokig nem nagyon volt kidolgozva harceljárásuk radarra - kb ott van a hajón, kezdjetek vele amit akartok - és valami okozta azt a nézetet hogy radar alapján megtalálhatóak. És ott van a Bismarck, ami amikor megszakította a kapcsolatot az üldözőkkel, nagyon ügyesen csinálta, tényleg nagyon jónak kellett lenniük a passzív eszközeiknek és vagy kimatekozták még a távolságot is valahogy, vagy oltári nagy mákjuk volt.
Viszont visszatérve O-classra: ha jól értelmezem, ez lett volna a világ első CODAG hadiladikja? Tesztpatformnak tényleg kicsit túlzás, de azért összességében nem lett volna semmi.
A 105mm-es lövegek kapcsán, ha jól tudom, végül a Glowwormot aokkal lőtték totálra illetve a torpedobootok is legalább egyszer sikerrel alkalmazták konvojvédelemben valahol Norvégia körül, de a légvédelmi verziónál a bonyolult és nyitott torony ugye egyértelműen problematikus volt, a torpedobootos verzió meg nem volt alkalmas légvédelemre. A lövedéktömege meg fele volt a 128mm-esnek, ami szintén nem volt alkalmas légvédelemre, kivéve a utolsó verziót.
A 37mm-es kapcsán szintén meg nem mondom, hol olvastam egy olyan elméletet, hogy azért maradtak a kézi töltésű borzalmak 43-ig, merthogy több ember kellett a kiszolgálásukhoz így több tengerészre tarthattak igényt.
Elég nagy hülyeség, de úgy kb semmi nem magyarázza, hogy miért nem váltottak a flak36-ra (hamarabb), akár még ez is lehet, mert értelmes magyarázat tényleg nincs a dologra. Egyébként ez úgy kb a 40mm-es bofors kategória lett volna (minthogy kb annak a koppintása volt ha jól tudom).
A radaros elmélet az enyém, és tudom, hogy vad egy kicsit. Szvsz Langsdorf nem véletlenül lőtte fejbe magát illetve szerintem a német tiszteket biztos megkérdezték, hogy ez hogy is volt és kellett valami válasz arra, hogy akkor ez hogy is volt, azon kívül, hogy hülyék voltunk. Az többé-kevésbé biztos, hogy a Graf Spee aktívan radarozott, majd La Plata után erősen visszavettek ebből a németek.
Az is igaz, hogy at már többször olvastam, hogy az új utasításokig nem nagyon volt kidolgozva harceljárásuk radarra - kb ott van a hajón, kezdjetek vele amit akartok - és valami okozta azt a nézetet hogy radar alapján megtalálhatóak. És ott van a Bismarck, ami amikor megszakította a kapcsolatot az üldözőkkel, nagyon ügyesen csinálta, tényleg nagyon jónak kellett lenniük a passzív eszközeiknek és vagy kimatekozták még a távolságot is valahogy, vagy oltári nagy mákjuk volt.
Viszont visszatérve O-classra: ha jól értelmezem, ez lett volna a világ első CODAG hadiladikja? Tesztpatformnak tényleg kicsit túlzás, de azért összességében nem lett volna semmi.
Szerzők: Dr. Nagy - Harmat
A második világháború két legismertebb és legnagyobb darabszámban legyártott harckocsi típusa a szovjet T-34 -es és az amerikai M4 Sherman volt. Mondhatni a háború szimbólumaivá váltak. A harcok alatt a Shermanból közel 50 ezret, a T-34 -es ből pedig 58 ezret készítettek.…..
drazsé
2016.10.24 19:29:58
@Gery87:
Na, most az az érdekes, hogy az a bizonyos doktrína - bármennyire is divatos mostanság leszólni - egyáltalán nem volt hülyeség. Pláne, hogy egy eléggé elnagyolt és téves interpretációja van a nevezett doktrínának a köztudatban: nem arról volt szó, hogy a TD dolga a harckocsikkal való harc, a harckocsinak meg coki, hanem elsősorban arról, hogy a a támadó, koncentrált tömegben bevetett harckocsik (lásd: kb mindenütt, ahol főképp a németek támadtak) ellen úgysem lehet tisztességesen koncentrálni minden lehetséges helyen megfelelő páncélelhárítást (nem sikerült sem a franciáknak, sem az angoloknak, sem a szovjeteknek igazán, ehelyett inkább létre kell hozni egy mozgékony, önálló és erős páncéltörő erőt amelyik képes elreteszelni egy ilyen áttörést.
Természetesen mire oda kerültek, addigra sok minden változott illetve hát kiderült:
- a németek elkezdtek szűkölködni harckocsiban
- nagyon elmosódott a különbség a TD és a harckocsi között (mind technikailag, mind felhasználásilag - ez úgy kb ki is nyírta a koncepciót legkésőbb az m46 megérkezésével)
- a gyalogsági páncéltörő eszközök fejlődése
Az, hogy az amerikai harckocsizók jobban féltek a páncéltörő tüzérségtől, mint a német harckocsiktól, nem meglepő: előbbi viszonylag gyakori, utóbbi ritka volt akkor már, előbbit meg macerásabb is megtalálni jellemzően, szóval jó eséllyel övék az első lövés, ami nagyon fontos.
A párduc dolog az érdekes, azt eléggé benézte az amerikai hadvezetés, azzal számoltak, hogy Tigris-féle ritkaság lesz a harctéren, ehhez képest visoznylag gyakori volt.
Kellemetlen.
Azonban a "viszonylag gyakori" is relatív volt (meg Normandiában a németek szeretetének nagyját az angolok és Monty kapta), számbeli fölény a szövetségeseknél volt, átfegyverzés az asztalon volt (de csak takaréklángon erőltették), TD zászlóaljak meg hirtelen egész jól jöttek. Végül a gyakorlatban nem jelentett akkora problémát az ügy, hogy emiatt borítsák a működő rendszert.
Egyáltalán nem volt ám rossz hk az az M4...
(Majd még holnap írok, meg megkeresem a szovjet gárda-harckocsizó visszaemlékezéseit, kifejezetten szerette a shermant).
Na, most az az érdekes, hogy az a bizonyos doktrína - bármennyire is divatos mostanság leszólni - egyáltalán nem volt hülyeség. Pláne, hogy egy eléggé elnagyolt és téves interpretációja van a nevezett doktrínának a köztudatban: nem arról volt szó, hogy a TD dolga a harckocsikkal való harc, a harckocsinak meg coki, hanem elsősorban arról, hogy a a támadó, koncentrált tömegben bevetett harckocsik (lásd: kb mindenütt, ahol főképp a németek támadtak) ellen úgysem lehet tisztességesen koncentrálni minden lehetséges helyen megfelelő páncélelhárítást (nem sikerült sem a franciáknak, sem az angoloknak, sem a szovjeteknek igazán, ehelyett inkább létre kell hozni egy mozgékony, önálló és erős páncéltörő erőt amelyik képes elreteszelni egy ilyen áttörést.
Természetesen mire oda kerültek, addigra sok minden változott illetve hát kiderült:
- a németek elkezdtek szűkölködni harckocsiban
- nagyon elmosódott a különbség a TD és a harckocsi között (mind technikailag, mind felhasználásilag - ez úgy kb ki is nyírta a koncepciót legkésőbb az m46 megérkezésével)
- a gyalogsági páncéltörő eszközök fejlődése
Az, hogy az amerikai harckocsizók jobban féltek a páncéltörő tüzérségtől, mint a német harckocsiktól, nem meglepő: előbbi viszonylag gyakori, utóbbi ritka volt akkor már, előbbit meg macerásabb is megtalálni jellemzően, szóval jó eséllyel övék az első lövés, ami nagyon fontos.
A párduc dolog az érdekes, azt eléggé benézte az amerikai hadvezetés, azzal számoltak, hogy Tigris-féle ritkaság lesz a harctéren, ehhez képest visoznylag gyakori volt.
Kellemetlen.
Azonban a "viszonylag gyakori" is relatív volt (meg Normandiában a németek szeretetének nagyját az angolok és Monty kapta), számbeli fölény a szövetségeseknél volt, átfegyverzés az asztalon volt (de csak takaréklángon erőltették), TD zászlóaljak meg hirtelen egész jól jöttek. Végül a gyakorlatban nem jelentett akkora problémát az ügy, hogy emiatt borítsák a működő rendszert.
Egyáltalán nem volt ám rossz hk az az M4...
(Majd még holnap írok, meg megkeresem a szovjet gárda-harckocsizó visszaemlékezéseit, kifejezetten szerette a shermant).
drazsé
2016.10.25 15:49:35
@HunYetti:
Na, ez is egy érdekes kérdéskör, mert úgy kb a második generációs nyugati MBT-knél bizony szépen visszaköszöntek a cicus mögötti elgondolások. Értelemszerűen finomodva, tökéletesítve, vadhajtásokat lenyesegetve, de ott van.
(Zárójel: nem véletlen, hogy az amerikaiak nem vitték át az atlantin az új fejlesztéseiket, nehézharckocsijaikat. Kb ugyanúgy jártak volna velük, mint a németek a tigrissel és a párduccal: remek gépek, tele megoldandó problémákkal.)
Na, ez is egy érdekes kérdéskör, mert úgy kb a második generációs nyugati MBT-knél bizony szépen visszaköszöntek a cicus mögötti elgondolások. Értelemszerűen finomodva, tökéletesítve, vadhajtásokat lenyesegetve, de ott van.
(Zárójel: nem véletlen, hogy az amerikaiak nem vitték át az atlantin az új fejlesztéseiket, nehézharckocsijaikat. Kb ugyanúgy jártak volna velük, mint a németek a tigrissel és a párduccal: remek gépek, tele megoldandó problémákkal.)
drazsé
2016.10.25 15:50:01
@Gery87:
Az, hogy Patton (aki mérsékelten volt ám népszerű a vezetőségben) tiltakozott, az egy dolog volt. A fontosabb az volt, hogy az afrikai és az olaszországi tapasztalatok nem tették indokolttá az átfegyverzést, meg pont az invázió előtt jól belekavarni a logisztikába, kiképzésbe, karbantartásba úgy, hogy előzetesen igazán semmi nem indokolja.... Ok, utána volt kis meglepetés, de meg tudták oldani (pl pont a TD batallionok segítségével többek között).
Ugyanakkor azt ugyancsak hozzá kell tenni, hogy az átfegyvezést nem felejtették ám el, más kérdés, hogy nem ment instant.
Patton ágál az m26 ellen: ismétcsak, ne ragadjunk le pont egy ismert névnél - nem kiforrot konstrukció, nem is volt rá felkészülve a sereg, kb senki nem akarta, de morál/propaganda okokból átvitték és hát mérsékelten volt diadalmenet. Az kifejezetten kellemetlen lehetett, amikor Remagennél nem tudtak átmenni a hídon.
Az, hogy rengeteg harckocsizó életébe került... szerintem nem. Kifejezetten jók voltak a túlélési esélyek benne még találat esetén is - bár értelemszerűen eljesen objekív összehasonlítás a körülmények miatt nem lehetséges - nem nevezném elavult konstrukciónak - sőt, az adott körülmények között inkább kiforrottnak nevezném, rengeteg extrával és rengeteg fejlesztéssél menet közben, működő megoldásokkal.
Nem volt tökéletes, messze nem, olyan egyszerűen nem létezik, de a 30t körüli kategóriában erőteljesen a jobbak közé tartozott szerintem.
Ja, igen, komoly veszélyt a tankokra ha valami, akkor a légierő nem jelentett, legalábbis nem közvetlenül és leszámítva azt az esetet amikor az összevont Panzer Lehrt normandiában sikerült leszőnyegbombázni. A vörös hadseregben pedig M4-eket gárdalakulatok kaptak elsősorban, szerintem kevered a "hét bajtárs koporsójával" az M3-al... na, az tényleg egy szörnyszülött volt, klassszikus hirtelen fejlesztés.
Az, hogy Patton (aki mérsékelten volt ám népszerű a vezetőségben) tiltakozott, az egy dolog volt. A fontosabb az volt, hogy az afrikai és az olaszországi tapasztalatok nem tették indokolttá az átfegyverzést, meg pont az invázió előtt jól belekavarni a logisztikába, kiképzésbe, karbantartásba úgy, hogy előzetesen igazán semmi nem indokolja.... Ok, utána volt kis meglepetés, de meg tudták oldani (pl pont a TD batallionok segítségével többek között).
Ugyanakkor azt ugyancsak hozzá kell tenni, hogy az átfegyvezést nem felejtették ám el, más kérdés, hogy nem ment instant.
Patton ágál az m26 ellen: ismétcsak, ne ragadjunk le pont egy ismert névnél - nem kiforrot konstrukció, nem is volt rá felkészülve a sereg, kb senki nem akarta, de morál/propaganda okokból átvitték és hát mérsékelten volt diadalmenet. Az kifejezetten kellemetlen lehetett, amikor Remagennél nem tudtak átmenni a hídon.
Az, hogy rengeteg harckocsizó életébe került... szerintem nem. Kifejezetten jók voltak a túlélési esélyek benne még találat esetén is - bár értelemszerűen eljesen objekív összehasonlítás a körülmények miatt nem lehetséges - nem nevezném elavult konstrukciónak - sőt, az adott körülmények között inkább kiforrottnak nevezném, rengeteg extrával és rengeteg fejlesztéssél menet közben, működő megoldásokkal.
Nem volt tökéletes, messze nem, olyan egyszerűen nem létezik, de a 30t körüli kategóriában erőteljesen a jobbak közé tartozott szerintem.
Ja, igen, komoly veszélyt a tankokra ha valami, akkor a légierő nem jelentett, legalábbis nem közvetlenül és leszámítva azt az esetet amikor az összevont Panzer Lehrt normandiában sikerült leszőnyegbombázni. A vörös hadseregben pedig M4-eket gárdalakulatok kaptak elsősorban, szerintem kevered a "hét bajtárs koporsójával" az M3-al... na, az tényleg egy szörnyszülött volt, klassszikus hirtelen fejlesztés.
A Szovjetuniónak a fasizmus elleni küzdelemben odaveszett 25–28 millió halottját, a 12 millió árvává lett ottani gyerek áldozatát kezdi elfeledni a világ.
Az USA és Franciaország lakosságának többsége, továbbá a németek fele úgy tartja, hogy az amerikai fegyveres erők játszották a…..
drazsé
2016.05.12 11:09:14
@Kavkaz:
Hollywood esetében az erkölcsi felelősséget felvetni majdhogynem értelmetlen. Hozzáteszem, van nekik (egy icipici) és időnként még meg is próbálnak felelni annk a producerek, de... elsősorban üzleti, profittermelő vállakozás, amely szórakoztató, nagy nézettségű filmeket gyárt és pontosan azért, mert nagy nézettségű filmeket gyárt, tart ott, ahol.
El tudnád képzelni mondjuk a "Jöjj és lásd"-t mint blockbustert?
(Jó, mindent el lehet képzelni, ettől függetlenül azért ismerjük el, valószínűtlen.)
És el is értünk egy problémához: ok, keleti frontos filmet akar csinálni egy holylwoodi producer/stúdió: kellene egy jó forgatókönyv. És nincs, kb nem is lehet, már elnézést, de depresszív szar körülmények, katarzis kb kizárt, jók nem győznek a végén, nincs hamburger, Enemy at the gatest is szénné erőszakolták történelmileg, hogy eladható legyen.
(De ha van egy jó forgatókönyvtervezeted, vagy tudsz iylenről, szerintem tárt karokkal várnak. Továbbmegyek, már amerikia oldalról is erősen mérsékelten "holylwoodias" filmeket csinálnak ww2 témában kb a Ryan közlegény óta, a téma kezd a mondern korban kicsit feldolgozhatatlan lenni blockbuster szinten szerintem. Vagy tudja franc, lehet, hogy egy realista filmnek lenen esélye, de kockázatos.)
Az meg hogy kinek mit kellene tudni: hát nagyon sok mindenkienk kellene nagyon sok mindenről tudnia, illetve tud is, de a ww2 ismeretanyaga, mélysége és bonyolultásga azért erős korlátozó tényező. Azt azért jellemzően tudják világszerte, hogya nácik nem voltak kedves emberek és jellemzően azt is, hogy a szlávokat is írtották.
Hollywood esetében az erkölcsi felelősséget felvetni majdhogynem értelmetlen. Hozzáteszem, van nekik (egy icipici) és időnként még meg is próbálnak felelni annk a producerek, de... elsősorban üzleti, profittermelő vállakozás, amely szórakoztató, nagy nézettségű filmeket gyárt és pontosan azért, mert nagy nézettségű filmeket gyárt, tart ott, ahol.
El tudnád képzelni mondjuk a "Jöjj és lásd"-t mint blockbustert?
(Jó, mindent el lehet képzelni, ettől függetlenül azért ismerjük el, valószínűtlen.)
És el is értünk egy problémához: ok, keleti frontos filmet akar csinálni egy holylwoodi producer/stúdió: kellene egy jó forgatókönyv. És nincs, kb nem is lehet, már elnézést, de depresszív szar körülmények, katarzis kb kizárt, jók nem győznek a végén, nincs hamburger, Enemy at the gatest is szénné erőszakolták történelmileg, hogy eladható legyen.
(De ha van egy jó forgatókönyvtervezeted, vagy tudsz iylenről, szerintem tárt karokkal várnak. Továbbmegyek, már amerikia oldalról is erősen mérsékelten "holylwoodias" filmeket csinálnak ww2 témában kb a Ryan közlegény óta, a téma kezd a mondern korban kicsit feldolgozhatatlan lenni blockbuster szinten szerintem. Vagy tudja franc, lehet, hogy egy realista filmnek lenen esélye, de kockázatos.)
Az meg hogy kinek mit kellene tudni: hát nagyon sok mindenkienk kellene nagyon sok mindenről tudnia, illetve tud is, de a ww2 ismeretanyaga, mélysége és bonyolultásga azért erős korlátozó tényező. Azt azért jellemzően tudják világszerte, hogya nácik nem voltak kedves emberek és jellemzően azt is, hogy a szlávokat is írtották.
A német rendőrség egy házkutatás során több második világháborús fegyver mellett egy tankra is rábukkant egy heikendorfi villa pincéjében. A harckocsi mellett többek között egy torpedót és egy légvédelmi ágyút is találtak a helyszínen. Az észak-németországi településre…..
A világon eddig egyedülálló kutatásról publikált a Wall Street Journal. A Weill Cornell Orvostudományi Egyetem kutatói a New York-i metróhálózatot vizsgálták. Mikrobák után kutattak, így első ízben hozták létre egy város ilyen jellegű genetikai profilját. Tizennyolc hónapig…..
drazsé
2015.02.11 00:15:40
Szilvay Gergely riportja.
A határzárról Egy idejét múlt korszak lenyomata – a vasfüggöny története címmel Sallai János írt átfogó munkát magyar nyelven, ám a személyes történetek közül alig néhány van kikutatva. Pedig a magyar szakaszhoz fűződik „a vasfüggöny utolsó…..
drazsé
2014.11.16 17:20:27
@teddybear01:
Ehh, teddy, volt ott őrzés azért elég keményen, főleg amiatt, mert a románok nagyon vaddisznók voltak és nehogy valami balhét csináljanak.
Más kérdés, hogy nem igazán volt olyan marha, aki arra akart volna határsérteni.
Így is volt balhé rendesen.
Ehh, teddy, volt ott őrzés azért elég keményen, főleg amiatt, mert a románok nagyon vaddisznók voltak és nehogy valami balhét csináljanak.
Más kérdés, hogy nem igazán volt olyan marha, aki arra akart volna határsérteni.
Így is volt balhé rendesen.
drazsé
2014.11.16 18:26:11
@teddybear01:
Volt ott állítólag olyan is, hogy a román határőr magyar oldalon üldözte a menekülteket a magyar járőr meg lelőtte - vagy valami hasonló.
Főleg a végefelé elég kemény volt.
A védelem szintjét meg nem a románokhoz kell mérni, mert az elég brutális volt, magyar viszonylatban azonban decensnek volt tekinthető - de legalábbis az őrizetlentől azért távol állt.
Volt ott állítólag olyan is, hogy a román határőr magyar oldalon üldözte a menekülteket a magyar járőr meg lelőtte - vagy valami hasonló.
Főleg a végefelé elég kemény volt.
A védelem szintjét meg nem a románokhoz kell mérni, mert az elég brutális volt, magyar viszonylatban azonban decensnek volt tekinthető - de legalábbis az őrizetlentől azért távol állt.
Thomas Neergaard Krabbe (1861-1936), dán orvos, ornitológus és fotós hétszer járt Grönlandon és összesen 11 évet töltött a szigeten. Ez idő alatt az összes dánok lakta telepet és falut felkereste (Grönland jelenleg is dán fennhatóság alatt áll, bár autonómiát élvez) és rengeteg fotót készített.…..
drazsé
2014.08.30 16:28:43
drazsé
2014.08.31 14:41:27
@látens liberális:
Amennyire tudom - meg gyors wikis utánanézés, egyrészt tényleg fizetik a dánok (nevezhetjük részükről befektetésnek a jövőbe, mert megintcsak amnnyire tudom, gyakorlati szempontból tekintve bányászatilag meglehetősen kiaknázatlan terület, és van/lehet ott sok minden), azon túl halászat.
Meg azért meglehetősen kevesen is vannak.
Amennyire tudom - meg gyors wikis utánanézés, egyrészt tényleg fizetik a dánok (nevezhetjük részükről befektetésnek a jövőbe, mert megintcsak amnnyire tudom, gyakorlati szempontból tekintve bányászatilag meglehetősen kiaknázatlan terület, és van/lehet ott sok minden), azon túl halászat.
Meg azért meglehetősen kevesen is vannak.
Vendégszerzőnk, Forgács István írása.
Miskolc egyet jelent Magyarországgal.
Egy olyan hely, ahol az érték még mindig több, mint a felesleges kacat; ahol a tenni akarás még mindig egyértelműbb, mint a lustaság; és ahol még mindig több a szeretet és a befogadás, mint ahogyan azt…..
drazsé
2014.07.04 12:01:23
@Hepci:
Értelemszerűen többtényezős, egyik az alapvető: keresleti oldal igencsak sovány (kocsmák zárnak be szép sorban) másrészt meg hosszú és kitartó munkával sikerült elérni, hogy a belvárosi üzletek végképp versenyképtelenek legyenek (parkolás, bérleti díjak, árak, forgalom) a plázákakl de főképp a hiperekkel szemben (plázák se vadvirágos rétek ahogy tudom üzleti szempontból, de lásd fizetőképes kereslet).
De nincs kereslet és punktum. És akkor újítsd fel - miből - az épületeket, amik ugye társasházak - sok sikert - hogy aztán üresen álljanak a boltok, szóval minek.
Értelemszerűen többtényezős, egyik az alapvető: keresleti oldal igencsak sovány (kocsmák zárnak be szép sorban) másrészt meg hosszú és kitartó munkával sikerült elérni, hogy a belvárosi üzletek végképp versenyképtelenek legyenek (parkolás, bérleti díjak, árak, forgalom) a plázákakl de főképp a hiperekkel szemben (plázák se vadvirágos rétek ahogy tudom üzleti szempontból, de lásd fizetőképes kereslet).
De nincs kereslet és punktum. És akkor újítsd fel - miből - az épületeket, amik ugye társasházak - sok sikert - hogy aztán üresen álljanak a boltok, szóval minek.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A német páncélosfejlődést kutya keményen visszavágta, hogy ők azért elég későn kezdtek bele. Ehhez képest a PzIII/IV a háború előtti fejlesztések közül elég jól sikerült (A13, R35, BT de még a Matilda is). Gyakorlatilag nem volt másik olyna páncélos, amelyik végigharcolta a háborút úgy, hogy még a végén is van harcértéke.
(T34 erősen határeset, lévén nem háború előtti fejlesztés.)
Gyártás tekintetében - és bármikor aláírom, hogy igen, lehetett volna bőven javítani gyártástechnológián illetve egyszerűsíteni a tankokon - pedig figyelembe kell venni, hogy se az ipar, se a sereg, senki nem készült 39-ben induló háborúra. Amint kész lettek a harckocsigyárak, bumm, hirtelen kilőttek a gyártott darabszámok (Továbbra is Nibelungwerke mint legszebb példa.)